2020 hangulata a magyar fantasztikus kisprózákba is beszűrődik

2020 hangulata a magyar fantasztikus kisprózákba is beszűrődik

Immár harmadik alkalommal készült el a Gabo magyar fantasztikus műveket felsorakoztató antológiája. A korábbi évek mintáját követve ismét a fantasy és a weird határain mozgó kisprózák uralják a korrajznak is beillő válogatást. A színvonalas írásokat összeköti egy kiábrándult, pesszimistább hangulatvilág, egy tudattalanul is hasonlóan használt motívumrendszer, de lopva még a magyar mindennapokba is betekintést nyerhetünk a fantasztikum szűrőjén keresztül.

Laki Péter | 2021. január 05. |

A könyv 18 elbeszélése sokszínű képet fest a kortárs magyar fantasztikumról, bár annak nyilvánvalóan egy szűrt, válogatott merítését kínálja. Meglehetősen eltérőek az antológiába került írások, a kötetet egészében vizsgálva azonban felfedezhetők közös pontok. Egyszerre képviseltetik magukat az ismertebb nevek, a feltörekvő hangok és az újoncok is, ez pedig nemcsak láthatóvá teszi, de fel is erősíti azt az érzetet, hogy a hazai zsáneralkotók (akár tudatosan, akár tudattalanul) közös kultúrkincsből és hétköznapi tapasztalataikból merítenek írásaikhoz. Megmutatkozhat ez csupán a magyar környezet beemelésében, az ismert zsánertoposzok folklorisztikus vagy történelmi alapokra helyezésében, vagy csak egy-egy jól elkapott aktuális közérzeti, hangulati motívumban. Persze jelen vannak azok a sztorik is, amik a már rögzült paneleket mondják fel újra jó stílusérzékkel, a klisékben örömmel lubickolva, vagy éppen egy szellemes csavarral kiegészítve. A mély érzelmekben gyökerező, személyes történetekben a mindennapok szépségei és fájdalmai mellett megbújnak a közösségi reflexiók, de akadnak olyan írások is, amelyek lényegében zsánerműnek öltöztetett társadalmi parabolák.

Kleinheincz Csilla, Roboz Gábor (szerk.)

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020

Gabo, 2020, 428 oldal
-

László Zoltán Kimenő oldal című történetében egy rejtélyes idegen objektummal találkozhatunk, aminek a technológiáját a Föld népe, így a budapestiek sem restek a saját szolgálatukba állítani. A cyberpunkot is felhasználó történet végére az egész emberiség sorsát érintő kérdések merülnek fel, és egy felfoghatatlan méretű intergalaktikus háború lehetősége is felvetődik. Az első magyar Hugo-díjas, Takács Bogi magyar környezetben játszódó poszt-inváziós sci-fijében (Elegendő kétségbeesés esetén) a túlélők egy része segít az ismert színészek hangján kommunikáló idegeneknek felismerni, katalogizálni a használati tárgyakat – egészen a végső fordulatig. Molnár B. Gábor a hard-boiled krimik és film noirok kliséit helyezte science fiction közegbe Mély álom című írásában, Körmendi Ágnes pedig a transzhumanizmus kérdéseivel foglalkozik A konzul nyolcadik lelke című novellájában. 

Palágyi R. László a török hódoltság idejébe kalauzolja el az olvasókat A róna gyermeke című történelmi fantasy/folk horror hibridjében. A remek stílusban megírt párbeszédeket rejtő írás képes abba a nemzetközi fantasy trendbe is becsatlakozni, amit a Mákháború, vagy a Dévábád-trilógia is képvisel, azaz nagyban épít egy kultúra valós történelmi eseményeire és mondavilágára. Szintén a folk horror és fantasy mezsgyéjén mozog a Kicevice is Nagy Roxánától, amelyben a pogány szerelmi rítusok és az áldozathozatal válnak főszereplővé. Evellei Katától a Kobalt is történelmi környezetben, de a cselekményt már Itáliába helyezve meséli el egy anya-lánya páros történetét, akiknek a családon belüli erőszak mellett a különleges képességük miatti üldöztetéssel is szembe kell nézniük. Ugyancsak

a nőket érintő erőszak

jelenik meg Rusvai Mónika Embermadár című háborús fantasyjében, ahol egy furcsa közösség még furcsább kísérletei jutnak főszerephez. D. Kovács Tünde is a nők helyzetét járja körbe A Szolgálólány meséje hatásaitól sem mentes Piros folt a végtelen fehéren című írásában. Csoma-Lőrincz Tamara egy biblikus történetet gondolt újra fantasy keretek közt a Jónásban, Kiss Gabriella pedig egy lány belső védett terét eleveníti meg az Egy férfi belépett a bárba című művében. 

A kísértetház történetek

egyfajta újragondolásai jelennek meg Krausz Emma és Alexandrov Anna lakásközpontú, a múlt árnyaival is foglalkozó írásaiban. Krausz A valódi tulajdonosban a gyász és bűntudat kérdéskörét vizsgálja egy érdekes csavar kíséretében, míg Alexandrov Lakás a kilencediken című furcsán felemelő novellájában már megjelenik a humor is. Radics Roland pedig egyenesen a fantasy kliséket teszi paródia tárgyává Másik című novellájában, ahol egy pszichológus rakja helyre a sárkányt, a gonosz varázslót és a boszorkányt is. 

