Miért nincs magyar horrorirodalom?

Miért nincs magyar horrorirodalom?

Júniusban hiánypótló kötettel jelentkezett a Gabo Kiadó: a Légszomj című antológia 15 weird- és horrornovellát tartalmaz magyar szerzőktől. Kritikánkban azt írtuk róla, hogy a Légszomj igazán alkalmas arra, hogy bemutassa a rémirodalom sokféleségét, ami már csak azért is aktuális, mert Magyarországon gyakorlatilag nem létezik horrorirodalom. Ez a hiány felkeltette az érdeklődésünket, ezért írásban megkerestük pár kérdéssel Roboz Gábort, a Légszomj szerkesztőjét, aki az antológia előszavában áttekintő igénnyel mutatta be a műfajt felkaroló eddigi hazai kezdeményezéseket.

Sándor Anna | 2021. július 08. |
SZERK.: ROBOZ GÁBOR
Légszomj - Kortárs magyar horror- és weirdnovellák
Gabo, 2021, 320 oldal
-

Azt írod az előszóban, hogy nincs magyar horrorirodalom, de közben azért az Egyesült Államokban is csupán a nyolcvanas években robbant be a fősodorba. Ez azt jelenti, hogy késünk vagy meg is kell teremteni az alapokat?

Az attól függ, mit értünk alapok alatt. Azok után, hogy az előszóban felsorolom azt a tizenegynéhány magyar regényt és novelláskötetet, amely így vagy úgy, de kötődik a zsánerhez (felvonultatja egyes jellegzetes figuráit, motívumait, történetsémáit, mint Szécsi Noémi Finnugor vámpírja vagy Farkas Balázs Emberteste), valamelyest önellentmondás lenne most azt állítani, hogy meg kellene teremteni az alapokat. De közben az is igaz, hogy a szóban forgó könyvek közül csak nagyon kevés nevezhető tisztán horrornak, úgyhogy szerintem egyelőre inkább csak foltokban van jelen itthon ez a zsáner. Röviden: 

késve bár, de már elkezdődött az alapok megteremtése, és még rengeteg munka van hátra ahhoz (ki kell épülnie az egyes alműfajoknak, tematikáknak, motívumkincsnek, és így tovább), hogy magyar horrorirodalomról beszélhessünk.

Van saját ötleted, sejtésed, miért a horror lett itthon a mostohagyerek? A sci-fi a kádári időszakban is virágozhatott, a fantasy a kilencvenes években beindult. A horror miért nem? Lehet ennek történelmi oka (pl. a szovjetek inkább a materialistább sci-fit támogatták)?

Köztudomású, hogy a zsánert külföldön is sokáig alantasnak tartották (sokan valószínűleg a mai napig így vannak vele), és ugyan nem ismerem a rendszerváltás előtti magyar kultúrpolitika vonatkozó álláspontját, az azért nem tűnik túl merész feltevésnek, hogy a horrornak nálunk sem volt presztízse. Egyes előképek és klasszikusok már viszonylag korán megjelentek magyar fordításban, de tudtommal a horror a nyolcvanas, érdemben inkább csak a kilencvenes évektől került be a magyar könyvkiadás érdeklődési körébe, és akkor is csak nagyon óvatosan, kevés szerzővel indult el a folyamat, leginkább a Valhalla Páholynak és a Szukitsnak köszönhetően. Az, hogy ezeknél a kiadóknál egyértelműen a sci-fi és a fantasy dominált, és a horror háttérbe szorult, szerintem a piaci igényekkel és a tulajdonosi preferenciákkal magyarázható, bár erről az érintettek nyilván pontosabban tudnának beszámolni.

Az előszóban írod, hogy az elmúlt 20 év hazai terméséből több horrorhagyomány hatását is be lehet azonosítani. Melyek ezek?

A klasszikus horrormonstrumok közül leginkább a vámpír figurájának szerepeltetésére hozhatunk fel példákat, de láthatunk törekvést a gótikus hagyomány és a népi hiedelemvilág egyes elemeinek felhasználására, illetve a Magyarországon kiugróan népszerű Lovecraft esztétikai örökségének gondozására is.

A Légszomj célja az is volt, hogy bemutasson egy spektrumot, hányféle lehet a rémirodalom. A pályázaton hozzátok beérkező szövegek alapján kirajzolódik, hogy a szerzők körében most milyen irányú érdeklődés, hagyományok a népszerűek?

Hogy ne legyen félreértés, itt is rögzítem, hogy az antológia novelláinak körülbelül kétharmada került be a nyílt pályázatunkon keresztül, a többi írás felkérésre született. Mindenesetre a kötet feltűnően heterogén lett (nem csak szerintünk, ezt az eddigi kritikák is megerősítik), és eleve ez jellemezte a pályaműveket is. Az őrült tudós, őrült sorozatgyilkos, őrült őrült figurájától kezdve a „csak úgy ott van” típusú szörny/gonosz/ördögalakon át kismillió karaktert és tematikát felvonultattak az írások, igazán látványos trendek az én szememnek nem rajzolódtak ki. Legfeljebb annyit tudok mondani, hogy viszonylag gyakori volt a vidéki közeg, az otthon/ház/lakás mint helyszín használata, a lovecrafti hagyomány megidézése és a zsánerkeveredés jelensége is, és 

kevéssé meglepő módon visszatérő elem volt a szövegekben az alkoholfogyasztás.

