A középkori Kínában nem a mongolok, hanem az elrendelt sors a legnagyobb ellenfél

A középkori Kínában nem a mongolok, hanem az elrendelt sors a legnagyobb ellenfél

A 2021-es év egyik nagy fantasy durranása és meglepetése volt az ausztrál Shelley Parker-Chan debütregénye, A nappá vált lány, ami azonnal elkezdte bezsebelni a díjakat. Ez az alternatív történelmi fantasy a mongolok uralta középkori Kínába vezet, ahol egy magát férfinak álcázó lány a saját és a népe sorsát is megváltoztatja.

Sándor Anna | 2023. április 18. |
Shelley Parker-Chan
A nappá vált lány
Ford. Sárpátki Ádám, Agave, 2023, 448 oldal
-

Koszos kis falu a kietlen síkság közepén: itt dönt úgy egy apa az 1300-as évek Kínájában, hogy jövendőmondótól tudakolja meg a fia sorsát. A jós szerint Csu Csungpára a nagyszerűség vár, amit az éhhalál határán tengődő földművesek csak a régi idők történeteiből ismernek. Csu kíváncsi és talpraesett lánytestvére ugyanekkor azt a jóslatot kapja, hogy a jövője a semmi lesz. Az apa hamarosan fosztogatók áldozatául esik, a fia pedig kétségbeesésében a halált választja. A magára maradt lány így dönteni kényszerül: 

kivárja a neki jósolt semmit, vagy magára ölti fivére személyiségét és sorsát, és eléri a nagyszerűséget.

Így indul Shelley Parker-Chan A nappá vált lány című regénye, ami 2022-ben a British Fantasy Award két kategóriájában is nyert (legjobb regény, legjobb elsőkönyves), valamint az írót első ausztrál szerzőként jelölték Hugo-díjra is. Parker-Chan alternatív történelmi fantasyje abba az időszakba vezet, amikor Kína kettészakadt: a mongol Jüan-dinasztia még igyekszik kemény kézzel uralkodni felette (ez az a dinasztia, amit még az a Kubiláj nagykán alapított, aki Coleridge versében is megjelenik), de már egyre látványosabbak a repedések, hiszen velük szemben a magukat vörösturbánosoknak nevező felkelők állnak. Ha gyorsan el kéne helyezni a könyv hangulatát, akkor az ezredfordulót követő évek olyan nagy nemzetközi sikerrel futó wuxiáira érdemes gondolni, mint a Tigris és Sárkány vagy a Hős, csak ezekkel szemben a cselekményt itt nem a harc dominálja, hanem az ambíció, a politika és az eszesség, leleményesség. A nagyívű kalandok és az epikus jelenetek viszont a helyükön vannak, és a regény felsorakoztatja a korabeli kínai kulturális nüanszokat is, hogy kielégítse a nyugati olvasó kíváncsiságát.

Tíz kortárs alternatíva a kötelező olvasmányokra
Tíz kortárs alternatíva a kötelező olvasmányokra

Gimnazista koromban nagy hatással volt rám, hogy az irodalomórán gyakran olvastunk a kötelezőkhöz kapcsolódó kortárs szövegeket, parafrázisokat. A módszert követve ebben az összeállításban tíz olyan mai könyvet ajánlok, ami felkeltheti az érdeklődést a kötelezők iránt, vagy csak egyszerűen jó kiegészítő olvasmány. 

Tovább olvasok

A kelet-nyugati különbözőség itt azért is releváns, mert A nappá vált lányt a mitológiai fantasys Madeline Miller mellett a Mulannal reklámozzák. Az utóbbi (a történészek szerint valószínűleg fiktív) történetét a Disney-feldolgozás tette világhírűvé: a férfiprivilégiumként számontartott sorsot, azaz a legendás harci sikereket elérő nő története illett a stúdió korszerűsödő profiljába, igaz, a kulturális sokszínűség jegyében egy a szigorúan patriarchális és tekintélyelvű kínaira alapvetően nem jellemző történetet emeltek ki. Parker-Chan hőse Mulanhoz részben hasonló utat jár be, a szerző viszont a nemi szerepekkel és identitással kapcsolatos dilemmákat szorosan egymásba fűzi az ambíció és sors kérdéseivel.

A három részre osztott regény egy történelmi jegyzettel indul, ami térben és időben is elhelyezi a cselekményt, és már itt felmerült, hogy ennyi, az olvasók többségének feltételezhetően ismeretlen kínai fogalomhoz jól jött volna a könyvben egy összesített név- és tárgymutató, főleg, hogy aztán a cselekmény is több szálon felvonultat elég sok szereplőt. Az első részből megismerjük, hogyan veszi fel a lány a bátyja személyiségét és a nevét, és lesz belőle Csu, majd hogyan keveredik egy buddhista kolostorba, ahol szerzetessé válik. A második részben kitárul a világ, megismerjük a Kína irányításáért folyó harcok résztvevőit, a mongol honani herceget, a fiait és az egyik kiemelkedő tábornokot, akit eunuchként mégis megvetnek, illetve a kínai vörösturbánosok miniszterelnökét, minisztereit, katonai vezetőit, valamint a szintén nagyon okos, de nőként másodrendűként kezelt Mát. Ebben a részben erőteljesen megjelennek a politikai intrikák, a taktikázások, árulások, Parker-Chan pedig egy szerelmi szálat is elindít. A harmadik részben azután nagyobb fokozatra kapcsolnak az események, és a fordulatok is egyre emelik a tétet a nagy finálé előtt - Parker-Chan pedig előkészíti a folytatást is, ami augusztusban jelenik meg He ​Who Drowned the World címmel.

