A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

Hetvenöt évvel az első megjelenése után idén új kiadásban vehetjük kézbe Munkácsi Ernő Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájáhocímű holokausztkönyvét, amely a magyarországi zsidók ellen elkövetett népirtás egyik legkorábbi dokumentációja és értelmezése volt. A kötet nem napló és nem is memoár, hanem inkább egy olyan visszatekintés, amelyben egy bennfentes szemtanú iratok és dokumentumok mentén tárta fel, hogyan zajlott a magyar zsidóság deportálása, és milyen „képtelen döntésekkel” került szembe abban az időszakban a Zsidó Tanács, amely egy erőszakkal kooptált szervként a magyar és német hatóságok utasításainak végrehajtásában vett részt. Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, Munkácsi Ernő könyvével emlékezünk. 

Fotó: Fortepan 

Forgách Kinga | 2022. április 16. |
MUNKÁCSI ERNŐ, BOHUS KATA, CSŐSZ LÁSZLÓ, LACZÓ FERENC
Hogyan történt? - Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához
Park, 2022, 448 oldal
-

Munkácsi Ernő könyve 1947-ben, vagyis a nagy katasztrófa után alig két évvel jelent meg, éppen ezért a Hogyan történt? a magyar holokausztnak az egyik legkorábbi összegzése és értelmezése. Értékét többek között éppen az adja, hogy az időbeli távolság még nem torzította az emlékeket, közvetlenül a második világháború után íródott. „A 20. századi magyar történelem egyik kulcsdokumentuma e mű, melynek lapjain egy bennfentes szemtanú vázolja fel a korszakos bűn és tragédia általa érzékelt kontúrjait” – fogalmazta meg László Ferenc a kötet utószavában, amelyben Munkácsi Ernő feloldhatatlan dilemmáit járta körbe. Hetvenöt évvel az első kiadás után most újra kézbe vehetjük Munkácsi szövegét, amelyhez korábban évtizedeken keresztül nem lehetett hozzáférni, ráadásul most egy olyan kiadásban jelent meg, amelyben jegyzetek, tanulmányok, kiegészítések segítenek eligazodni az olvasónak az 1944-es eseményekben.

Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása, amely utána mindössze néhány hét alatt lezajlott. A teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A több százezer emberből mindössze néhány tízezer tért vissza.

„Munkácsi Ernő ambivalens szerepe, ahogy a Zsidó Tanács felelősségének kérdése is súlyos viták tárgyává vált a háborút követő években” – olvashatjuk a kötet kiadói előszavában, amely rögtön rávilágít arra, hogy ez a kordokumentum egy nagyon sajátos nézőpontból íródott, amelyet érdemes szem előtt tartani olvasás közben. Munkácsi Ernő szerepének megítélése a mai napig ellentmondásos: a Horthy-korszakban a neológ zsidó közösség főtitkára volt, jogász, 1944-től pedig a német nyomásra létrehozott, a német és magyar hatóságokkal kooperálni kényszerülő budapesti Központi Zsidó Tanács körül tevékenykedett, így bennfentesként elég jól belelátott abba, hogy a zsidó vezetés milyen döntéseket hozott, illetve nem hozott meg a német megszállást követően. Könyvében a legtöbbet éppen ezzel, a mai napig heves érzelmeket kiváltó témával foglalkozott: hogy a Zsidó Tanács miért nem tett többet ebben az időszakban a népe megmentéséért, illetve, hogy egyáltalán milyen információknak és lehetőségeknek voltak a birtokában. Ahogy arra Nina Munk, az angol kiadás fordítója is felhívja a figyelmet a kötet előszavában, a Hogyan történt? történészi igényű munka, amely „érzékletesen láttatja a képtelen döntések gyötrelmével és erkölcsi súlyával küszködő embert”.

A Hogyan történt? egyik legfőbb erénye a részletesség – ahogy azt Munkácsi Ernő maga is megfogalmazza a bevezetőben, a célja nem az volt, hogy az 1944. évi tragédia rendszeres történetét adja közre, hanem hogy az Izraelita Országos Iroda irattárában megtalált okmányokat tegye közzé. A szerző hangsúlyozta, 1947-ben még nem állt rendelkezésre annyi információ, hogy mindent meg lehessen érteni, de azt kötelességének érezte, hogy a korszak okiratait közzétegye. „Hogyan történt? Ezt kérdezi ma minden magyar zsidó és nem zsidó, aki ismerni akarja az utolsó esztendők tragédiájának történetét.” A kötet azzal kezdődik, hogy Munkácsi elmondja, véleménye szerint mik voltak a magyar zsidóság problémái a német megszállás előtt, és hogy a tehetetlenség, a szervezetlenség, a belső harcok és a naiv optimizmus hogyan járult hozzá ahhoz, hogy ne alakuljon ki nagyobb ellenállás a zsidótörvények, majd később a deportálások ellen.

A magyar holokauszt legjelentősebb kutatóirata bemutatja a „képtelen döntések” gyötrelmével küzdő embert
A magyar holokauszt legjelentősebb kutatóirata bemutatja a „képtelen döntések” gyötrelmével küzdő embert

Munkácsi Ernő a katasztrófa után alig két évvel megjelent visszaemlékezése a magyar zsidóság deportálásának nehéz, ellentmondásos nézőpontból megírt krónikája. Olvass bele az új kiadásba!

