Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Sztehlo Gábor, az embermentő lelkész sokak számára hős, példakép, igaz ember, jó pásztor. Sőt, a róla szóló visszaemlékezésekben az is előkerül, hogy ha lennének szentek az evangélikus egyházban, akkor ő egészen biztosan az lenne. 2000 zsidó származású embert, köztük 1600 gyermeket mentett meg a vészkorszak alatt, majd több száz gyereknek adott otthont az általa alapított Pax gyermekotthonban, ahol az egymást váltó diktatúrák árnyékában létrejött és 1950-ig működött a magyar történelem talán egyik legnagyobb pedagógiai bravúrja, a Gaudiopolis gyermekköztársaság. Nevét ma már utcák, intézmények, rakpart is őrzi, szobra a Deák téren található. Emlékirata érthető módon az őt övező tisztelet és emlékezés alapműve, ezért is nagyon fontos, hogy a Magvető kiadó gondozásában most (újra) megjelent. A Háromszázhatvanöt nap a hét könyve.

Laborczi Dóra | 2022. június 27. |
Sztehlo gábor
Háromszázhatvanöt nap
Magvető, 2022, 578 oldal
-

Sztehlo Gábor naplóját eddig Isten kezében címmel, Bozóky Éva szerkesztésében olvashattuk. Ez a változat a nyolcvanas évek elején jelent meg és azóta több kiadást is megért. 2022-ig kellett azonban várnunk, hogy valaki – és ez a valaki Kunt Gergely történész volt – az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött kézzel írt, illetve legépelt Sztehlo-naplóváltozatokat (több példányból) összevesse a Bozóky-féle szerkesztéssel, szöveghűen gondozza, majd a Magvető kiadja, és így nyilvánvalóvá válhasson:

a két verzió között drámai a különbség.

Nem pusztán azért, mert szinte alig maradt mondat, amelyet Bozóky Éva ne írt volna át (ennek sokszor valóban stilisztikai okai voltak), hanem azért is, mert nagyon sok szöveget egész egyszerűen kihagyott vagy olyan mértékben sűrített, hogy azzal Sztehlo sokszor keményebb szavainak élét – a kor puha diktatúrájának megfelelően – felpuhította. Első pillantásra a legfeltűnőbb, hogy hiányoznak például a „náci”, a „hulla”, a „tragédia” szavak, de a politikai rendszerek és az egyház, benne az egyházvezetés és a lelkész felelősségének tárgyalása is sokszor zanzásítva szerepel.

Sztehlo Gábor (1909-1974)

Evangélikus lelkész, pedagógus, a Világ Igaza. Naplójában tekint vissza saját, 1944-es embermentő tevékenységére: a református Jó Pásztor Bizottság tagjaként a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával a nyilas uralom és Budapest ostroma idején csaknem 2000 üldözött gyereket és felnőttet mentett meg. A háború után az árván maradt gyerekek számára demokratikus alapon működő árvaházat hozott létre (Pax Gyermekotthonok, Gaudiopolis). Sztehlo munkásságának legfontosabb dokumentuma visszaemlékezése, amely jó másfél évtizeddel az események után, 1961-62-ben keletkezett svájci emigrációjában. Bár a szöveget életében nem adták ki, a svájci közeg jóval szabadabb emlékezési lehetőséget biztosított számára, mint a Kádár-kori Magyarország, ahol a zsidóüldözés történetét csak kellő ideológiai szigorral lehetett volna elbeszélni nyilvánosan. Ezt tükrözi az is, hogy a memoár az 1980-as évek elején jelentősen meghúzott, szerkesztett változatban jelent meg először: a Magvető kiadásában most a szöveg első teljes, csonkítatlan kiadása olvasható.

Fontos hangsúlyozni a zanzásítást, hiszen Bozóky vérbeli újságíróként és szerkesztőként, hozzáértő módon és alázattal nyúlt a szöveghez (és szerkesztői utószavának tanusága szerint eredeti szándéka elsősorban a stilisztikai átfésülés volt). Ettől az a zavarbaejtő benyomásunk támadhat a most kiadott naplót kézbe véve, hogy ugyanazt a történetet olvassuk, de mégsem ugyanazt a szöveget.

Mert Sztehlo története volt az a verzió is, de legalább ennyire Bozóky Éváé és egy puha diktatúrában működő, értelmiségibb arcéllel rendelkező egyházé is, melyben vélt-valós félelmek munkálkodtak azzal kapcsolatban, miről és hogyan szabad írni és beszélni. Ahogyan ’44-ben is furcsa félelmek irányítottak mindent és irányítanak ma is. Emiatt lehet a mi történetünk Sztehlo története és kínlódása azzal, hogyan írhatunk le valamit, amire nincsenek szavaink, és amibe mégis nyakig belekeveredtünk. Vagy azért, mert nem tudjuk még, hogyan mondjuk el vagy azért, mert az elmesélés lehetőségét a puhább vagy keményebb elnyomás, vagy akár saját félelmeink újra és újra elveszik tőlünk. 