A regény egyik központi vezérmotívuma a sors, valamint az, hogy

ami elrendeltetett, vajon mennyiben megváltoztatható, és milyen áron.

Csu úgy képes felülírni a saját semmi-létét, hogy megtagadja, illetve nagyon elrejti a női mivoltát, az ambíciója miatt pedig morálisan minimum megkérdőjelezhető döntéseket is hoz. Miközben a felemelkedése lépcsőfokain követjük, Csu nézőpontján keresztül Parker-Chan erős pszichológiai hitelességgel mutatja be a szocializáció működését. A lány boldogulásának útjában igazából nem is a megszálló mongolok állnak, sőt, ők a felemelkedése eszközeivé válnak, hanem az a kulturális-vallási-társadalmi környezet, ami egy lány sorsául csak a semmit jelöli ki. A szocializáció ugyanis mentális határokat alakít ki bennünk arról, hogy mit tekintünk megvalósíthatónak, reálisnak a világban. Ezek a határok az életünk elején rögzülnek a közvetlen környezetünk (család, szűkebb-tágabb közösségünk) mintájára, és később csak nagyon nehezen lehet módosítgatni rajtuk. Csu például gondolatban folyamatosan próbál elrejtőzni a Mennyek tekintete elől a bátyja személyisége mögött, hiszen amit az életben maradás, valamint a nagyszerűség elérése érdekében tesz, azzal a földi és az égi törvény ellenében is megy.

A lányt így valójában az teszi különlegessé, hogy képes elképzelni az elképzelhetetlent

- és ebből a szempontból az, hogy még tenni is képes a céljaiért, hab a tortán.

A kikényszerített szerepek és állapotok másik megtestesítője a regényben az eunuch tábornok, Oujang, aki etnikai hovatartozása szerint han, de a mongol herceg szolgálatában áll. Egy egykori áruló család utolsó leszármazottja, akit a herceg azzal a feltétellel hagyott életben, hogy megcsonkítják, így Oujang a halál helyett az örök megvetettséget választotta egy nagyon macsó kultúrában. Így válik többszörösen Csu tükörképévé a történetben: mindketten sikeresek, mindkettejüknek nagyratörő céljaik vannak és a túlélésért mindketten feláldoznak valami elemien fontosat a lényegükből, ami aztán sok nehézséget és szenvedést okoz nekik - csak míg Csu ezt el tudja titkolni, Oujang mássága ország-világ számára nyilvánvaló és támadható. Ennek persze az is a következménye, hogy mindkettejüket a közösségük elutasítása tüzeli fel, hogy nagy tetteket hajtsanak végre. Így aztán amellett, hogy Parker-Chan alaposan megvizsgálja, mit jelent rejtőzködésben, illetve elutasításban élni, A nappá vált lány egy queer identitásregény a kívülállókról, ami történelmi és fantasy keretek között járja körbe az elképzeléseinket hősökről, gonosztevőkről, társadalmi szerepekről és társadalmi nemekről.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Egy csatornafedél választja el a lányokat, akik összebarátkoznak a holokauszt poklában

Pam Jenoff Nő kék csillaggal című regénye valódi pokoljárás, melyben egy maroknyi zsidó a szennyvízcsatornába menekül, hogy elkerülje a deportálást. 

...

Az elitgimiben mindenki gyanús - és senki nem az, akinek látszik

Samantha Downing harmadik regénye, A saját érdekedben című pszichothriller egy amerikai elitgimnázium falai között játszódik, ahol senki nem az, akinek látszik.

...

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

Kiemeltek
...

Botrány a könyvpiacon: Átverte-e az olvasókat A tenger útja szerzője?

Tovább gyűrűzik a hazugsággal vádolt életrajzító ügye.

...

10 író, akikkel a salföldi Nyári Margón találkozhatsz

Az idei és tavalyi év nagy durranásai várnak rád a Balatonnál. 

...

Meghalt Ozzy Osbourne, a Black Sabbath alapító-énekese, aki könyvekben is feltárta zűrös életét

Ozzy Osbourne a metál- és rockzene meghatározó alakja volt, több könyve is megjelent az önéletrajztól a túlélési útmutatóig. Ezekkel emlékezünk a zenészre. 

A hét könyve
Kritika
"Istenről és Édesanyáról vagy jót vagy semmit" – Ongjerth Hanna: Fecskefészek
200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

Igen nagy változások történtek az angolszász irodalomban, és talán sose lesz ugyanolyan, mint az 1800-as években.

Így dolgozott kémregényein John le Carré, aki maga is kém volt

Így dolgozott kémregényein John le Carré, aki maga is kém volt

Hogyan alkot egy olyan thrilleríró, aki annak idején kém volt? John le Carré jegyzeteiből kiderül.

Szerzőink

sza
sza

Magyarul is megjelenik Izland legjobb gyerekkönyve

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

Polc

Az év egyik legmegrázóbb disztópiájában egy anya küzd gyermekei túléléséért

...

Egy elfeledett költőnemzedék, akit tönkretett a diktatúra 

...

Miért ne végezz otthon székletátültetést? – minden, amit a belek működéséről tudni akartál

...

Lehet uralni a sakklépéseket, az emlékeket és a halált is?

...