Egy csatornafedél választja el a lányokat, akik összebarátkoznak a holokauszt poklában

Egy csatornafedél választja el a lányokat, akik összebarátkoznak a holokauszt poklában

Pam Jenoff New York Times bestseller regénye, az 1942-1943-ban játszódó Nő kék csillaggal (a regénybe itt bele is olvashatsz) valódi alvilágjárás: mikor a krakkói gettót felszámolják a nácik, egy maroknyi zsidó a szennyvízcsatornába menekül a deportálás elől. A klausztrofób hangulatú történetet két nézőpontkarakter szemüvegén keresztül követhetjük, a gazdag, keresztény lengyel lány és a csatornában a túlélésért küzdő zsidó tinédzser sorsa összekapcsolódik, a két gyökeresen eltérő hátterű kamaszlány barátsága az összekötő kapocs a fent és a lent között. 
Apró Annamária | 2023. április 04. |
PAM JENOFF
Nő kék csillaggal
Ford. Török Krisztina, Magnólia, 2023, 367 oldal
Pam Jenoff: Nő kék csillaggal könyv

Pam Jenoff számos bestseller történelmi fikció szerzője, melyek közül az Elvesztek Párizsban, Az ismeretelen gyermek és a Dédelgetett álmaink magyarul is olvasható. Írói karrierje kezdete előtt Jenoff dolgozott a Pentagonnál, majd diplomataként 1996-ban a krakkói amerikai konzulátuson kapott munkát, ahol közeli kapcsolatba került a zsidó túlélők közösségével, és ahol olyan ügyeken dolgozott, mint Auschwitz emlékezetének megőrzése vagy a lengyelországi zsidó tulajdon visszaszolgáltatása.

Regényíróként is a holokauszt témáját járja körbe, évtizedeken és kontinenseken átívelő történetei középpontjában általában rendkívüli nők állnak, akik a legreménytelenebb helyzetekben is képesek erőt sugározni. Tizenegyedik regénye, a Nő kék csillaggal valós eseményeken alapuló történelmi fikció: a második világháborúban zsidók egy csoportja valóban a város alatt húzódó csatornarendszerben bujkálva maradt életben a mai Ukrajna területén, Lviv városában, miután a nácik elkezdték a gettó kiürítését. A valós történetet Robert Marshall írta meg az In the Sewers of Lvov című szövegében, melyből In Darkness címmel Oscar-díjra jelölt lengyel film is készült. Jenoff 25 éve foglalkozik a holokauszt témájával, de

a csatornában bujkáló, egy évig ott élő zsidók története őt is szíven ütötte.

Az anekdota szerint egy, a csatornafedél alól a fenti életet leső zsidó lány meglátott egy virágcsokorral suhanó úrilányt, mire az édesanyja azt mondta, egy nap lesznek még virágok. Ez a jelenet adta a Nő kék csillaggal kiindulópontját. A regény nehezen állt össze, a szinte kész kéziratot dobta ki és kezdte el újraírni regényét Jenoff, a teljes cselekményt a számára ismerős Krakkó városába helyezte át. A Nő kék csillaggal a pandémia regénye lett, az izolált lét, a bizonytalanság és a betegségtől való félelem hirtelen sokkal közelebb került a jelen emberének tapasztalásához is. 

Jenoff nagyon erős ellentétpárokra építi regényét: Sadie, az orvosnak készülő zsidó tinédzser az abszurd módon biztonságot és kiszámíthatóságot jelentő gettóból a csatornarendszerbe kényszerül családjával, a menekülést megtervező édesapjával és várandós édesanyjával. A történet itt is valós szálra támaszkodik, a lvivi csatornában is meghúzódott egy zsidó kismama és ott szülte meg gyermekét. Nagyon plasztikus az a leírás, mely szerint bár várandósan sem egyszerű a csatornában élni, az anya valójában addig tudja védeni magzatát, amíg az meg nem születik,

az újszülött csecsemő nem összeegyeztethető a menekülő-bujkáló életformával.

A pokoljárás helyszíne felett sokan viszonylag normális életet élnek, a Sadie-vel egykorú katolikus lengyel Ella bár Hamupipőkeként él a kollaboráns mostohaanyjával, kalitikája aranykalitka Krakkó legelőkelőbb negyedében. A két lány szinte lehetetlen barátsága a túlélés záloga a csatornában bujkáló zsidó családoknak, akik teljes kiszolgáltatottságban és sötétben élnek a földalatti járatokban. A másik, valóságos szereplő alapján írt karakter a tolvaj múltú katolikus csatornamunkás, aki segíti a zsidókat a szennyvízáradat mellett boldogulni. Jenoff szintén érzékenyen írja meg az ortodox és a nem ortodox zsidó család közötti különbséget, a távolságot, majd az azt felszámoló sorsközösséget.

Jenoff atmoszférateremtő képessége nagyszerűen mutatkozik meg a csatornabeli élet, a sötét mindennapok leírásában, ahogy a szereplők beletanulnak az először számukra is elképzelhetetlen új élet játékszabályaiba az életben maradás érdekében, az állandóan vizes, bűzös és sötét közegben. Az alvilági élet egyhangúságát remekül töri meg a másik nézőpontkarakter, Ella epizódjaival, aki a német uralom alatt álló Krakkó különböző negyedeiben szinte szabadon mozoghat és még a náci katonák lakomáin is részt kell vennie. Ugyanakkor veszteségei az átlaghoz képest fényűző élete ellenére szinte ugyanakkorák, mint a csatornában meghúzódó Sadie-é, miközben ha a történelmi helyzetet lehántjuk róluk, mind a ketten szerelmes kamaszlányok, akik tanulásról, karrierről álmodnak és a hős szerepébe a lehetetlen, beszorított élethelyzetük kényszeríti őket. A regényben nagyon érzékletesen jelenik meg az, hogy hogyan áramlik vagy nem áramlik az információ, mit jelent hozzáférni vagy teljes elszigeteltségben élni a külvilág történéseitől.

Jenoff filmszerű írásmódja dinamizmust ad a két párhuzamos, de összekapcsolódó történetszálnak, a titkok, elhallgatások, az állandó menekülés és a sarokba szorítottság érzése végig fenntartja a feszültséget. A 2016-ban játszódó prológus és epilógus érzelmesen keretezi és köti össze a múltat és a jelent, tovább erősítve a regény fő motívumát, mely szerint

az emberi élet sorsszerű találkozások láncolata.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Kritika

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

Hetvenöt évvel az első megjelenése után idén új kiadásban vehetjük kézbe Munkácsi Ernő Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához című holokausztkönyvét, amely a magyarországi zsidók ellen elkövetett népirtás egyik legkorábbi dokumentációja és értelmezése volt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Zöld

Akár a neved is okozhat transzgenerációs gondokat az életedben – Olvasd el, miért!

...
Zöld

Így tehetsz azért, hogy kevesebb szemét kerüljön a környezetbe

...
Zöld

Újra Joe Biden és Donald Trump harcáról szól majd a novemberi elnökválasztás

...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve jövő májusban angolul is megjelenik

...
Zöld

A fóbiák és mániák könyvében a viharoktól való extrém félelemről is olvashatsz

...
Zöld

Az agy egy új MI-kutatás szerint sem lehet gendersemleges szerv

...
Zöld

A képernyő előtt töltött idő hatással van a kisgyerekek beszédfejlődésére

...
Zöld

Akár Putyin is nyomon követhető a célzott hirdetések segítségével