Családi ügyek, viharok és a klímakatasztrófa érdekelte legjobban a sci-fi írókat 2019-ben

A körülmények ellenére szerencsére a 2020-as év sem múlhat el Jonathan Strahan iránymutató válogatása nélkül. Bár az itthon 2016 óta folyamatosan érkező széria koncepciója változott, a tartalom minősége nem. Az év legjobb science fiction novellái 2020-as válogatásában nagy szerep jut a klímakatasztrófa utáni vízióknak, a technológia életünkre gyakorolt hatásának, az afrofuturizmusnak, és nem utolsó sorban a személyes családi történeteknek.

Laki Péter | 2020. december 21. |

Strahan évösszegző válogatásai eddig egyaránt merítettek a sci-fi és a fantasy zsánerek területéről, de 2020-tól az általa szerkesztett „év legjobbjai” antológia kizárólag a science fictionre korlátozódik. Ez együtt járt egy kiadóváltással is (itt ez eredeti nyelven megjelenő gyűjteményről van szó, itthon szokás szerint a Gabo hozta el a kötetet), és Strahan egyik nem titkolt célja, hogy a nemrég elhunyt barátja és mentora, Gardner Dozois hagyományait folytassa a lehető legnagyobb tisztelettel. Így tehát a válogatásból ezúttal kikerültek a klasszikus fantasy történetek, de Strahan a sci-fit is nyitottan, rugalmasan, nem szigorú kőbe vésett szabályok alapján határozza meg. A kötet összetételére vonatkozóan frappánsan idézi a néhai szerkesztőt és írót, Damon Knightot, aki szerint „A science fiction az [vagy azt jelenti], amire a kifejezés kimondásakor rámutatunk.”

Jonathan Strahan (szerk.)
Az év legjobb science fiction novellái 2020
Gabo, 544 oldal
Az év legjobb science fiction novellái 2020

Strahan pedig nagyon eltérő témákat és hangulatokat megjelenítő novellákra mutatott rá. Épp úgy előfordulnak háborús vagy háború utáni disztópiák, mint leginkább űrfantasyként definiálható írások, de a weird irodalommal kacérkodó, a sci-fit szinte csak kulisszaként használó, és a klasszikusabb tudományos fantasztikumot előtérbe helyező szövegek is, de még a szinte beskatulyázhatatlan művek sem maradtak ki a szórásból.

A beválogatott írások túlnyomó részén érezhető az a feszengős nyugtalanság, ami jelenleg uralja a közhangulatot,

legyen szó akár a társadalmi forrongásokról, vagy éppen a klímakrízis fojtogató közelségéről. Ugyanakkor nagy tér jut a személyesebb, intimebb történeteknek is, amelyek egy-egy család vagy kisközösség életébe és érzelmivilágába nyújtanak betekintést a sci-fi eszköztárának segítségével, és gyakran az utazás motívumát is beemelve. A szeretet mindenhatósága mellett azonban a negatív töltetű érzelmek is előkerülnek, például az egzisztenciális válság, a gyász, vagy éppen a bosszúvágy.

Fordította: Abrudán Katalin, Ballai Mária, Heinisch Mónika, Huszár András, Juhász Viktor, Kemenes Iván, Kleinheincz Csilla, Miks-Rédai Viktória, Mile Csaba, Roboz Gábor, Varró Attila, Vitális Szabolcs, Márton Zsófia

A kötet nem csak atmoszférájában és tematikailag sokszínű. A rendkívüli diverzitás az írók eltérő kulturális, etnikai háttérben is tetten érhető, így az angolszász hagyományokra építő történetek mellett 

találkozhatunk afrofuturista novellákkal, távoli-keleti hangulatokkal, még európai sci-fivel is, de érdekességként még állati nézőpontból is megismerhetjük az emberi természetet.

