Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?

Miért gondolják a felnőttek, akik megélték a gyerekkort, hogy nem lehet máshogy csinálni, mint az ő szüleik? És miért nem teszik könnyebbé a saját utódaiknak a megismerést és a megértést, amiről a felnövés szól? Lana Bastašić Tejfogak című könyve tizenhárom novellában beszél a gyerektapasztalatról, arról a nézőpontról, amire nosztalgikusan szokás gondolni. Gyereknek lenni sok jó dolog mellett alapvetően borzasztó nehéz: a felnövés egyenlő az idegenség megismerésével.

Lana Bastašić
Tejfogak
Helikon Kiadó, 2024
-

Egyáltalán nem könnyű ajánlani a Margó Könyvek sorozatában megjelent Tejfogak című elbeszéléskötetet, mert minden bizonnyal nagyon kevesen kíváncsiak olyan szövegekre, amelyek szembesítenek minket saját gyerekkorunkkal.

Az olvasás a legtöbbek számára menekülés a mindennapok valóságából valahová máshová, leginkább egy sokkal izgalmasabb, érzelmesebb helyre. A boszniai Lana Bastašić elbeszéléskötete ezeknek pont az ellenkezője: egyszerű, minimalista szövegeken keresztül mutatja meg, milyen gyereknek, vagyis kiszolgáltatottnak lenni.

Mi a gyerekkor?

A kérdésre a nem hivatalos definíció: újabb és újabb események, történések megélése, megértése és feldolgozása. A felnövés folyamatos munka, és egyáltalán nem lényegtelen, mennyit segítenek a szülők vagy a felnőttek, és hogy milyen mintákat mutatnak.

Bastašić nem mesél, nem nosztalgiázik, nem keres metaforákat az elbeszéléseihez, hanem a tapasztalást mondja el, a munkát.

Azokat a történéseket, amikre senki nincs felkészülve, pláne nem egy gyerek.

„Gyakran ment üzleti útra, annyira gyakran, hogy időnként mondtad neki: Apa nélkül nő fel a gyereked! A hangsúly az apa szón volt, és mindig így mondtad, a gyereked, hogy legalább abban a mondatban közelebb hozd hozzám, és persze magadhoz. Apám gyereke voltam, de apa nélkül nőttem föl. De ez is a játék része volt - egy téves lépés, csönd, az első mondat, a drámai fejlemény, egészen a csúcspontig, amely mindig azonos volt -, apám gyereke voltam, apa nélkül” (105. oldal) – ez egy általános tapasztalat, ami bár az egyik novellában szerepel, mégis kiterjeszthető az egész kötetre: hogyan és mennyire vannak jelen a szülők?

A tizenhárom novella egy egységes univerzumot ábrázol, egy nézőpontot mesél el: a gyerekekét. Akik nem látszanak, nem hallatszanak, akik kisebb vagy nagyobb történeteken keresztül kapnak betekintést a felnőttek világába, minden esetben bármiféle segítség, támogatás vagy empátia nélkül.

A világ megismerése

Bastašić nézőpontválasztása önmagában véve is értékválasztás, a novellákban nem foglalkozik a jóval és a rosszal, csak a dokumentálással, amit felnőttként végez el. Ez az elbeszélői technika segít a gyerektapasztalások elmondásában, és ez hozza létre azt a távolságot, amit nem homályosít el a nosztalgia.

Nem az ártatlanság elvesztéséről szólnak a szövegek – ezt fontos hangsúlyozni –, hanem a minket körülvevő kapcsolatokról és hatásokról, amelyek sokszor az unalmas, hétköznapi családi életben történnek.

Ezek a gyerek nézőpontjából általában súlyos történetek, amiket egész életükre magukkal visznek.

Viszünk, mert a Tejfogak hiába a gyerekek nézőpontjából mesél az életről, minden elbeszélés másik fele a felnőttekről szól, akik a hatalmat birtokolják, a szabályokat előírják, és akik úgy hozták létre a világot önmaguk számára, mintha semmit sem tanultak volna a saját gyerekkorukból. Lana Bastašić történetei kis túlzással bármikor és bárhol történhetnének, mert a Tejfogakban a világ alapvetően a négy fal között, a családban zajlik.

Az idegen nézőpontja

„Sokáig tartott, mire megfojtottam apát” – ezzel a mondattal kezdődik a kötet és Az erdő című novella (olvasd el). Az apa egyedül jár az erdőre, kiszellőztetni a fejét, így mondja. A faluban is beszélnek már róla, és a feleségéről is, mert a férj viselkedéséből egyértelműen következik, hogy otthon nincs minden rendben: „Apa depressziós volt, csak akkoriban ezt a szót még nem használták”. Semmi sem érdekelte a férfit, az sem, hogy a gyereke esetleg követi őt az erdőbe, ahol lehúzza a cipzárját és magához nyúl. Hogyan reagál erre a gyerek?

A gyerek ilyen és ehhez hasonló jelenetekkel szembesül a Tejfogakban, és olvasóként mi is ezt a nézőpontot vesszük fel:

egy idegenét, aki kíváncsi, és meg szeretné érteni, mi történik körülötte.

Az elbeszélésekben gyerekek vannak meg felnőttek, nevek nincsenek.

A konfliktusok egy iskolai rajzórán is elindulhatnak, ha a fiú azt mondja a padtársának, hogy „a rajzod faszt se ér”. Mindketten a Holdat rajzolták le, a kislány mosolygósan, sapkában, a kisfiú kráterekkel és egy pöttyel, ami az ember volt. Az érdekesen és jó értelemben kedvesen építkező történet itt fordul át, később családon belüli erőszakhoz vezet, mert a pofon és a nadrágszíjazás bizony az.