Fotó: Fortepan / Lili Jacob

Tovább olvasok

A Hogyan történt? elsősorban magyarázatokat és felelősöket keres, fontos számvetés, amely a külső problémák mellett arra is keresi a választ, hogy a zsidóság vezetésén belül milyen belső problémák vezettek ahhoz, hogy a népirtás megtörténhetett. A kötet bemutatja, hogy a magyar zsidóság jogfosztása már jóval a német megszállás előtt elkezdődött, kitér a politika radikalizálódásra, a zsidótörvényekre, majd arra, hogy a magyar kormányzat hogyan vette le a kezét a zsidó polgárairól, kiszolgáltatva őket a németeknek. A könyvben szó esik Horthy és Sztójay felelősségéről, és a magyar csendőrség szerepéről, valamint azokról a magyarokról is, akik központi szerepet játszottak a deportálások megszervezésében és lebonyolításában: például Ferenczy Lászlóról, a deportáló csendőralakulatok parancsnokáról, Endre László szélsőjobboldali politikusról, aki Eichmann-nal közösen szervezte a zsidóság deportálását és Baky Lászlóról, aki 1944 márciusa és augusztusa között a Belügyminisztérium politikai államtitkára volt.

A könyv emellett nagyon részletes betekintést nyújt abba, hogy mi zajlott mindeközben a Zsidó Tanácsban, mi volt az oka annak, hogy a német megszállás után létrehozott szervezet együttműködött a németekkel, és így akaratlanul is asszisztált a tragédiához. Munkácsi Ernő elsősorban – a deportálások gyorsasága mellett – a szervezetlenséget és a meg nem alapozott optimizmust okolta ezért. Iratok, okmányok, levelek és memorandumok mentén tárta fel, hogy a sorozatos jogfosztások idején a zsidó vezetés még mindig beadványokkal és kérvényekkel próbált küzdeni a zsidóellenes intézkedések leépítéséért. Nem akartak letérni a legális útról, sokan pedig nem akarták elhinni, hogy a németek a magyar zsidósággal is megteszik, amit megtettek már más országokban. „A magyar zsidóság kellő előrelátás és főleg megfelelő szervezettség hiányában bódultan és minden ellenállás nélkül teljesítette hóhérai parancsait – ezek ellenben hideg céltudatossággal készítették elő munkájukat.” Azt is hitték, hogy ha engedelmeskednek a németeknek, akkor el tudják majd kerülni az erőszakot, a németek azonban hazudtak, amikor ezzel hitegették őket. A magyar zsidóság országos megszervezése és egységesítése valójában csak azért történt, hogy utána deportálhassák őket, de ezt nem tudhatta senki előre.

Hogyan történt? - 75 év után újra megjelenik Munkácsi Ernő holokausztkönyve
Hogyan történt? - 75 év után újra megjelenik Munkácsi Ernő holokausztkönyve
Tovább olvasok

Munkácsi Ernő azt gondolta, hogy az egyetlen megoldási mód a baloldali, középosztálybeli keresztények informálása és mozgósítása lehetetett volna: „meg kellett volna teremteni azt a területet, ahol a tagadás lábát megveti, és józan magyar rétegekre támaszkodva a német deportálással szembe lehetett volna szállni”.  Később személyesen is tett erőfeszítéseket azért, hogy ezt a réteget tájékoztassa arról, hogy mi történik a zsidósággal. A könyv beszámol mindenről, amivel csak próbálkoztak, az egyéni akcióktól kezdve (pl. Kasztner-vonat), egészen a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokig: „…kezdettől fogva minden eszközzel a magyar ellenállást kellett volna erősíteni, és ennek az elmulasztása a legsúlyosabb történelmi hiba volt” – vallotta Munkácsi.

Hogy tudott-e volna bármit tenni a Zsidó Tanács azért, hogy a magyar zsidóság megmeneküljön, a mai napig vitatott kérdés, ahogy Munkácsi Ernő alakja és felelőssége is az. Sok kérdés felmerül ezzel az időszakkal kapcsolatban, onnantól kezdve, hogy mikortól lehetett tudni arról, hogy mi történik a deportálásokat követően, egészen odáig, hogy a magyar hatóságok nélkül is végre tudták-e volna hajtani a németek a gettósítást és a deportálást. Munkácsi Ernő könyve rendkívüli részletességgel mutatja be, milyen nehéz volt átlátni azokban a hetekben, hogy mi történik, de nem tagadja, hogy a Zsidó Tanács tagjai sok szempontból rosszul mérték fel a helyzetet. A Hogyan történt? új kiadása és a hozzá csatolt levelek és magyarázatok segíthetnek megérteni a korszak feloldhatatlan morális dilemmáit, és rámutat arra is, hogy kik voltak azok Magyarországon, akiknek viszont megkérdőjelezhetetlen bűnrészessége volt a népirtásban.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hogyan történt? - 75 év után újra megjelenik Munkácsi Ernő holokausztkönyve

A magyarországi holokausztot követő években feldolgozási kísérletek sokasága jelent meg, ennek a korai hullámnak véget vetett az ország sztálinizációja.

...
Beleolvasó

A magyar holokauszt legjelentősebb kutatóirata bemutatja a „képtelen döntések” gyötrelmével küzdő embert

Munkácsi Ernő a katasztrófa után alig két évvel megjelent visszaemlékezése a magyar zsidóság deportálásának nehéz, ellentmondásos nézőpontból megírt krónikája. Olvass bele az új kiadásba!

...
Hírek

Harmincötszörös dédnagymama lett Lily Ebert, a 98 éves magyar származású holokauszttúlélő

"A gyerekek jelentik a legjobb bosszút a nácikkal szemben" - fogalmazott az 1923-ban Bonyhádon, Engelman Lívia néven született asszony, aki életét a holokauszttal kapcsolatos felvilágosító munkának szentelte. Könyvek hírek mellé.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

Polc

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

...

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

...

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

...

Bruck Edith regénye a tanúságtétel és az újrakezdés könyve

...
...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét