Miért nincs magyar horrorirodalom?

Miért nincs magyar horrorirodalom?

Júniusban hiánypótló kötettel jelentkezett a Gabo Kiadó: a Légszomj című antológia 15 weird- és horrornovellát tartalmaz magyar szerzőktől. Kritikánkban azt írtuk róla, hogy a Légszomj igazán alkalmas arra, hogy bemutassa a rémirodalom sokféleségét, ami már csak azért is aktuális, mert Magyarországon gyakorlatilag nem létezik horrorirodalom. Ez a hiány felkeltette az érdeklődésünket, ezért írásban megkerestük pár kérdéssel Roboz Gábort, a Légszomj szerkesztőjét, aki az antológia előszavában áttekintő igénnyel mutatta be a műfajt felkaroló eddigi hazai kezdeményezéseket.

Sándor Anna | 2021. július 08. |
SZERK.: ROBOZ GÁBOR
Légszomj - Kortárs magyar horror- és weirdnovellák
Gabo, 2021, 320 oldal
-

Azt írod az előszóban, hogy nincs magyar horrorirodalom, de közben azért az Egyesült Államokban is csupán a nyolcvanas években robbant be a fősodorba. Ez azt jelenti, hogy késünk vagy meg is kell teremteni az alapokat?

Az attól függ, mit értünk alapok alatt. Azok után, hogy az előszóban felsorolom azt a tizenegynéhány magyar regényt és novelláskötetet, amely így vagy úgy, de kötődik a zsánerhez (felvonultatja egyes jellegzetes figuráit, motívumait, történetsémáit, mint Szécsi Noémi Finnugor vámpírja vagy Farkas Balázs Emberteste), valamelyest önellentmondás lenne most azt állítani, hogy meg kellene teremteni az alapokat. De közben az is igaz, hogy a szóban forgó könyvek közül csak nagyon kevés nevezhető tisztán horrornak, úgyhogy szerintem egyelőre inkább csak foltokban van jelen itthon ez a zsáner. Röviden: 

késve bár, de már elkezdődött az alapok megteremtése, és még rengeteg munka van hátra ahhoz (ki kell épülnie az egyes alműfajoknak, tematikáknak, motívumkincsnek, és így tovább), hogy magyar horrorirodalomról beszélhessünk.

Van saját ötleted, sejtésed, miért a horror lett itthon a mostohagyerek? A sci-fi a kádári időszakban is virágozhatott, a fantasy a kilencvenes években beindult. A horror miért nem? Lehet ennek történelmi oka (pl. a szovjetek inkább a materialistább sci-fit támogatták)?

Köztudomású, hogy a zsánert külföldön is sokáig alantasnak tartották (sokan valószínűleg a mai napig így vannak vele), és ugyan nem ismerem a rendszerváltás előtti magyar kultúrpolitika vonatkozó álláspontját, az azért nem tűnik túl merész feltevésnek, hogy a horrornak nálunk sem volt presztízse. Egyes előképek és klasszikusok már viszonylag korán megjelentek magyar fordításban, de tudtommal a horror a nyolcvanas, érdemben inkább csak a kilencvenes évektől került be a magyar könyvkiadás érdeklődési körébe, és akkor is csak nagyon óvatosan, kevés szerzővel indult el a folyamat, leginkább a Valhalla Páholynak és a Szukitsnak köszönhetően. Az, hogy ezeknél a kiadóknál egyértelműen a sci-fi és a fantasy dominált, és a horror háttérbe szorult, szerintem a piaci igényekkel és a tulajdonosi preferenciákkal magyarázható, bár erről az érintettek nyilván pontosabban tudnának beszámolni.

Az előszóban írod, hogy az elmúlt 20 év hazai terméséből több horrorhagyomány hatását is be lehet azonosítani. Melyek ezek?

A klasszikus horrormonstrumok közül leginkább a vámpír figurájának szerepeltetésére hozhatunk fel példákat, de láthatunk törekvést a gótikus hagyomány és a népi hiedelemvilág egyes elemeinek felhasználására, illetve a Magyarországon kiugróan népszerű Lovecraft esztétikai örökségének gondozására is.

A Légszomj célja az is volt, hogy bemutasson egy spektrumot, hányféle lehet a rémirodalom. A pályázaton hozzátok beérkező szövegek alapján kirajzolódik, hogy a szerzők körében most milyen irányú érdeklődés, hagyományok a népszerűek?

Hogy ne legyen félreértés, itt is rögzítem, hogy az antológia novelláinak körülbelül kétharmada került be a nyílt pályázatunkon keresztül, a többi írás felkérésre született. Mindenesetre a kötet feltűnően heterogén lett (nem csak szerintünk, ezt az eddigi kritikák is megerősítik), és eleve ez jellemezte a pályaműveket is. Az őrült tudós, őrült sorozatgyilkos, őrült őrült figurájától kezdve a „csak úgy ott van” típusú szörny/gonosz/ördögalakon át kismillió karaktert és tematikát felvonultattak az írások, igazán látványos trendek az én szememnek nem rajzolódtak ki. Legfeljebb annyit tudok mondani, hogy viszonylag gyakori volt a vidéki közeg, az otthon/ház/lakás mint helyszín használata, a lovecrafti hagyomány megidézése és a zsánerkeveredés jelensége is, és 

kevéssé meglepő módon visszatérő elem volt a szövegekben az alkoholfogyasztás.

