Keresés

A tizenötezer, sűrűn gépelt oldalas, közel háromszáz illusztrációval színesített fantasyt tizenhét évesen kezdte el írni, és hat évtizeden át bővítgette egy Henry Darger nevű magányos férfi, aki napközben egy chicagói kórházban takarított.

Kiss Judit Ágnes új regényének hőse egy kislány, akit a nevelőapja bántalmazott. A kötetről Mészáros Sándor szerkesztő beszélgetett a szerzővel szombaton a Margón. Szóba került az áldozatok körül lévők felelőssége, a kívülállók részéről érkező segítség, és a szerző arról is beszélt, mennyi veszélyt rejthetnek a hitközösségen belüli viszonyok.

Az író első férje erőszakos és kontrollmániás volt, neki pedig úgy kellett kicsempésznie oldalanként az első HP kéziratát, hogy lefénymásolhassa őket, mert attól tartott, hogy a férfi elégetheti az eredeti lapokat.

A podcastban az Égig érő csalán írójával, Borda Rékával beszélgettünk a családi történetek feldolgozásáról, egy nyúlról és egy sérült generációról, amely azt akarja, hogy meghallják.

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

Vanessa Springora Beleegyezés című könyvének megjelenését sokan a francia irodalom #metoo-pillanataként értékelték. A szerző ugyanis leírta, hogy 14 éves korában egy 35 évvel idősebb író szeretője lett. Önmagában már ez is sokkoló, az pedig nem kevésbé, ahogyan a családja és a hatóságok reagáltak erre.

Tisza Kata már Most című könyvében is felhívta a figyelmet arra, hogy a bántalmazás nemcsak egy párkapcsolaton belül, hanem társadalmi, politikai szinten is megtörténhet. Az író-pszichológus most egy Facebook-posztban írta meg, mit jelent ez gyakorlatban a mai Magyarországon.