A Booker-díjas Douglas Stuart: Kívülállónak lenni felszabadító

Shuggie Bain és Az ifjú Mungó (olvass bele) című regények írója a skót midennapokat, a munkásosztályt és a melegek tapasztalatait őszintén feltáró köteteiről ismert. A negyven kiadó által elutasított, majd végül Booker-díjat nyert első könyvéről és saját olvasmányélményeiről is kérdezték Douglas Stuartot a Booker-díj honlapján megjelent interjúban. 

Douglas Stuart
Shuggie Bain
Park Kiadó, 2021, 468 oldal, Fordította: Greskovits Endre

Meghatározó könyvek

Douglas Stuart skót-amerikai író egyebek mellett az írói munkásságát is meghatározó glasgowi gyerekkoráról beszélt, ahogy arról is, hogy milyen volt melegként felnőni a nyolcvanas években Skóciában, egy munkásosztálybeli családban, ahol a függőség mindennapi tapasztalat volt. Ezek a korai élmények formálták a személyiségét és az írásait is. Az otthonukban nem sok könyvet tartottak, két tanárának köszönhetően szerette meg az olvasást.

16 éves volt, amikor meghalt az édesanyja. Ekkor az angoltanárai megismertették vele Thomas Hardy könyveit, az Egy tiszta nőt és a Lidércfényt. Úgy gondolták, hogy ezek segítenek majd neki felállni ebből a traumából. „Minden, amin Tess és Jude (a regények hősnői - a szerk.) átmentek az 1890-es években, még mindig időszerűnek érződött az 1980-as években.

Az, ahogyan a szereplők küzdöttek azért, hogy legyőzzék a körülményeiket és jobbá tegyék az életüket, a saját műveimnek is központi témája lett" 

– fogalmazott.

Bevallása szerint azonban akkor nyílt ki számára a könyves világ, amikor felfedezte a múlt század „fiatal és dühös" íróit, mint például John Osborne és Allan Sillitoe írásait, Joe Orton queer esztétikáját és Barry Hines munkáját.

Ugyanakkor bevallotta, hogy bár rémesen közhelyes, de ő is Tennessee Williams akart lenni diákként.

Az Üvegfigurákat szintén egy tanárától kapta és tökéletesen tudott azonosulni a Wingfieldekkel. „Nekem is volt egy anyám, aki fojtogató légkört teremtett meg maga körül, így tökéletesen megértettem Laurát, ami valószínűleg a legmelegebb dolog, amit valaha is bevallottam" – tette hozzá.

Williams munkáiban furcsamód valami olyasmire bukkant, ami nagyon glasgowinak tűnt számára: „Később kifejezetten megkedveltem a déllel foglalkozó amerikai írókat. Úgy írnak, mintha zenét szereznének és miattuk én is elkezdek arra vágyni, hogy olyasmiről írjak, ami ehhez a helyhez kötődik. Imádom Morrisont, Faulknert és McCarthyt. Ha üresnek érzem magam, csak felütöm az egyik könyvüket és falom a mondataikat."

A kívülállás felszabadító hatása

Első regénye, a Shuggie Bain kiadását 40 kiadó utasította vissza, majd amikor végre megjelent, rögtön Booker-díjas is lett 2020-ban. A kötet nálunk is a hét könyve volt.

Ez visszaigazolás volt számára, hogy nem álmokat kerget, és helyesen döntött, amikor otthagyta a divatszakmát, hogy az írással próbálkozzon. Mindez megtanította neki megérteni, hogy nincs ráhatása arra, hogyan fogadják a munkáit: „át kell vészelni a kritikát, a visszautasítást, sőt még a dicséretet is, és csak írni kell tovább".

Nagy megtiszteltetés a Booker-díjasok között látni a könyvemet, ugyanakkor a győzelem egyfajta furcsa nyomással is jár.

Visszatekintve, szerettem kívülálló lenni, mert az egy csodálatosan felszabadító írói pozíció, amiben csak az írás számít, és távol tartod magadtól mások elvárásait" – magyarázta.

Úgy folytatta: „Emlékszem, az első interjút, amikor megnyertem, hét perccel a bejelentés után adtam. Az újságíró megkérdezte, hogy félek-e attól, hogy a második könyvet nehezebb lesz megírni, és számítok-e rá, hogy az bukás lesz. Hát van-e ennél britebb dolog?"

A szerző elmondta azt is, hogy szerinte ma sokkal kevesebb lehetősége van a munkásosztályból származóknak arra, hogy művészettel foglalkozzanak. „A művészetek kevésbé hozzáférhetővé váltak a szegények számára.

Azzal, hogy az írók bérei csökkennek, a felsőoktatás egyre inkább luxusnak számít, nem hinném, hogy a munkásosztálybeliek megengedhetik maguknak, hogy írjanak."

A saját példáját hozta fel: „44 éves koromban publikáltam először, mert 20 évet töltöttem azzal, hogy dolgozzak, és próbáljak elég pénzt félre tenni ahhoz, hogy otthagyjam a napi munkámat és legyen időm gondolkodni."

A teljes interjú itt olvasható.

(The Booker Prize)

Douglas Stuart © Martyn Pickersgill / Booker Prize honlap

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Douglas Stuart nyerte a Booker-díjat

Douglas Stuart kapta 2020-ban a Booker-díjat Shuggie Bain című könyvéért. 

...

Anya azt mondja, miattunk iszik – Olvass bele Douglas Stuart regényébe!

Douglas Stuart regényének szereplője egy skótkamaszfiú, Mungo, és diszfunkcionális családja. Mutatunk egy részletet a könyvből, melyben kiderül, hogy az anya titkolja őket új barátja előtt.

...

Egy színházi próba után minden megváltozik: magyarul is jön a Booker-díjra esélyes könyv!

Katie Kitamura regénye 2026-ban érkezik magyarul Próbajáték néven.

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

Így készült a Krasznahorkai-kiadvány: A Sátántangó egy egész univerzum

Így készült a Krasznahorkai-kiadvány: A Sátántangó egy egész univerzum

Miért nehéz a magas irodalomból filmet készíteni?

Szerzőink

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Esterházy Márton: Péterrel jó volt együtt játszani, nagyon értette a futballt

bs
bs

„Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál” – Rába Roland és Biró Zsombor Aurél beszélgetése // Alkotótárs podcast VI.

A hét könyve
Kritika
Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről
Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

Hogyan kapcsolódik össze egyház, politika és személyes sors? Hodász Andrással beszélgettünk legújabb könyve kapcsán. 

Kiemeltek
...

Esterházy Márton: Péterrel jó volt együtt játszani, nagyon értette a futballt

Interjú Esterházy Mártonnal Esterházy Péterről, fociról és családról. 

...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.