Ilyen novella például Tegan Moore lenyűgöző írása, a Mint a Farkasok, ahol a kiképzőjével fejlesztett intelligencia segítségével neurológiai kapcsolatban lévő mentőkutya perspektíváját ismerhetjük meg (így rokonságot mutat Adrian Tchaikovsky Hadállat című regényével is). Szintén az ember-állat kapcsolat körül bonyolódik Malka Older Fényes lámpák, stabil létrák című írása, ahol egy kísérleti eszköz köti össze a bionikus kameraként funkcionáló polipot idomárjával. A szomorkás, de egyben reményteli történet már érinti a klímaváltozás környezetpusztító hatását is, központi témája pedig a Nagy-korallzátony feltérképezése és rekonstrukciója. 

A Karin Tidbeck a Skidbladnir utolsó útjában a maga sajátos, furcsa módján szintén a munkaeszközként használt élőlények kizsákmányolását állítja középpontba. A címszereplő rákszerű, dimenziók közt navigáló élő „űrhajó” felszabadítástörténetét jópofa sorozatepizód szinopszisok tagolják, és még az írónő több írásában is megjelenő ember-„tárgy” szerelmi kapcsolat is felbukkan. 

Nemcsak a családi ügyeket tematizáló írások közül emelkedik ki Ken Liu Áldozatok című novellája, de az egész kötet egyik csúcspontja is ez.

Liu a rá jellemző érzékenységgel eleveníti meg egy családi tragédia utáni gyász feldolgozását a (nagyon) közeli jövő eszközeinek segítségével. Ami egy kedves családi megemlékezésnek indul, az hamarosan egy gyomorforgató lejárató hadjárattá alakul az internetnek „köszönhetően”. Liu egy Black Mirror epizódra hasonlító történetben hajszálpontosan írja le az egyre nagyobb problémát okozó internetes trollok működési mechanizmusait, a közösségi média nyilvánosságának képmutató hamissagát. De érdekes módon mind a trollok, mind a család érvelésében találhatunk megfontolásra érdemes gondolatokat. 

„Képzeljék magukat a helyembe. A lányuk testét digitális eszközökkel kemény pornófilmekbe kényszerítik, a hangját felhasználva gyűlöletbeszédet szónokoltatnak vele, az arcát pedig elképzelhetetlenül erőszakos módon elrondítják. És minderről én tehetek, mert képtelen voltam felmérni az emberi aljasság mélységeit. (…) Az elmélet, hogy Hayley nem halt meg, hanem valójában színésznőként használták fel egy fegyverellenes kormányzati összeesküvésben, olyannyira abszurdnak tűnt, hogy eleinte nem is érdemelt reakciót. Viszont amint a páncélom lassan szűrni kezdte a főcímeket, és egyre több üres folt éktelenkedett a híroldalakon és a streamekben, rájöttem, a hazugságok annyira elfogadottá váltak, hogy fokozatosan témává erősödtek. Valódi újságírók kérték rajtam számon, mikor számolok el a közösségi finanszírozásból szerzett pénzzel – pedig egy centet sem kaptunk senkitől! Teljesen megbolondult mindenki. Nyilvánosságra hoztam a Hayley holttestéről készült fényképeket. Csak maradt még egy szikrányi tisztesség ebben a világban, gondoltam. A saját szemének csak hisz mindenki? A helyzet még rosszabb lett.” 

Chinelo Onwualu bensőséges, kifejezetten intim közelségbe hoz egy rosszul alakult apa-lánya kapcsolatot a gyászon keresztül. Bár a novella egyike azoknak, amik csak háttérként használ sci-fis elemeket, de a feldolgozott téma és a szöveg minősége a jobbak között van. Szintén a család áll Greg Egan novellájának középpontjában is, ami a hard sci-fi egyik legjelesebb képviselőjétől meglepően szokatlan hangnemben és könnyedséggel íródott. Az Erre nem mehetünk haza egy Holdon ragadt űrturista pár kálváriájáról mesél, és remekül ábrázolja, hogy egy anya meddig képes elmenni a gyermekéért (átvitt és szó szerinti értelemben is). 

Az elmúlt évek egyik leginkább ünnepelt spekulatív fikciós szerzője, N. K. Jemisin egy remek elbeszélői stílust alkalmazó, kiáltványszerű írással szerepel a válogatásban. A Szükségbőr egyszerre foglalkozik a fajnemesítéssel, az emberi tökéletlenségekkel és korlátoltságokkal, a fasisztoid elméletekkel és a rasszizmussal. 