Veres Attila a tőle megszokott módon és színvonalon

tart görbe tükröt társadalmunk elé

A világ helyreállításában. Veres gyakran játszik a szövegeinek formájával, stílusával is, így ezúttal egy készülő marketinganyagból tudhatjuk meg, hogy egy csoport miként is képzeli el a világ jobbá tételét. Az ártalmatlannak tűnő lózungok után folyamatosan csúszunk bele a minket körülvevő groteszk őrületbe, ahol az egészen aktuális események is más színezetet kapnak. Erdei Lilla a Cuncirókában egy vörös hajúakból álló furcsa közösség működésébe enged betekintést morbid, groteszk eszközökkel, és a Veresre is jellemző stiláris játékot űz a közösségi médiában megjelenő szövegekkel, ezoterikus fantáziákkal. Farkas Balázs komoly egzisztenciális kérdéseket boncolgat A végtelen című kiábrándult, melankolikus írásában, de a lét hiábavalóságáról szóló elmélkedésben nemigen kapunk megnyugtató válaszokat. Lőrinczy Judit pedig szinte el is engedi a spekulatív irodalom eszközeit a kiváló prózával megírt, allegorikus és rejtélyes, egyszerre szép és végtelenül szomorú A doboz című novellájában. 

Értékes és érdekes nézőpontokból, történetekből nincs hiány. A szövegek is magas színvonalat képviselnek, bár néhány esetben a szerzők képesek beáldozni az egységes stílust és cselekményvilágot a szépirodalmi vonások és a kívánt érzelmi világ átadása érdekében (némelyik szövegre még a túlzott didaktikusság is rásüthető). A sorozat címében viszont lassacskán feleslegessé és félrevezetővé válik a science fiction jelző. Sci-fi fronton lehetne erősíteni, bár igaz, hogy megfelelő számú és minőségű írás hiányában ez egy nehéz feladat. Ugyanakkor üdvözlendő dolog, hogy

a magyar hétköznapokra erősebben és találóbban reflektáló, korábban csak szűkebb rétegben népszerű weird írások még jobban előretörtek,

hiszen nagy potenciál rejlik ebben a kifejezési módban. Aki tehát kíváncsi a magyar fantasztikum jelenlegi állapotára, új neveket szeretne megismerni, vagy ismertebb alkotók kisprózájára szomjazik, az egy remek gyorstalpaló ízelítőt kaphat a kötetet forgatva.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Sci-fik és fantasyk, amikkel nem foghatsz mellé karácsonykor

A 2020-as év a könyvkiadást sem kímélte, és különösen vert helyzetben érezhették magukat a fantasztikus irodalommal foglalkozó kiadók. Ennek ellenére így is sok olyan mű jelent meg, amik vagy hiánypótlóak a maguk területén.

...
Kritika

Családi ügyek, viharok és a klímakatasztrófa érdekelte legjobban a sci-fi írókat 2019-ben

Szerencsére az idei év sem múlhat el Jonathan Strahan iránymutató sci-fi válogatása nélkül. Az év legjobb science fiction novellái 2020-as válogatásában nagy szerep jut a klímakatasztrófa utáni vízióknak és a technológia életünkre gyakorolt hatásának is. 

...
Beleolvasó

A technológiai fejlődés új kihívások elé állítja a sci-fi írókat is

A sci-fi műfaj ma már új kihívásokkal találkozik, hiszen kezd olyan lenni a jelenünk, mintha megvalósult disztópiák és utópiák találkozási pontján élnénk. Többek közt ezt a témát is körbejárja az Egy galaxissal odébb című kötet. Olvass bele!

Hírek
...
20/21

20/21

...
Nagy

„A világjárvány rákényszerített minket arra, hogy kicsit megálljunk”

...
Szórakozás

Harlan Coben világában a múlt mindenkit utolér

...
Könyves Advent

Dickens levélben panaszkodott egy neki rendezett, karácsonyi előtti vacsoráról

...
Könyves Advent

10 világirodalmi újdonság, amivel nem lőhetsz mellé karácsonykor

...
Hírek

Ők hárman vannak még versenyben a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjért

...
Hírek

Mary Shelley otthonában nem találunk sötét romantikát, de így is érdemes beköltözni

...
Szórakozás

Offenbach, West Side Story, PUF, Bálnadal, Volt egy ház [Programajánló]

...
Nagy

5 könyv, amiben van valami japán

Olvass!
...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Szórakozás

Székely Kriszta 8 évesen egy Offenbachban játszott, most rendezett egyet

Több mint 25 év után tűzte ismét műsorra a Magyar Állami Operaház Jacques Offenbach operáját, a Hoffmann meséit. Székely Kriszta rendezővel a próbafolyamat kihívásairól, a kettős szereposztás különlegességéről, és saját Offenbach-kötődéseiről is beszélgettünk.