A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

Hetvenöt évvel az első megjelenése után idén új kiadásban vehetjük kézbe Munkácsi Ernő Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájáhocímű holokausztkönyvét, amely a magyarországi zsidók ellen elkövetett népirtás egyik legkorábbi dokumentációja és értelmezése volt. A kötet nem napló és nem is memoár, hanem inkább egy olyan visszatekintés, amelyben egy bennfentes szemtanú iratok és dokumentumok mentén tárta fel, hogyan zajlott a magyar zsidóság deportálása, és milyen „képtelen döntésekkel” került szembe abban az időszakban a Zsidó Tanács, amely egy erőszakkal kooptált szervként a magyar és német hatóságok utasításainak végrehajtásában vett részt. Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, Munkácsi Ernő könyvével emlékezünk. 

Fotó: Fortepan 

Forgách Kinga | 2022. április 16. |
MUNKÁCSI ERNŐ, BOHUS KATA, CSŐSZ LÁSZLÓ, LACZÓ FERENC
Hogyan történt? - Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához
Park, 2022, 448 oldal
-

Munkácsi Ernő könyve 1947-ben, vagyis a nagy katasztrófa után alig két évvel jelent meg, éppen ezért a Hogyan történt? a magyar holokausztnak az egyik legkorábbi összegzése és értelmezése. Értékét többek között éppen az adja, hogy az időbeli távolság még nem torzította az emlékeket, közvetlenül a második világháború után íródott. „A 20. századi magyar történelem egyik kulcsdokumentuma e mű, melynek lapjain egy bennfentes szemtanú vázolja fel a korszakos bűn és tragédia általa érzékelt kontúrjait” – fogalmazta meg László Ferenc a kötet utószavában, amelyben Munkácsi Ernő feloldhatatlan dilemmáit járta körbe. Hetvenöt évvel az első kiadás után most újra kézbe vehetjük Munkácsi szövegét, amelyhez korábban évtizedeken keresztül nem lehetett hozzáférni, ráadásul most egy olyan kiadásban jelent meg, amelyben jegyzetek, tanulmányok, kiegészítések segítenek eligazodni az olvasónak az 1944-es eseményekben.

Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása, amely utána mindössze néhány hét alatt lezajlott. A teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A több százezer emberből mindössze néhány tízezer tért vissza.

„Munkácsi Ernő ambivalens szerepe, ahogy a Zsidó Tanács felelősségének kérdése is súlyos viták tárgyává vált a háborút követő években” – olvashatjuk a kötet kiadói előszavában, amely rögtön rávilágít arra, hogy ez a kordokumentum egy nagyon sajátos nézőpontból íródott, amelyet érdemes szem előtt tartani olvasás közben. Munkácsi Ernő szerepének megítélése a mai napig ellentmondásos: a Horthy-korszakban a neológ zsidó közösség főtitkára volt, jogász, 1944-től pedig a német nyomásra létrehozott, a német és magyar hatóságokkal kooperálni kényszerülő budapesti Központi Zsidó Tanács körül tevékenykedett, így bennfentesként elég jól belelátott abba, hogy a zsidó vezetés milyen döntéseket hozott, illetve nem hozott meg a német megszállást követően. Könyvében a legtöbbet éppen ezzel, a mai napig heves érzelmeket kiváltó témával foglalkozott: hogy a Zsidó Tanács miért nem tett többet ebben az időszakban a népe megmentéséért, illetve, hogy egyáltalán milyen információknak és lehetőségeknek voltak a birtokában. Ahogy arra Nina Munk, az angol kiadás fordítója is felhívja a figyelmet a kötet előszavában, a Hogyan történt? történészi igényű munka, amely „érzékletesen láttatja a képtelen döntések gyötrelmével és erkölcsi súlyával küszködő embert”.

A Hogyan történt? egyik legfőbb erénye a részletesség – ahogy azt Munkácsi Ernő maga is megfogalmazza a bevezetőben, a célja nem az volt, hogy az 1944. évi tragédia rendszeres történetét adja közre, hanem hogy az Izraelita Országos Iroda irattárában megtalált okmányokat tegye közzé. A szerző hangsúlyozta, 1947-ben még nem állt rendelkezésre annyi információ, hogy mindent meg lehessen érteni, de azt kötelességének érezte, hogy a korszak okiratait közzétegye. „Hogyan történt? Ezt kérdezi ma minden magyar zsidó és nem zsidó, aki ismerni akarja az utolsó esztendők tragédiájának történetét.” A kötet azzal kezdődik, hogy Munkácsi elmondja, véleménye szerint mik voltak a magyar zsidóság problémái a német megszállás előtt, és hogy a tehetetlenség, a szervezetlenség, a belső harcok és a naiv optimizmus hogyan járult hozzá ahhoz, hogy ne alakuljon ki nagyobb ellenállás a zsidótörvények, majd később a deportálások ellen.

A magyar holokauszt legjelentősebb kutatóirata bemutatja a „képtelen döntések” gyötrelmével küzdő embert
A magyar holokauszt legjelentősebb kutatóirata bemutatja a „képtelen döntések” gyötrelmével küzdő embert

Munkácsi Ernő a katasztrófa után alig két évvel megjelent visszaemlékezése a magyar zsidóság deportálásának nehéz, ellentmondásos nézőpontból megírt krónikája. Olvass bele az új kiadásba!

