Koszos kis falu a kietlen síkság közepén: itt dönt úgy egy apa az 1300-as évek Kínájában, hogy jövendőmondótól tudakolja meg a fia sorsát. A jós szerint Csu Csungpára a nagyszerűség vár, amit az éhhalál határán tengődő földművesek csak a régi idők történeteiből ismernek. Csu kíváncsi és talpraesett lánytestvére ugyanekkor azt a jóslatot kapja, hogy a jövője a semmi lesz. Az apa hamarosan fosztogatók áldozatául esik, a fia pedig kétségbeesésében a halált választja. A magára maradt lány így dönteni kényszerül:
kivárja a neki jósolt semmit, vagy magára ölti fivére személyiségét és sorsát, és eléri a nagyszerűséget.
Így indul Shelley Parker-Chan A nappá vált lány című regénye, ami 2022-ben a British Fantasy Award két kategóriájában is nyert (legjobb regény, legjobb elsőkönyves), valamint az írót első ausztrál szerzőként jelölték Hugo-díjra is. Parker-Chan alternatív történelmi fantasyje abba az időszakba vezet, amikor Kína kettészakadt: a mongol Jüan-dinasztia még igyekszik kemény kézzel uralkodni felette (ez az a dinasztia, amit még az a Kubiláj nagykán alapított, aki Coleridge versében is megjelenik), de már egyre látványosabbak a repedések, hiszen velük szemben a magukat vörösturbánosoknak nevező felkelők állnak. Ha gyorsan el kéne helyezni a könyv hangulatát, akkor az ezredfordulót követő évek olyan nagy nemzetközi sikerrel futó wuxiáira érdemes gondolni, mint a Tigris és Sárkány vagy a Hős, csak ezekkel szemben a cselekményt itt nem a harc dominálja, hanem az ambíció, a politika és az eszesség, leleményesség. A nagyívű kalandok és az epikus jelenetek viszont a helyükön vannak, és a regény felsorakoztatja a korabeli kínai kulturális nüanszokat is, hogy kielégítse a nyugati olvasó kíváncsiságát.
Gimnazista koromban nagy hatással volt rám, hogy az irodalomórán gyakran olvastunk a kötelezőkhöz kapcsolódó kortárs szövegeket, parafrázisokat. A módszert követve ebben az összeállításban tíz olyan mai könyvet ajánlok, ami felkeltheti az érdeklődést a kötelezők iránt, vagy csak egyszerűen jó kiegészítő olvasmány. 
A kelet-nyugati különbözőség itt azért is releváns, mert A nappá vált lányt a mitológiai fantasys Madeline Miller mellett a Mulannal reklámozzák. Az utóbbi (a történészek szerint valószínűleg fiktív) történetét a Disney-feldolgozás tette világhírűvé: a férfiprivilégiumként számontartott sorsot, azaz a legendás harci sikereket elérő nő története illett a stúdió korszerűsödő profiljába, igaz, a kulturális sokszínűség jegyében egy a szigorúan patriarchális és tekintélyelvű kínaira alapvetően nem jellemző történetet emeltek ki. Parker-Chan hőse Mulanhoz részben hasonló utat jár be, a szerző viszont a nemi szerepekkel és identitással kapcsolatos dilemmákat szorosan egymásba fűzi az ambíció és sors kérdéseivel.
A három részre osztott regény egy történelmi jegyzettel indul, ami térben és időben is elhelyezi a cselekményt, és már itt felmerült, hogy ennyi, az olvasók többségének feltételezhetően ismeretlen kínai fogalomhoz jól jött volna a könyvben egy összesített név- és tárgymutató, főleg, hogy aztán a cselekmény is több szálon felvonultat elég sok szereplőt. Az első részből megismerjük, hogyan veszi fel a lány a bátyja személyiségét és a nevét, és lesz belőle Csu, majd hogyan keveredik egy buddhista kolostorba, ahol szerzetessé válik. A második részben kitárul a világ, megismerjük a Kína irányításáért folyó harcok résztvevőit, a mongol honani herceget, a fiait és az egyik kiemelkedő tábornokot, akit eunuchként mégis megvetnek, illetve a kínai vörösturbánosok miniszterelnökét, minisztereit, katonai vezetőit, valamint a szintén nagyon okos, de nőként másodrendűként kezelt Mát. Ebben a részben erőteljesen megjelennek a politikai intrikák, a taktikázások, árulások, Parker-Chan pedig egy szerelmi szálat is elindít. A harmadik részben azután nagyobb fokozatra kapcsolnak az események, és a fordulatok is egyre emelik a tétet a nagy finálé előtt - Parker-Chan pedig előkészíti a folytatást is, ami augusztusban jelenik meg He Who Drowned the World címmel.
A regény egyik központi vezérmotívuma a sors, valamint az, hogy
ami elrendeltetett, vajon mennyiben megváltoztatható, és milyen áron.
Csu úgy képes felülírni a saját semmi-létét, hogy megtagadja, illetve nagyon elrejti a női mivoltát, az ambíciója miatt pedig morálisan minimum megkérdőjelezhető döntéseket is hoz. Miközben a felemelkedése lépcsőfokain követjük, Csu nézőpontján keresztül Parker-Chan erős pszichológiai hitelességgel mutatja be a szocializáció működését. A lány boldogulásának útjában igazából nem is a megszálló mongolok állnak, sőt, ők a felemelkedése eszközeivé válnak, hanem az a kulturális-vallási-társadalmi környezet, ami egy lány sorsául csak a semmit jelöli ki. A szocializáció ugyanis mentális határokat alakít ki bennünk arról, hogy mit tekintünk megvalósíthatónak, reálisnak a világban. Ezek a határok az életünk elején rögzülnek a közvetlen környezetünk (család, szűkebb-tágabb közösségünk) mintájára, és később csak nagyon nehezen lehet módosítgatni rajtuk. Csu például gondolatban folyamatosan próbál elrejtőzni a Mennyek tekintete elől a bátyja személyisége mögött, hiszen amit az életben maradás, valamint a nagyszerűség elérése érdekében tesz, azzal a földi és az égi törvény ellenében is megy.
A lányt így valójában az teszi különlegessé, hogy képes elképzelni az elképzelhetetlent
- és ebből a szempontból az, hogy még tenni is képes a céljaiért, hab a tortán.
A kikényszerített szerepek és állapotok másik megtestesítője a regényben az eunuch tábornok, Oujang, aki etnikai hovatartozása szerint han, de a mongol herceg szolgálatában áll. Egy egykori áruló család utolsó leszármazottja, akit a herceg azzal a feltétellel hagyott életben, hogy megcsonkítják, így Oujang a halál helyett az örök megvetettséget választotta egy nagyon macsó kultúrában. Így válik többszörösen Csu tükörképévé a történetben: mindketten sikeresek, mindkettejüknek nagyratörő céljaik vannak és a túlélésért mindketten feláldoznak valami elemien fontosat a lényegükből, ami aztán sok nehézséget és szenvedést okoz nekik - csak míg Csu ezt el tudja titkolni, Oujang mássága ország-világ számára nyilvánvaló és támadható. Ennek persze az is a következménye, hogy mindkettejüket a közösségük elutasítása tüzeli fel, hogy nagy tetteket hajtsanak végre. Így aztán amellett, hogy Parker-Chan alaposan megvizsgálja, mit jelent rejtőzködésben, illetve elutasításban élni, A nappá vált lány egy queer identitásregény a kívülállókról, ami történelmi és fantasy keretek között járja körbe az elképzeléseinket hősökről, gonosztevőkről, társadalmi szerepekről és társadalmi nemekről.
