A gízai piramisok lábánál nyílt meg a világ legnagyobb régészeti múzeuma
chk

A gízai piramisok lábánál nyílt meg a világ legnagyobb régészeti múzeuma

A gízai piramisok mellett nyílt meg a Grand Egyptian Museum (GEM), a világ legnagyobb régészeti múzeuma, ahol most először látható a Tutankhamon-sír teljes tartalma. Könyveket ajánlunk a témában.

Megnyílt Egyiptomban a világ legnagyobb régészeti múzeuma. A gízai piramisok közelében található Grand Egyptian Museum (GEM) több mint 20 évig épült, és mintegy 100 ezer műtárgyat mutat be közel 500 ezer négyzetméteren az ősi elő-dinasztikus időktől egészen a görög–római korig.

Az egyik fő látványosság egy 83 tonnás, kb. 3200 éves, II. Ramszeszt ábrázoló óriásszobor, és egy kb. 4500 éves temetkezési hajó, amelyet Kheopsz fáraóval hoznak összefüggésbe.

Most először látható a Tutankhamon-sír teljes tartalma, pontosan úgy, ahogy Howard Carter brit régész 1922-ben felfedezte.

A fáraó híres arany halotti maszkja, trónja és harci szekerei is megtekinthetők.

A GEM két évtized alatt épült fel, és a tervezettnél később nyílt meg, többek között a közel-keleti konfliktusok, például a gázai válság miatt is. Az 1,2 milliárd dollárból létrehozott komplexumba évi nyolcmillió látogatót várnak, és azt remélik, hogy ez majd lendületet ad az egyiptomi turizmusnak.

Könyveket ajánlunk, amelyekkel közelebb kerülhetsz az ókori Egyiptom titkaihoz: mítoszokról és a titokzatos női uralkodókról is olvashatsz.

Roger Lancelyn Green: Egyiptom meséi

Roger Lancelyn Green
Egyiptom meséi
Casparus Kiadó Kft, 2025, Fordította: Rézműves Zoltán, 266 oldal
-

A világ egyik legrégebbi és legizgalmasabb civilizációjának, az ókori Egyiptomnak a legendáit és mítoszait tárgyalja istenekről, varázslatról és kalandokról: nagy mítoszokat Ámon-Réről, valamennyi lény teremtőjéről; Íziszről, aki a vizeken keresi halott férjét, Oziriszt; valamint a benumadárról és Thot könyvéről, és

a világ első Hamupipőke-történetét is megtalálhatjuk benne.

Ez a könyv segít nekünk jobban megérteni az ókori egyiptomiak életét és gondolkodásmódját időtálló történeteivel.

Rosanna Pirelli: Az ókori Egyiptom királynői

Rosanna Pirelli 
Az ókori Egyiptom királynői  
Gabo, 2008, 272 oldal, Fordította: Klimcsik Ágnes 
-

Amikor Amanethón, egyiptomi pap II. Ptolemaiosz megbízásából megírta Egyiptom történetét, megemlítette, hogy már az archaikus korban lehetővé tették, hogy nő uralkodjon a fáraók trónján.

De vajon az egyiptomi királynő is ugyanazt a kiváltságos státust élvezhette, mint a többi uralkodó?

A könyv erre a kérdésre keresi a választ, miközben összehasonlítja a királynők és a fáraók képmásait és életét. A kötet az írásos források és régészeti dokumentációk mellett az egyiptomi mítoszokat és néhány régi vallásos szöveget is megvizsgál.

Bács Tamás: Bevezetés az ókori Egyiptom művészetébe

bács tamás
Bevezetés az ókori Egyiptom történetébe
Gondolat, 2017, 171 oldal
Bács Tamás: Bevezetés az ókori Egyiptom művészetébe könyv

Az ókori Egyiptom több évezredes történetét végigkíséri félreismerhetetlen művészete, amely a klasszikus ókortól kezdve folyamatos érdeklődésre tarthatott számot. E művészet egyes kiemelkedő alkotásai ikonikussá, Egyiptomból elkerült más darabjai pedig a modern múzeumi gyűjtemények máig ünnepelt tárgyaivá lettek. A kötet tömören, csaknem kétszáz kép segítségével mutatja be az óegyiptomi művészeti nyelv koronkénti változásait. 

(The Guardian)

Nyitókép: Osama Elsayed, Unsplash