A Booker-díjas Douglas Stuart: Kívülállónak lenni felszabadító

Shuggie Bain és Az ifjú Mungó (olvass bele) című regények írója a skót midennapokat, a munkásosztályt és a melegek tapasztalatait őszintén feltáró köteteiről ismert. A negyven kiadó által elutasított, majd végül Booker-díjat nyert első könyvéről és saját olvasmányélményeiről is kérdezték Douglas Stuartot a Booker-díj honlapján megjelent interjúban. 

Douglas Stuart
Shuggie Bain
Park Kiadó, 2021, 468 oldal, Fordította: Greskovits Endre

Meghatározó könyvek

Douglas Stuart skót-amerikai író egyebek mellett az írói munkásságát is meghatározó glasgowi gyerekkoráról beszélt, ahogy arról is, hogy milyen volt melegként felnőni a nyolcvanas években Skóciában, egy munkásosztálybeli családban, ahol a függőség mindennapi tapasztalat volt. Ezek a korai élmények formálták a személyiségét és az írásait is. Az otthonukban nem sok könyvet tartottak, két tanárának köszönhetően szerette meg az olvasást.

16 éves volt, amikor meghalt az édesanyja. Ekkor az angoltanárai megismertették vele Thomas Hardy könyveit, az Egy tiszta nőt és a Lidércfényt. Úgy gondolták, hogy ezek segítenek majd neki felállni ebből a traumából. „Minden, amin Tess és Jude (a regények hősnői - a szerk.) átmentek az 1890-es években, még mindig időszerűnek érződött az 1980-as években.

Az, ahogyan a szereplők küzdöttek azért, hogy legyőzzék a körülményeiket és jobbá tegyék az életüket, a saját műveimnek is központi témája lett" 

– fogalmazott.

Bevallása szerint azonban akkor nyílt ki számára a könyves világ, amikor felfedezte a múlt század „fiatal és dühös" íróit, mint például John Osborne és Allan Sillitoe írásait, Joe Orton queer esztétikáját és Barry Hines munkáját.

Ugyanakkor bevallotta, hogy bár rémesen közhelyes, de ő is Tennessee Williams akart lenni diákként.

Az Üvegfigurákat szintén egy tanárától kapta és tökéletesen tudott azonosulni a Wingfieldekkel. „Nekem is volt egy anyám, aki fojtogató légkört teremtett meg maga körül, így tökéletesen megértettem Laurát, ami valószínűleg a legmelegebb dolog, amit valaha is bevallottam" – tette hozzá.

Williams munkáiban furcsamód valami olyasmire bukkant, ami nagyon glasgowinak tűnt számára: „Később kifejezetten megkedveltem a déllel foglalkozó amerikai írókat. Úgy írnak, mintha zenét szereznének és miattuk én is elkezdek arra vágyni, hogy olyasmiről írjak, ami ehhez a helyhez kötődik. Imádom Morrisont, Faulknert és McCarthyt. Ha üresnek érzem magam, csak felütöm az egyik könyvüket és falom a mondataikat."

A kívülállás felszabadító hatása

Első regénye, a Shuggie Bain kiadását 40 kiadó utasította vissza, majd amikor végre megjelent, rögtön Booker-díjas is lett 2020-ban. A kötet nálunk is a hét könyve volt.

Ez visszaigazolás volt számára, hogy nem álmokat kerget, és helyesen döntött, amikor otthagyta a divatszakmát, hogy az írással próbálkozzon. Mindez megtanította neki megérteni, hogy nincs ráhatása arra, hogyan fogadják a munkáit: „át kell vészelni a kritikát, a visszautasítást, sőt még a dicséretet is, és csak írni kell tovább".

Nagy megtiszteltetés a Booker-díjasok között látni a könyvemet, ugyanakkor a győzelem egyfajta furcsa nyomással is jár.

Visszatekintve, szerettem kívülálló lenni, mert az egy csodálatosan felszabadító írói pozíció, amiben csak az írás számít, és távol tartod magadtól mások elvárásait" – magyarázta.