Sztehlo szavai azonban a számára egyetlen ismert tekintély – az isteni szeretet – tükrében nyernek értelmet.

Az első kiadás tükrözte tehát azt a kettős elvárást, melyben legalább annyira kitapintható az a szándék, hogy az evangélikus egyház szempontjából ismert és szeretett lelkész naplója megjelenhessen, mint az, hogy a megjelenés érdekében milyen változtatásokat érdemes eszközölni a szövegen. Hogy megjelenhetett-e volna akár kevesebb finomítás nélkül is ez a szöveg akkor, arra innen nehéz lenne válaszolni. Viszont emiatt is olyan fontos, hogy most megjelent. A két napló összevetésére egy könyvismertetés keretein belül nem vállalkozhatunk, arra azonban igen, hogy felvillantsuk, a Magvető gondozásában kiadott Sztehlo-napló – mely a Tények és tanúk sorozatban jelent meg májusban Háromszázhatvanöt nap. Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben címmel – miért bír óriási jelentőséggel. Ennek érzékeltetéséhez talán elég csak az oldalszámokat összevetnünk:

a mostani kiadás 578 oldal (függelékekkel és az utószóval együtt), az Isten kezében című 234.

Bozóky Éva (1923-2004)
Magyar író, újságíró, tanár, könyvtáros; Donáth Ferenc politikus felesége. A második világháború után a Magyar Napnál volt tudósító. 1949-1951 között a Magyar Rádió Női szemmel című műsorának rovatvezetője volt. Férjét, Donáth Ferencet 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták, őt a kistarcsai internálótáborba zárták. 1954-ben rehabilitálták őket, férje nem vállalt újabb politikai szerepet, tudományos munkát folytatott. Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen könyvtáros lett. 1950-ben elvégezte az ELTE bölcsészkarán a könyvtár szakot. Férje 1956 októberében Nagy Imre közvetlen munkatársa volt, ezért 1958-ban 12 évi börtönbüntetésre ítélték, ahonnan amnesztiával szabadult 1960-ban. 1960-ban lett a Könyvtáros című folyóirat rovatvezetője. Több lapban is publikált: Népszava, Nők Lapja, Képes Budapest, Gyermekünk, Köznevelés, Család és Iskola, Népművelés, Evangélikus Élet, Teológia, Diakónia, Új könyvek, Élet és Irodalom. Hívő evangélikusként több szálon kötődött egyházához. Isten kezében címmel ő rendezte sajtó alá a Gaudiopolis gyerekvárost létrehozó Világ Igaza Sztehlo Gábor naplóját.

Sztehlo Gábor – a Világ Igaza, 2000 zsidó származású ember, köztük 1600 gyermek megmentője – tehát a vészkorszak után 16-17 évvel jegyzi le emlékeit, akkor már Svájcban szolgáló lelkészként, egy szívroham után. Abban az időben, amikor a holokausztra vonatkozó mai szavaink, mint a vészkorszak vagy a soá, még nem léteztek – írja Kunt Gergely a 2022-es napló szerkesztői utószavában. Sztehlo érezhetően kínlódik is a leírással, legtöbbször természeti jelenségeknek, például tornádónak felelteti meg a zsidóüldözést vagy metafizikai térbe helyezi és a gyűlölet pusztításáról beszél.
A történész szerint az, hogy Svájcban születtek ezek a sorok, azt is lehetővé tette, hogy a lelkész az ’50-es évek Magyarországára jellemző tabusítástól távol, inkább a kibeszélés és a szemtanúság kérdéseit feltáró nyugati folyamatok hatása alatt szabadon és kendőzetlenül írja meg visszaemlékezését. De legalább ennyire hathatott a szövegre az a körülmény is, hogy szívrohama – egy másik megmenekülés-történet – után jegyezte le emlékeit. Nem az események pontos és összeszedett leírására törekedett, inkább tanulságokat vont le a történtekből a maga és a későbbi lelkésznemzedékek számára. Embermentő tevékenységét ismerve különösen megrázóak azok a sorai, amelyek – vissza-visszatérve – a „mi lett volna, ha” kérdését vizsgálják.

A személyes felelősség és az egyház felelősségének hangsúlyozása figyelmeztetés a következő generációk számára.

Sztehlo „(…) nemcsak az evangélikus egyház, hanem az összes keresztény felekezet, sőt az egész kereszténység megrendülésének, hitelvesztésének tartja az egyház és a polgári »úri« középosztály közönyét, amelyet a zsidók halálba küldésekor tanúsítottak” – írja Kunt Gergely az utószóban. Ezek pedig már Sztehlo (tisztázott) szavai: „Mennyire vak és magabízó volt az egyház. Mindegyik egyház, illetőleg felekezet. Mennyire más lett volna, ha látja feladatát. Micsoda tragédia. Hogyan eljátszotta hitelét a kereszténység. Mindez terheli a lelkiismeretet, és az igazi tragédia… Bizony sok mindent meg kellett ezért így írnom, hogy mi lett volna, ha akár én, akár más, akár ez a közösség, akár az az osztály tanult volna abból vagy amabból valamit is és másképpen cselekedett volna. Ha… talán én is tanultam valamit. Hiszem és remélem…” (377.o.)