Mindenesetre a pályaművek nagy része egyértelműen azt tükrözte, hogy az alkotók még keresik a horror magyar nyelvét, egyelőre inkább csak az angolszász filmekből és könyvekből próbálják átvenni az azokban olajozottan működő megoldásokat.

Hírlevél feliratkozás

Azt mondod, nem meglepő, hogy visszatérő elem az alkoholfogyasztás a pályázatra beérkezett novellákban - és itthon valóban komoly és kiterjedt probléma az alkoholizmus. A horrornak van ilyen módon társadalmi “szerepe”? Megmutathat egy társadalomról, egy kultúráról olyat, amit így lehet a legjobban vagy csak így lehet elbeszélni?

A zsánerirodalom régóta jól működő csatorna egyes társadalmi feszültségek és problémák feldolgozásához vagy legalábbis megörökítéséhez, így a horror is, de azt nem gondolom, hogy érdemes kizárólagosságot tulajdonítani neki. Bármennyire is nagy hatású ötletnek bizonyult például – a zsánerfilm területén, de ez most mellékes –, hogy a zombi alakján keresztül meg lehet fogalmazni a fogyasztói társadalom kritikáját, ez utóbbi nyilván más zsánerekben, más eszközökkel is megvalósítható (csak élőhalottakkal látványosabb és szórakoztatóbb). Úgyhogy elvben nálunk is lehetne ilyen funkciója a horrornak, de ki tudja, mennyire képes ezt ténylegesen betölteni egy olyan társadalomban, amely egyébként nem remekel abban, hogy eredményesen szembenézzen bizonyos múltbeli traumáival és problémáival. Mindenesetre térjünk vissza a kérdésre, mondjuk, húsz év múlva, addigra már remélhetőleg lesz annyi mű, hogy levonhassunk belőlük bizonyos következtetéseket.

Írod, hogy még a legfontosabb angolszász művek közül sem jelent meg mind magyar fordításban. Melyek ezek? Tervezi a Gabo ezek közül kiadni valamelyiket?

Sok ilyen könyv van, tényleg csak egy-két példa: magyarul pár novellán kívül semmi sem jelent meg a bámulatosan termékeny Ramsey Campbelltől, ugyanez a helyzet Thomas Ligottival, és szintén alig valami érhető el a (nem csak horrorban utazó, de szintén nagyra tartott) Richard Mathesontól, de Gemma Files köteteit és akár Poppy Z. Brite korai műveit is jó lenne magyarul viszontlátni, és akkor az olyan szerzőkről még nem is beszéltünk, mint Kathe Koja és Nicole Cushing. De ez utóbbiak már Amerikában is csak kis kiadóknál jelennek meg, szűkebb közönség ismeri őket, szóval Magyarországon még sokkal nehezebb dolguk lenne. Mindenesetre a kortárs mainstream horrorból egészen jól állunk, és óriási késéssel bár, de időről időre azért felbukkannak egyes klasszikusok magyar fordításai is (például Matthew Lewistól A szerzetes, M. R. James novellái, Shirley Jacksontól a Hill House szelleme), úgyhogy még akármi is történhet. Mi a Gabo Kiadónál nyitottak vagyunk a külföldi horror megjelentetése felé is (adtunk már ki néhányat a közelmúltban, és nemsokára megjelenik nálunk Joe Hill 20. századi kísértetek című novelláskötete), de az ez irányú terveinket még érleljük, konkrétumokba most nem szeretnék belemenni. Annyit viszont mondhatok, hogy szívesen folytatnánk a Légszomjjal megkezdett munkát: alkotói oldalról is egyértelműen van itthon érdeklődés a horror és a weird iránt, hálás feladat lenne segíteni ezek felvirágzását.

(Kiemelt kép: Pete Linforth / Pixabay)

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Hiánypótoló kötetben olvashatunk 15 magyar horror- és weirdnovellát, ami bemutatja, hogy a rémirodalom sokfélesége túlmutat a megszokott sablonokon. Ráadásul a magyar közegben is nagyon jól működik.

...
Kritika

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

...
Kritika

A varázslat és a horror keveredik Zafón első regényében

Carlos Ruiz Zafón legelső regényében megvan minden, ami egy jó thrillerhez kell: pörgős, titokzatos, különleges atmoszférája van és kísértetiesebbnél kísértetiesebb események sora követi benne egymást. Ha meg kéne fogalmazni, milyen könyv A Köd Hercege leginkább azt lehetne mondani, hogy egy olyan ifjúsági regényhez hasonlít, amelyhez Stephen King adott ötleteket. A horror mellett tele van varázslattal, és mesél arról is, hogyan fordul meg az emberrel a világ a felnövés pillanatában. A Köd Hercege a hét könyve.

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik az év végi összegző listánk, amelybe összegyűjtöttük, hogy mely könyvek voltak azok, amelyek 2022-ben megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket - egyszóval, amelyeket az idei év legemlékezetesebb és legizgalmasabb olvasmányainak találtunk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kritikai felkoncolás helyett a tolkieni örökséget kerestük A hatalom gyűrűiben

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei: 50-41.

...
Benedek Márton

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.