Fotó: Fortepan / Lili Jacob

Tovább olvasok

A Hogyan történt? elsősorban magyarázatokat és felelősöket keres, fontos számvetés, amely a külső problémák mellett arra is keresi a választ, hogy a zsidóság vezetésén belül milyen belső problémák vezettek ahhoz, hogy a népirtás megtörténhetett. A kötet bemutatja, hogy a magyar zsidóság jogfosztása már jóval a német megszállás előtt elkezdődött, kitér a politika radikalizálódásra, a zsidótörvényekre, majd arra, hogy a magyar kormányzat hogyan vette le a kezét a zsidó polgárairól, kiszolgáltatva őket a németeknek. A könyvben szó esik Horthy és Sztójay felelősségéről, és a magyar csendőrség szerepéről, valamint azokról a magyarokról is, akik központi szerepet játszottak a deportálások megszervezésében és lebonyolításában: például Ferenczy Lászlóról, a deportáló csendőralakulatok parancsnokáról, Endre László szélsőjobboldali politikusról, aki Eichmann-nal közösen szervezte a zsidóság deportálását és Baky Lászlóról, aki 1944 márciusa és augusztusa között a Belügyminisztérium politikai államtitkára volt.

A könyv emellett nagyon részletes betekintést nyújt abba, hogy mi zajlott mindeközben a Zsidó Tanácsban, mi volt az oka annak, hogy a német megszállás után létrehozott szervezet együttműködött a németekkel, és így akaratlanul is asszisztált a tragédiához. Munkácsi Ernő elsősorban – a deportálások gyorsasága mellett – a szervezetlenséget és a meg nem alapozott optimizmust okolta ezért. Iratok, okmányok, levelek és memorandumok mentén tárta fel, hogy a sorozatos jogfosztások idején a zsidó vezetés még mindig beadványokkal és kérvényekkel próbált küzdeni a zsidóellenes intézkedések leépítéséért. Nem akartak letérni a legális útról, sokan pedig nem akarták elhinni, hogy a németek a magyar zsidósággal is megteszik, amit megtettek már más országokban. „A magyar zsidóság kellő előrelátás és főleg megfelelő szervezettség hiányában bódultan és minden ellenállás nélkül teljesítette hóhérai parancsait – ezek ellenben hideg céltudatossággal készítették elő munkájukat.” Azt is hitték, hogy ha engedelmeskednek a németeknek, akkor el tudják majd kerülni az erőszakot, a németek azonban hazudtak, amikor ezzel hitegették őket. A magyar zsidóság országos megszervezése és egységesítése valójában csak azért történt, hogy utána deportálhassák őket, de ezt nem tudhatta senki előre.

Hogyan történt? - 75 év után újra megjelenik Munkácsi Ernő holokausztkönyve
Hogyan történt? - 75 év után újra megjelenik Munkácsi Ernő holokausztkönyve
Tovább olvasok

Munkácsi Ernő azt gondolta, hogy az egyetlen megoldási mód a baloldali, középosztálybeli keresztények informálása és mozgósítása lehetetett volna: „meg kellett volna teremteni azt a területet, ahol a tagadás lábát megveti, és józan magyar rétegekre támaszkodva a német deportálással szembe lehetett volna szállni”.  Később személyesen is tett erőfeszítéseket azért, hogy ezt a réteget tájékoztassa arról, hogy mi történik a zsidósággal. A könyv beszámol mindenről, amivel csak próbálkoztak, az egyéni akcióktól kezdve (pl. Kasztner-vonat), egészen a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokig: „…kezdettől fogva minden eszközzel a magyar ellenállást kellett volna erősíteni, és ennek az elmulasztása a legsúlyosabb történelmi hiba volt” – vallotta Munkácsi.

Hogy tudott-e volna bármit tenni a Zsidó Tanács azért, hogy a magyar zsidóság megmeneküljön, a mai napig vitatott kérdés, ahogy Munkácsi Ernő alakja és felelőssége is az. Sok kérdés felmerül ezzel az időszakkal kapcsolatban, onnantól kezdve, hogy mikortól lehetett tudni arról, hogy mi történik a deportálásokat követően, egészen odáig, hogy a magyar hatóságok nélkül is végre tudták-e volna hajtani a németek a gettósítást és a deportálást. Munkácsi Ernő könyve rendkívüli részletességgel mutatja be, milyen nehéz volt átlátni azokban a hetekben, hogy mi történik, de nem tagadja, hogy a Zsidó Tanács tagjai sok szempontból rosszul mérték fel a helyzetet. A Hogyan történt? új kiadása és a hozzá csatolt levelek és magyarázatok segíthetnek megérteni a korszak feloldhatatlan morális dilemmáit, és rámutat arra is, hogy kik voltak azok Magyarországon, akiknek viszont megkérdőjelezhetetlen bűnrészessége volt a népirtásban.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hogyan történt? - 75 év után újra megjelenik Munkácsi Ernő holokausztkönyve

A magyarországi holokausztot követő években feldolgozási kísérletek sokasága jelent meg, ennek a korai hullámnak véget vetett az ország sztálinizációja.

...
Beleolvasó

A magyar holokauszt legjelentősebb kutatóirata bemutatja a „képtelen döntések” gyötrelmével küzdő embert

Munkácsi Ernő a katasztrófa után alig két évvel megjelent visszaemlékezése a magyar zsidóság deportálásának nehéz, ellentmondásos nézőpontból megírt krónikája. Olvass bele az új kiadásba!

...
Hírek

Harmincötszörös dédnagymama lett Lily Ebert, a 98 éves magyar származású holokauszttúlélő

"A gyerekek jelentik a legjobb bosszút a nácikkal szemben" - fogalmazott az 1923-ban Bonyhádon, Engelman Lívia néven született asszony, aki életét a holokauszttal kapcsolatos felvilágosító munkának szentelte. Könyvek hírek mellé.

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Polc

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...

Stanley Tucci a főzés-ízlelés-evés hármasán szűri át az életet

...

A Szív utca szerzőjének új könyvében a megszállott szenvedélyé a főszerep

...
...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot