Egy csatornafedél választja el a lányokat, akik összebarátkoznak a holokauszt poklában

Egy csatornafedél választja el a lányokat, akik összebarátkoznak a holokauszt poklában

Pam Jenoff New York Times bestseller regénye, az 1942-1943-ban játszódó Nő kék csillaggal (a regénybe itt bele is olvashatsz) valódi alvilágjárás: mikor a krakkói gettót felszámolják a nácik, egy maroknyi zsidó a szennyvízcsatornába menekül a deportálás elől. A klausztrofób hangulatú történetet két nézőpontkarakter szemüvegén keresztül követhetjük, a gazdag, keresztény lengyel lány és a csatornában a túlélésért küzdő zsidó tinédzser sorsa összekapcsolódik, a két gyökeresen eltérő hátterű kamaszlány barátsága az összekötő kapocs a fent és a lent között. 
Apró Annamária | 2023. április 04. |
PAM JENOFF
Nő kék csillaggal
Ford. Török Krisztina, Magnólia, 2023, 367 oldal
Pam Jenoff: Nő kék csillaggal könyv

Pam Jenoff számos bestseller történelmi fikció szerzője, melyek közül az Elvesztek Párizsban, Az ismeretelen gyermek és a Dédelgetett álmaink magyarul is olvasható. Írói karrierje kezdete előtt Jenoff dolgozott a Pentagonnál, majd diplomataként 1996-ban a krakkói amerikai konzulátuson kapott munkát, ahol közeli kapcsolatba került a zsidó túlélők közösségével, és ahol olyan ügyeken dolgozott, mint Auschwitz emlékezetének megőrzése vagy a lengyelországi zsidó tulajdon visszaszolgáltatása.

Regényíróként is a holokauszt témáját járja körbe, évtizedeken és kontinenseken átívelő történetei középpontjában általában rendkívüli nők állnak, akik a legreménytelenebb helyzetekben is képesek erőt sugározni. Tizenegyedik regénye, a Nő kék csillaggal valós eseményeken alapuló történelmi fikció: a második világháborúban zsidók egy csoportja valóban a város alatt húzódó csatornarendszerben bujkálva maradt életben a mai Ukrajna területén, Lviv városában, miután a nácik elkezdték a gettó kiürítését. A valós történetet Robert Marshall írta meg az In the Sewers of Lvov című szövegében, melyből In Darkness címmel Oscar-díjra jelölt lengyel film is készült. Jenoff 25 éve foglalkozik a holokauszt témájával, de

a csatornában bujkáló, egy évig ott élő zsidók története őt is szíven ütötte.

Az anekdota szerint egy, a csatornafedél alól a fenti életet leső zsidó lány meglátott egy virágcsokorral suhanó úrilányt, mire az édesanyja azt mondta, egy nap lesznek még virágok. Ez a jelenet adta a Nő kék csillaggal kiindulópontját. A regény nehezen állt össze, a szinte kész kéziratot dobta ki és kezdte el újraírni regényét Jenoff, a teljes cselekményt a számára ismerős Krakkó városába helyezte át. A Nő kék csillaggal a pandémia regénye lett, az izolált lét, a bizonytalanság és a betegségtől való félelem hirtelen sokkal közelebb került a jelen emberének tapasztalásához is. 

Jenoff nagyon erős ellentétpárokra építi regényét: Sadie, az orvosnak készülő zsidó tinédzser az abszurd módon biztonságot és kiszámíthatóságot jelentő gettóból a csatornarendszerbe kényszerül családjával, a menekülést megtervező édesapjával és várandós édesanyjával. A történet itt is valós szálra támaszkodik, a lvivi csatornában is meghúzódott egy zsidó kismama és ott szülte meg gyermekét. Nagyon plasztikus az a leírás, mely szerint bár várandósan sem egyszerű a csatornában élni, az anya valójában addig tudja védeni magzatát, amíg az meg nem születik,

az újszülött csecsemő nem összeegyeztethető a menekülő-bujkáló életformával.

A pokoljárás helyszíne felett sokan viszonylag normális életet élnek, a Sadie-vel egykorú katolikus lengyel Ella bár Hamupipőkeként él a kollaboráns mostohaanyjával, kalitikája aranykalitka Krakkó legelőkelőbb negyedében. A két lány szinte lehetetlen barátsága a túlélés záloga a csatornában bujkáló zsidó családoknak, akik teljes kiszolgáltatottságban és sötétben élnek a földalatti járatokban. A másik, valóságos szereplő alapján írt karakter a tolvaj múltú katolikus csatornamunkás, aki segíti a zsidókat a szennyvízáradat mellett boldogulni. Jenoff szintén érzékenyen írja meg az ortodox és a nem ortodox zsidó család közötti különbséget, a távolságot, majd az azt felszámoló sorsközösséget.

Jenoff atmoszférateremtő képessége nagyszerűen mutatkozik meg a csatornabeli élet, a sötét mindennapok leírásában, ahogy a szereplők beletanulnak az először számukra is elképzelhetetlen új élet játékszabályaiba az életben maradás érdekében, az állandóan vizes, bűzös és sötét közegben. Az alvilági élet egyhangúságát remekül töri meg a másik nézőpontkarakter, Ella epizódjaival, aki a német uralom alatt álló Krakkó különböző negyedeiben szinte szabadon mozoghat és még a náci katonák lakomáin is részt kell vennie. Ugyanakkor veszteségei az átlaghoz képest fényűző élete ellenére szinte ugyanakkorák, mint a csatornában meghúzódó Sadie-é, miközben ha a történelmi helyzetet lehántjuk róluk, mind a ketten szerelmes kamaszlányok, akik tanulásról, karrierről álmodnak és a hős szerepébe a lehetetlen, beszorított élethelyzetük kényszeríti őket. A regényben nagyon érzékletesen jelenik meg az, hogy hogyan áramlik vagy nem áramlik az információ, mit jelent hozzáférni vagy teljes elszigeteltségben élni a külvilág történéseitől.

Jenoff filmszerű írásmódja dinamizmust ad a két párhuzamos, de összekapcsolódó történetszálnak, a titkok, elhallgatások, az állandó menekülés és a sarokba szorítottság érzése végig fenntartja a feszültséget. A 2016-ban játszódó prológus és epilógus érzelmesen keretezi és köti össze a múltat és a jelent, tovább erősítve a regény fő motívumát, mely szerint

az emberi élet sorsszerű találkozások láncolata.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Kritika

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

Hetvenöt évvel az első megjelenése után idén új kiadásban vehetjük kézbe Munkácsi Ernő Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához című holokausztkönyvét, amely a magyarországi zsidók ellen elkövetett népirtás egyik legkorábbi dokumentációja és értelmezése volt.

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Természetesen olvasok
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Zöld

A vízhiány és egy különleges arab öntözőrendszer ihlette regény nyert rangos díjat

...
Zöld

Megtalálhatták a gyilkos galóca mérgének ellenszerét

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a modern kutyafajták agya nagyobb, mint ősi társaiké

...
Zöld

A Budapestre látogató Jane Goodall üzent a magyaroknak

...
Zöld

Szent-Györgyit a nyilasok nem tudták elfogni, ezért minden fórumon hazudtak róla

...
Zöld

Őskori nő DNS-ét vonták ki egy húszezer éves csontékszerből

...
Zöld

Az Amazonasban le akarják állítani az erdőirtást, hat új rezervátumot kapnak az őslakosok

...
Zöld

Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is