Családi ügyek, viharok és a klímakatasztrófa érdekelte legjobban a sci-fi írókat 2019-ben

A körülmények ellenére szerencsére a 2020-as év sem múlhat el Jonathan Strahan iránymutató válogatása nélkül. Bár az itthon 2016 óta folyamatosan érkező széria koncepciója változott, a tartalom minősége nem. Az év legjobb science fiction novellái 2020-as válogatásában nagy szerep jut a klímakatasztrófa utáni vízióknak, a technológia életünkre gyakorolt hatásának, az afrofuturizmusnak, és nem utolsó sorban a személyes családi történeteknek.

Laki Péter | 2020. december 21. |

Strahan évösszegző válogatásai eddig egyaránt merítettek a sci-fi és a fantasy zsánerek területéről, de 2020-tól az általa szerkesztett „év legjobbjai” antológia kizárólag a science fictionre korlátozódik. Ez együtt járt egy kiadóváltással is (itt ez eredeti nyelven megjelenő gyűjteményről van szó, itthon szokás szerint a Gabo hozta el a kötetet), és Strahan egyik nem titkolt célja, hogy a nemrég elhunyt barátja és mentora, Gardner Dozois hagyományait folytassa a lehető legnagyobb tisztelettel. Így tehát a válogatásból ezúttal kikerültek a klasszikus fantasy történetek, de Strahan a sci-fit is nyitottan, rugalmasan, nem szigorú kőbe vésett szabályok alapján határozza meg. A kötet összetételére vonatkozóan frappánsan idézi a néhai szerkesztőt és írót, Damon Knightot, aki szerint „A science fiction az [vagy azt jelenti], amire a kifejezés kimondásakor rámutatunk.”

Jonathan Strahan (szerk.)
Az év legjobb science fiction novellái 2020
Gabo, 544 oldal
Az év legjobb science fiction novellái 2020

Strahan pedig nagyon eltérő témákat és hangulatokat megjelenítő novellákra mutatott rá. Épp úgy előfordulnak háborús vagy háború utáni disztópiák, mint leginkább űrfantasyként definiálható írások, de a weird irodalommal kacérkodó, a sci-fit szinte csak kulisszaként használó, és a klasszikusabb tudományos fantasztikumot előtérbe helyező szövegek is, de még a szinte beskatulyázhatatlan művek sem maradtak ki a szórásból.

A beválogatott írások túlnyomó részén érezhető az a feszengős nyugtalanság, ami jelenleg uralja a közhangulatot,

legyen szó akár a társadalmi forrongásokról, vagy éppen a klímakrízis fojtogató közelségéről. Ugyanakkor nagy tér jut a személyesebb, intimebb történeteknek is, amelyek egy-egy család vagy kisközösség életébe és érzelmivilágába nyújtanak betekintést a sci-fi eszköztárának segítségével, és gyakran az utazás motívumát is beemelve. A szeretet mindenhatósága mellett azonban a negatív töltetű érzelmek is előkerülnek, például az egzisztenciális válság, a gyász, vagy éppen a bosszúvágy.

Fordította: Abrudán Katalin, Ballai Mária, Heinisch Mónika, Huszár András, Juhász Viktor, Kemenes Iván, Kleinheincz Csilla, Miks-Rédai Viktória, Mile Csaba, Roboz Gábor, Varró Attila, Vitális Szabolcs, Márton Zsófia

A kötet nem csak atmoszférájában és tematikailag sokszínű. A rendkívüli diverzitás az írók eltérő kulturális, etnikai háttérben is tetten érhető, így az angolszász hagyományokra építő történetek mellett 

találkozhatunk afrofuturista novellákkal, távoli-keleti hangulatokkal, még európai sci-fivel is, de érdekességként még állati nézőpontból is megismerhetjük az emberi természetet.

Ilyen novella például Tegan Moore lenyűgöző írása, a Mint a Farkasok, ahol a kiképzőjével fejlesztett intelligencia segítségével neurológiai kapcsolatban lévő mentőkutya perspektíváját ismerhetjük meg (így rokonságot mutat Adrian Tchaikovsky Hadállat című regényével is). Szintén az ember-állat kapcsolat körül bonyolódik Malka Older Fényes lámpák, stabil létrák című írása, ahol egy kísérleti eszköz köti össze a bionikus kameraként funkcionáló polipot idomárjával. A szomorkás, de egyben reményteli történet már érinti a klímaváltozás környezetpusztító hatását is, központi témája pedig a Nagy-korallzátony feltérképezése és rekonstrukciója. 