Úgy folytatta: „Emlékszem, az első interjút, amikor megnyertem, hét perccel a bejelentés után adtam. Az újságíró megkérdezte, hogy félek-e attól, hogy a második könyvet nehezebb lesz megírni, és számítok-e rá, hogy az bukás lesz. Hát van-e ennél britebb dolog?"

A szerző elmondta azt is, hogy szerinte ma sokkal kevesebb lehetősége van a munkásosztályból származóknak arra, hogy művészettel foglalkozzanak. „A művészetek kevésbé hozzáférhetővé váltak a szegények számára.

Azzal, hogy az írók bérei csökkennek, a felsőoktatás egyre inkább luxusnak számít, nem hinném, hogy a munkásosztálybeliek megengedhetik maguknak, hogy írjanak."

A saját példáját hozta fel: „44 éves koromban publikáltam először, mert 20 évet töltöttem azzal, hogy dolgozzak, és próbáljak elég pénzt félre tenni ahhoz, hogy otthagyjam a napi munkámat és legyen időm gondolkodni."

A teljes interjú itt olvasható.

(The Booker Prize)

Douglas Stuart © Martyn Pickersgill / Booker Prize honlap

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Douglas Stuart nyerte a Booker-díjat

Douglas Stuart kapta 2020-ban a Booker-díjat Shuggie Bain című könyvéért. 

...

Anya azt mondja, miattunk iszik – Olvass bele Douglas Stuart regényébe!

Douglas Stuart regényének szereplője egy skótkamaszfiú, Mungo, és diszfunkcionális családja. Mutatunk egy részletet a könyvből, melyben kiderül, hogy az anya titkolja őket új barátja előtt.

...

Egy színházi próba után minden megváltozik: magyarul is jön a Booker-díjra esélyes könyv!

Katie Kitamura regénye 2026-ban érkezik magyarul Próbajáték néven.

KÖNYVHÉT
...

Flair Podcast #5: A póniklubtól Esterházyig – így váltunk olvasóvá

Hogyan váltunk olvasóvá? Flair Podcast az Ünnepi Könyvhéten a szerkesztőséggel.

...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

...

Tarr Zoltán a Könyvhéten: Felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentését az Ünnepi Könyvhéten lelkes taps fogadta.

...

Flair Podcast #1: Paneloktól a londoni elitig – David Szalay és a Test

Spontán, kötetlen kibeszélő David Szalay Booker-díjas regényéről a Vigadó térről.

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

A magyar származású kanadai-brit író nyitotta meg a 97. Ünnepi Könyvhetet. Mutatjuk a beszédet. 

David Szalay: A főhősöm éppen olyan rejtélyes, mint bármelyik igazi ember

David Szalay: A főhősöm éppen olyan rejtélyes, mint bármelyik igazi ember

Miért lényeges, hogy a főhős mit és hol ebédel? És tud-e a szerző pszichológiai kórképet festeni a szűkszavú Istvánról?

Szerzőink

ta
ta

Még 6 regény külföldi íróktól, amire érdemes figyelni az Ünnepi Könyvhéten

Bakó Sára
Bakó Sára

6 magyar regény a Könyvhét megjelenései közül, amit semmiképp ne hagyj ki

A hét könyve
Kritika
David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki
David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

Interjú a magyar származású Booker-díjas szerzővel, aki idén megnyitó beszédet mond az Ünnepi Könyvhéten.

Kiemeltek
...

Szabó T. Anna: A legbátrabb a pályakezdő, aki leírja az első sort

Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2026-os zsűrijét: Szabó T. Anna beszél alkotásról, magányról és bátorságról.

...

Tompa Andrea: A testek csak együtt tudnak felszabadulni

Hogyan lehet írni a homoszexualitásról, ha a hatalom kisajátítja a nyelvet? És mi kell a testek felszabadításához?

...

Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi: A 90-es évek eleje nagyon hasonlított ahhoz, ami most van

Hogyan írhat két író egy regényt? És miért hasonlít a 30 évvel ezelőtti Magyarország a maira? Beszámoló Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi Hullámzó horizont című kötetbemutatójáról.