A kiszolgáltatottak fájdalma

Semmivel sem könnyebb feleleveníteni azt a pillanatot, amikor a nagynéni meghal. És ami előtte történik: családi készülődés, majd rokonsági és testi határok felrúgása. Itt olvasható a könyv egyik legerősebb leírása: „Anyának olyan az illata, mint egy gyöngyvirágos bureknak”. A fordító, Rajsli Emese munkája szűk, nehéz, levegőtlen teret teremt, ahol bármi megeshet: szétroppantott, nyálkás halak, pszichológusnő, fogtündér, háborúból visszatérő apa, uszoda, vérzés. És ott vannak a teljesítménykényszeres szülők is, akik elvárásokat támasztanak a gyerekek felé, nem pedig megérteni akarják őket.

Rengeteg a fájdalom. Az utószót író Láng Orsolya is azt emelte ki, hogy 

„különböző hangok szólalnak meg ugyan, de mind ugyanazt mondják: nagyon fáj”.

„A gyerek kiszolgáltatott, mindig és minden körülmények között a felnőtt önkényuralom áldozata. Úgy kell elfogadnia mindent, ahogy van, benyelnie azt a maszlagot, amivel a felnőttek etetik, esetenként pont az ő rosszul felfogott érdekében. Ám a gyerekben van önérzet, van ébredő öntudat, ezért lázad. Lázad gondolatban, és lázad cselekedetben. Lázad úgy, hogy ellentmond, és lázad úgy, hogy engedelmeskedik. Lázad nyíltan, és lázad titokban. Irgalommal lázad a kíméletlenség ellen. Kárt tesz, mert jobbítani akar, ki akar törni az adott keretek közül” – írja Láng Orsolya.

A Tejfogak-kötet természetesen a felnőttekről is sokat beszél, akik a gyerek nézőpontjából soha nem látszanak sem biztos pontnak, sem segítségnek. A novellák ügyesen építik fel a gyerekek és a felnőttek közös, mégis szétválasztott világát, ami rávilágít, hogy egy felnőtt se tanult a saját gyerekkori történeteiből, és ezért nem is akar másnak segíteni a megértésbe.

Minden gyerek magára van hagyva a saját történetében.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Láng Orsolya: A gyerek mindig a felnőtt önkényuralom áldozata [MARGÓ KÖNYVEK]

Olvasd el Láng Orsolya utószavát, melyet Lana Bastašić Tejfogak című novelláskötetéhez írt. Ezekben a traumákkal teli történetekben a gyerekeknek ritkán adatnak olyan szülők, biztonság és szeretet, amilyet megérdemelnének.

...

A gyerekek egy sötét, erőszakos világban válnak felnőtté a Balkánon – Olvasd el Lana Bastašić novelláját! [MARGÓ KÖNYVEK]

A szerb Lana Bastašić Tejfogak című novelláskötetével folytatódik a Margó Könyvek sorozat. Most elolvashatod az egyik elbeszélést, melyben egy kislány drasztikus megoldást talál a családja problémáira.

...

Ruff Orsolya: A belső buborék belakása keveseknek adatik meg [MARGÓ KÖNYVEK]

Silvester Lavrík regényéhez Ruff Orsolya írt utószót, mely a belső emigráció egy lehetséges változataként értelmezi a könyv történetét. 

Olvass!
...

Neked mit jelent felnőttnek lenni? Olvass bele Boldizsár Ildikó felnőtteknek szóló mesekönyvébe!

Boldizsár Ildikó meseterapeuta a világ számos népmeséjét gyűjtötte össze, hogy megvilágítsa a felnőtté válás problematikáját.

...

Egy kétségbeesett apa nyomozni kezd a leendő veje után – Olvass bele Jason Rekulak thrillerébe!

Jason Rekulak feje tetejére állítja a klasszikus szerelemféltő történetet, és a sértett szerető helyett most az apuka nyomoz a jövendőbeli férj múltjában, ahol sötét titokat talál.

...

Hogyan lehet az ADHD-val teljes és kiegyensúlyozott életet élni?

Erről szól Tamara Rosier kutató új könyve.

Kiemeltek
...

Magyar filmadaptációk, amiknek már a létezését is elfelejtetted – és amiket mindenki ismer

A Sorstalanságtól a Toxikomáig – íme 13 magyar film, ami könyv alapján készült. 

...

Magyarázkodik George R. R. Martin az elakadt Trónok harca-könyv miatt

13 éve vár a világ az új Trónok harca-könyvre.

...

„Anyámtól távol állt az igazságosság; ő vagy utált, vagy szeretett” – rendhagyó felnövéstörténet Jeanette Winterson első regénye

Az önéletrajzi ihletésű Nem a narancs az egyetlen gyümölcs akkor született, amikor még leszbikus irodalom se nagyon volt. 

SZÓRAKOZÁS
...

Van egy érdekesség Ivanka Trump olvasmánylistájában

Donald Trump lánya megmutatta, miket olvas.

...

Megvan a Narniából készülő Netflix-film főgonosza

A Fehér Boszorkány ikonikus karakterét a Szexoktatás című Netflix-sorozat sztárja alakítja majd.

...

Így készül a Büszkeség és balítélet Netflix-sorozatra a „vörös hajú Mr. Darcy”

Jack Lowden fogja játszani Jane Austen ikonikus hősszerelmesét a Netflix készülő sorozatában.

Listák&könyvek
...

Hogy lehet terápia az olvasás? – Ezeket a könyveket olvasd, ha érdekel az irodalomterápia

...

Az önreflexió és a lázadás terei: 3+1 könyv a füstös romkocsmák világáról

...

Ferenc pápa, az elnyomottak védelmezője: 7 könyv a szentatya iránymutatásairól