A Karin Tidbeck a Skidbladnir utolsó útjában a maga sajátos, furcsa módján szintén a munkaeszközként használt élőlények kizsákmányolását állítja középpontba. A címszereplő rákszerű, dimenziók közt navigáló élő „űrhajó” felszabadítástörténetét jópofa sorozatepizód szinopszisok tagolják, és még az írónő több írásában is megjelenő ember-„tárgy” szerelmi kapcsolat is felbukkan. 

Nemcsak a családi ügyeket tematizáló írások közül emelkedik ki Ken Liu Áldozatok című novellája, de az egész kötet egyik csúcspontja is ez.

Liu a rá jellemző érzékenységgel eleveníti meg egy családi tragédia utáni gyász feldolgozását a (nagyon) közeli jövő eszközeinek segítségével. Ami egy kedves családi megemlékezésnek indul, az hamarosan egy gyomorforgató lejárató hadjárattá alakul az internetnek „köszönhetően”. Liu egy Black Mirror epizódra hasonlító történetben hajszálpontosan írja le az egyre nagyobb problémát okozó internetes trollok működési mechanizmusait, a közösségi média nyilvánosságának képmutató hamissagát. De érdekes módon mind a trollok, mind a család érvelésében találhatunk megfontolásra érdemes gondolatokat. 

„Képzeljék magukat a helyembe. A lányuk testét digitális eszközökkel kemény pornófilmekbe kényszerítik, a hangját felhasználva gyűlöletbeszédet szónokoltatnak vele, az arcát pedig elképzelhetetlenül erőszakos módon elrondítják. És minderről én tehetek, mert képtelen voltam felmérni az emberi aljasság mélységeit. (…) Az elmélet, hogy Hayley nem halt meg, hanem valójában színésznőként használták fel egy fegyverellenes kormányzati összeesküvésben, olyannyira abszurdnak tűnt, hogy eleinte nem is érdemelt reakciót. Viszont amint a páncélom lassan szűrni kezdte a főcímeket, és egyre több üres folt éktelenkedett a híroldalakon és a streamekben, rájöttem, a hazugságok annyira elfogadottá váltak, hogy fokozatosan témává erősödtek. Valódi újságírók kérték rajtam számon, mikor számolok el a közösségi finanszírozásból szerzett pénzzel – pedig egy centet sem kaptunk senkitől! Teljesen megbolondult mindenki. Nyilvánosságra hoztam a Hayley holttestéről készült fényképeket. Csak maradt még egy szikrányi tisztesség ebben a világban, gondoltam. A saját szemének csak hisz mindenki? A helyzet még rosszabb lett.” 

Chinelo Onwualu bensőséges, kifejezetten intim közelségbe hoz egy rosszul alakult apa-lánya kapcsolatot a gyászon keresztül. Bár a novella egyike azoknak, amik csak háttérként használ sci-fis elemeket, de a feldolgozott téma és a szöveg minősége a jobbak között van. Szintén a család áll Greg Egan novellájának középpontjában is, ami a hard sci-fi egyik legjelesebb képviselőjétől meglepően szokatlan hangnemben és könnyedséggel íródott. Az Erre nem mehetünk haza egy Holdon ragadt űrturista pár kálváriájáról mesél, és remekül ábrázolja, hogy egy anya meddig képes elmenni a gyermekéért (átvitt és szó szerinti értelemben is). 

Az elmúlt évek egyik leginkább ünnepelt spekulatív fikciós szerzője, N. K. Jemisin egy remek elbeszélői stílust alkalmazó, kiáltványszerű írással szerepel a válogatásban. A Szükségbőr egyszerre foglalkozik a fajnemesítéssel, az emberi tökéletlenségekkel és korlátoltságokkal, a fasisztoid elméletekkel és a rasszizmussal. 