A humort jó érzékkel szerepeltető novellák sem kerülték el Strahan figyelmét.

 Tobias S. Buckell a Földre turisztikai céllal ellátogató idegenekről ír egy taxis szemszögéből, míg Fonda Lee az egyik leghosszabb és legviccesebb című írásában (Én [28f] deepfake barátnőt hamisítottam, és most a szüleim azt hiszik, megnősülök) szintén egy Black Mirror-szerű látomásban beszél az internetes társkeresés és a személyiséghamisítás kihívásairól. Sophia Rei a Rejtett ajtók titkos meséiben pedig egy olyan világot mutat be Philip K. Dicket és Kafkát idézően abszurd, szürreális írásában, ami írók és művészek munkáját dícséri (hogy pontosan kik alakították így ezt az alternatív történelmet, az legyen meglepetés). 

Aki a keményvonalasabb vagy éppen a hagyományosabb sci-fikre vágyik, az érezhet némi csalódottságot a válogatást forgatva, de aki a nyitottságáért és sokszínűségéért kedveli a hasonló zsánerantológiákat, az tökéletes képet kaphat az elmúlt év legjobb novelláiról. Strahan remek érzékkel szemezgetett a zsáner terméséből, és a mélyebb, komolyabb témákat érintő novellák ellenére is könnyedebb, sokszor a sci-fihez csak lazán kapcsolódó, ám nagyon is minőségi szövegek kerültek az antológiába. Hogy jövőre mi várható? Az csak a világ változásán, és annak írókra gyakorolt inspiratív erején múlik – és persze Jonathan Strahan ízlésén.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hamarosan érkeznek az év legjobb magyar science fiction és fantasynovellái

Jonathan Strahan Az év legjobb science fiction és fantasynovellái című antológiasorozata mintájára a GABO Kiadó már harmadik éve gyűjti össze a magyar fantasztikus irodalom legjavát. A 2020-as kötet hamarosan megjelenik, mutatjuk milyen novellák kerültek bele. 

...
Hírek

Itt vannak az év legjobb magyar science fiction és fantasynovellái

...
Hírek

Egy kötetben a magyar science fiction és fantasy legjava

Hírek
...
Hírek

Könyvesblokk: Odüsszeusz hű feleségétől Virginia Woolfon át az olasz hegyekig

...
Zöld

Megölt újságíróról és őslakos szakértőről neveztek el két élesztőgombafajt

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Dr. Máté Gábor a depresszió szorításában fordult először a terápia felé

...
Hírek

Orbán Balázs Székelyföld-köteteire és Széchenyi-ritkaságra is lehet licitálni egy aukción

...
Hírek

Elhunyt Dubravka Ugrešić, horvát-holland író

...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

...
Gyerekirodalom

Petőfi Sanyinak mindig kijön a lépés

...
Hírek

Petőfi Fedél Nélkül: tematikus különszámmal jelentkezik az utcalap

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mi köze van Petőfinek Sherlockhoz, és mit keres Szendrey Júlia a forradalom élén?

Petőfi sokszor egyfajta absztrakcióként jelenik meg a közbeszédben vagy épp az oktatásban. Inkább idol, mint hús-vér ember – szándéka szerint a Költővel nem járnék című antológia ezen is próbál árnyalni.

...
Gyerekirodalom

Petőfi Sanyinak mindig kijön a lépés

A Petőfi-vírus Bánki Éva első ifjúsági regénye, amelynek egyik kulcsfigurája egy nagydumás fiú, Sanyi, aki a tanárok szerint soha semmiben nem tud alulmaradni, és még az is lehet, hogy szuperhős-komplexusa van. Olvass bele a kötetbe!

...
Gyerekirodalom

A zene segíthet előrejelezni az olvasási nehézségeket

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely előre jelzi a gyerekek olvasási és helyesírási teljesítményét.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

...
Nagy

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Hosszú hallgatás után új kötettel jelentkezik Jónás Tamás, akit önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről kérdeztünk.