Mindenesetre a pályaművek nagy része egyértelműen azt tükrözte, hogy az alkotók még keresik a horror magyar nyelvét, egyelőre inkább csak az angolszász filmekből és könyvekből próbálják átvenni az azokban olajozottan működő megoldásokat.

Hírlevél feliratkozás

Azt mondod, nem meglepő, hogy visszatérő elem az alkoholfogyasztás a pályázatra beérkezett novellákban - és itthon valóban komoly és kiterjedt probléma az alkoholizmus. A horrornak van ilyen módon társadalmi “szerepe”? Megmutathat egy társadalomról, egy kultúráról olyat, amit így lehet a legjobban vagy csak így lehet elbeszélni?

A zsánerirodalom régóta jól működő csatorna egyes társadalmi feszültségek és problémák feldolgozásához vagy legalábbis megörökítéséhez, így a horror is, de azt nem gondolom, hogy érdemes kizárólagosságot tulajdonítani neki. Bármennyire is nagy hatású ötletnek bizonyult például – a zsánerfilm területén, de ez most mellékes –, hogy a zombi alakján keresztül meg lehet fogalmazni a fogyasztói társadalom kritikáját, ez utóbbi nyilván más zsánerekben, más eszközökkel is megvalósítható (csak élőhalottakkal látványosabb és szórakoztatóbb). Úgyhogy elvben nálunk is lehetne ilyen funkciója a horrornak, de ki tudja, mennyire képes ezt ténylegesen betölteni egy olyan társadalomban, amely egyébként nem remekel abban, hogy eredményesen szembenézzen bizonyos múltbeli traumáival és problémáival. Mindenesetre térjünk vissza a kérdésre, mondjuk, húsz év múlva, addigra már remélhetőleg lesz annyi mű, hogy levonhassunk belőlük bizonyos következtetéseket.

Írod, hogy még a legfontosabb angolszász művek közül sem jelent meg mind magyar fordításban. Melyek ezek? Tervezi a Gabo ezek közül kiadni valamelyiket?

Sok ilyen könyv van, tényleg csak egy-két példa: magyarul pár novellán kívül semmi sem jelent meg a bámulatosan termékeny Ramsey Campbelltől, ugyanez a helyzet Thomas Ligottival, és szintén alig valami érhető el a (nem csak horrorban utazó, de szintén nagyra tartott) Richard Mathesontól, de Gemma Files köteteit és akár Poppy Z. Brite korai műveit is jó lenne magyarul viszontlátni, és akkor az olyan szerzőkről még nem is beszéltünk, mint Kathe Koja és Nicole Cushing. De ez utóbbiak már Amerikában is csak kis kiadóknál jelennek meg, szűkebb közönség ismeri őket, szóval Magyarországon még sokkal nehezebb dolguk lenne. Mindenesetre a kortárs mainstream horrorból egészen jól állunk, és óriási késéssel bár, de időről időre azért felbukkannak egyes klasszikusok magyar fordításai is (például Matthew Lewistól A szerzetes, M. R. James novellái, Shirley Jacksontól a Hill House szelleme), úgyhogy még akármi is történhet. Mi a Gabo Kiadónál nyitottak vagyunk a külföldi horror megjelentetése felé is (adtunk már ki néhányat a közelmúltban, és nemsokára megjelenik nálunk Joe Hill 20. századi kísértetek című novelláskötete), de az ez irányú terveinket még érleljük, konkrétumokba most nem szeretnék belemenni. Annyit viszont mondhatok, hogy szívesen folytatnánk a Légszomjjal megkezdett munkát: alkotói oldalról is egyértelműen van itthon érdeklődés a horror és a weird iránt, hálás feladat lenne segíteni ezek felvirágzását.

(Kiemelt kép: Pete Linforth / Pixabay)

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Hiánypótoló kötetben olvashatunk 15 magyar horror- és weirdnovellát, ami bemutatja, hogy a rémirodalom sokfélesége túlmutat a megszokott sablonokon. Ráadásul a magyar közegben is nagyon jól működik.

...
Kritika

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

...
Kritika

A varázslat és a horror keveredik Zafón első regényében

Carlos Ruiz Zafón legelső regényében megvan minden, ami egy jó thrillerhez kell: pörgős, titokzatos, különleges atmoszférája van és kísértetiesebbnél kísértetiesebb események sora követi benne egymást. Ha meg kéne fogalmazni, milyen könyv A Köd Hercege leginkább azt lehetne mondani, hogy egy olyan ifjúsági regényhez hasonlít, amelyhez Stephen King adott ötleteket. A horror mellett tele van varázslattal, és mesél arról is, hogyan fordul meg az emberrel a világ a felnövés pillanatában. A Köd Hercege a hét könyve.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

Olvass!
...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

A Hajnalcsillag-sorozat második kötetében, Az öröklét farkasai című nagyregényben Karl Ove Knausgård az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Kritika

A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet

Daniel Kraus Bálnahullás című thrillerében az óceán és egy ámbráscet gyomrának hátborzongató mélyén egy kamaszfiú küzd az életben maradásért, miközben végiggondolja apjához fűződő kapcsolatát is. Lélegzetelállítóan izgalmas könyv, melyben nemcsak az óceán, de a lélek mélységei is feltárulnak.

Szerzőink

...
Ott Anna

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

...
Vass Norbert

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.