Ez a kiadás lehet a Sztehlo-emlékezet Qumránja és nem csak a Sztehlo-kutatók, az általa megmentettek és mindazok számára, akik példaképnek tekintették őt, hanem azoknak is, akiket ez a korszak foglalkoztat vagy egyszerűen meg szeretnék érteni, hogyan működhet a gondviselés és a kegyelem – kevésbé szakrálisan megfogalmazva: a szeretet – egy gyűlölettől harsogó világban. Olyan szöveg, amivel közelebb kerülhetünk Sztehlo valóságához és ahhoz az igazsághoz, amiben ő hitt – ehhez ennél közelebb talán nem is kerülhetünk. Akik viszont eddig nem ismerték Sztehlo naplóját, most a szerkesztők (Kunt Gergely és Schmal Alexandra) alapos munkájának köszönhetően hiteles forrásból olvashatják szavait, melyek visszaszerzési kísérlete a kötetet olvasva abszolút sikeresnek mondható. Nem kevésbé kínzó kérdés maradhat bennünk a napló elolvasása után, hogy vajon megtanultuk-e a leckét és van-e válaszunk magunkban arra, 

mit tudunk kezdeni hasonlóan feszített történelmi korokban egy ilyen tanúságtétellel.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Könyvesblokk: Márai Lola naplója, szellemes Nemes Nagy-esszék és Sztehlo visszaemlékezése

Az e heti Könyvesblokkban Márai Lola naplóját, Sztehlo Gábor visszaemlékezését és Nemes Nagy Ágnes esszéinek és tanulmányainak gyűjteményét ajánljuk. 

...
Nagy

Reverendában és Luther-kabátban a nyilasterror idején: séta egy gyilkos és egy embermentő nyomában

Milyen lehet felnőttként megtudni, hogy a gyerekkori otthonunkkal szemben egykor egy nyilasház állt? Finy Petra ebből írta Marlenka című regényét. Laborczi Dóra a zsidó gyerekeket mentő Sztehlo Gábor életét kutatja. Ők ketten együtt vezettek a Könyves Sétán a Városmajor múltjába.

...
Hírek

75 éve jelent meg először Anne Frank naplója

1947. június 25-én jelent meg először Anne Frank naplója, amely a holokauszt és a második világháború egyik legfontosabb emlékirata, kordokumentum.

...
Kritika

Márquez épp olyan mitikusan lépett ki az életből, ahogyan írt

Rodrigo García rendező és forgatókönyvíró megejtően személyes és letisztult memoárban mesél szülei haláláról, elengedésről, gyászról és szeretetről. A Búcsú Gabótól és Mercedestől szembenézés a Nobel-díjas apa, Gabriel García Márquez örökségével, és bepillantást enged abba is, kik voltak ők családként. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n

...
Forgách Kinga

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

...
Apró Annamária

Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk

Hírek
...
Gyerekirodalom

10+1 könyv, ami segít átvészelni az iskolakezdést

...
Zöld

A fenntartható fesztiválozás a konyhádban kezdődik

...
Hírek

A Rushdie elleni támadás után első lett A sátáni versek az Amazonon

...
Hírek

Komikusból hadvezér, Chaplinből Churchill – újabb Zelenszkij biográfia jelent meg

...
Hírek

Az iráni kormány szerint Rushdie magának köszönheti, ami vele történt

...
Hírek

Rushdie megtámadása után Rowlingot is halálosan megfenyegették

...
Hírek

Rangos kiadvány tárgyalja Kondor Vilmos krimijeit

...
Szórakozás

A lázadásról és a zsenialitásról mesél az Emily Brontë életét bemutató új film

...
Hírek

Varázslatos kiadvány lesz Alan Rickman naplója!

...
Hírek

89 éves korában elhunyt Jean-Jacques Sempé, a Kis Nicolas illusztrátora

...
Promóció

Így válasszuk ki az online kaszinót

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Mit jelent átélni a vetélést?

...
Könyvtavasz

A gyász időszakában is ránk találhat a szerelem

...
Könyvtavasz

Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák

...
Könyvtavasz

Ilyen a középkorúak elviselhetetlen felnőttsége a norvég szerző szerint

...
Könyvtavasz

Őszinte, giccsmentes női erő: ez a Borikönyv

...
Könyvtavasz

15 miniszterelnök szolgált az uralkodása alatt – II. Erzsébet páratlan életútja

...

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]