A humort jó érzékkel szerepeltető novellák sem kerülték el Strahan figyelmét.

 Tobias S. Buckell a Földre turisztikai céllal ellátogató idegenekről ír egy taxis szemszögéből, míg Fonda Lee az egyik leghosszabb és legviccesebb című írásában (Én [28f] deepfake barátnőt hamisítottam, és most a szüleim azt hiszik, megnősülök) szintén egy Black Mirror-szerű látomásban beszél az internetes társkeresés és a személyiséghamisítás kihívásairól. Sophia Rei a Rejtett ajtók titkos meséiben pedig egy olyan világot mutat be Philip K. Dicket és Kafkát idézően abszurd, szürreális írásában, ami írók és művészek munkáját dícséri (hogy pontosan kik alakították így ezt az alternatív történelmet, az legyen meglepetés). 

Aki a keményvonalasabb vagy éppen a hagyományosabb sci-fikre vágyik, az érezhet némi csalódottságot a válogatást forgatva, de aki a nyitottságáért és sokszínűségéért kedveli a hasonló zsánerantológiákat, az tökéletes képet kaphat az elmúlt év legjobb novelláiról. Strahan remek érzékkel szemezgetett a zsáner terméséből, és a mélyebb, komolyabb témákat érintő novellák ellenére is könnyedebb, sokszor a sci-fihez csak lazán kapcsolódó, ám nagyon is minőségi szövegek kerültek az antológiába. Hogy jövőre mi várható? Az csak a világ változásán, és annak írókra gyakorolt inspiratív erején múlik – és persze Jonathan Strahan ízlésén.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hamarosan érkeznek az év legjobb magyar science fiction és fantasynovellái

Jonathan Strahan Az év legjobb science fiction és fantasynovellái című antológiasorozata mintájára a GABO Kiadó már harmadik éve gyűjti össze a magyar fantasztikus irodalom legjavát. A 2020-as kötet hamarosan megjelenik, mutatjuk milyen novellák kerültek bele. 

...
Hírek

Itt vannak az év legjobb magyar science fiction és fantasynovellái

...
Hírek

Egy kötetben a magyar science fiction és fantasy legjava

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Szórakozás

Beperelte a Netflixet a grúz sakklegenda A vezércsel miatt

...
Hírek

Austen megmutatta, milyen egyenlőtlennek lenni az egyenlők között

...
Hírek

Leszedették a Meseország mindenkiét egy könyvtár polcáról, miután olvasók feljelentést tettek

...
Hírek

Bödőcs cirkuszországról írt regényt, Krúbi ajánlja

...
Hírek

Jön az eddigi legnagyobb szabású Harry Potter-kvíz, Helen Mirren fogja vezetni

...
Hírek

Afroamerikai kolóniában játszódik a Kisasszonyok újragondolt változata

...
Hírek

Az Alice Csodaországban-szindróma egy valóságban is létező betegség

...
Szórakozás

Don DeLillo Underworldjéből készül film a Netflixre

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A magyar történelemben jobb sztorik vannak, mint bármelyik fantasyben

Nógrádi Gergely új kötete, a történelmi és fantasyszálakat vegyítő Brunar – A Mirrén titka nyolcszáz évet visz vissza az időben. A regényt a két Nógrádi, apa és fia társaságában mutatták be.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: állati kommunikációról szóló non-fiction lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a választás szeptemberben Peter Wohlleben gyerekkönyvére esett.

...
Gyerekirodalom

II. Rákóczi Ferenc a pestissel küzd, közben a szerelmével csetel

Miről folytatott kommentháborút Kazinczy és Batsányi, hogyan működött Kempelen Farkas sakkautomatája és milyen praktikákkal védekeztek elődeink a pestis ellen - mindez kiderül Lőrinc László 25 szelfi-sorozatának új kötetéből, amely ezúttal a felvilágosodás korába vezet.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (3. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Folytatjuk az idei nevezettek bemutatását!

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (4. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk, kiket neveztek!

...
Alkotótárs

André Ferenc: Kedves Zsófi! [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. A két szerző a Könyve Magazin oldalán írói levelezésbe kezdett - ennek második darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől (az elsőt ITT találjátok).