A felszabadító a háborúban talál rá az emberségre

A felszabadító a háborúban talál rá az emberségre

A felszabadító egy animációba oltott Elit alakulat, amely a rajzfilmes formán túl nem igazán szolgál újdonsággal, viszont tisztességgel felsorakoztatja a háborús filmek toposzait, és határozottan érezni mögötte az irodalmi alapanyagot.

Bányász Attila | 2021. január 11. |

A második világháborús filmek témájában már minden elmondatott: a zsáner kimerülésével különböző műfajokkal próbálták ötvözni több-kevesebb sikerrel, így a klasszikus mellett romantikus, vígjáték, thriller, heist, musical, horror és még számtalan egyéb háborús mix látott napvilágot. A zsáner végére a pontot a Ryan közlegény megmentése és Az elit alakulat tette ki, azóta legfeljebb a látvánnyal (Red Tails) és a filmszerkezeti megoldásokkal (Dunkirk) próbálták meg a filmesek elvarázsolni a célközönséget. A felszabadító a háború animált poklába ránt alá. Az alkotók tiszteletreméltó erőfeszítéseit kicsit árnyalja, hogy a rajzfilmes forma inkább kényszermegoldás, és nem eredendő művészeti kifejezőeszköz. Ez határozottan érződik is a végeredményen: mintha indigópapírt tettek volna a valóságra, nincs egy eredeti beállítás vagy izgalmas vizuális megoldás, csupán az átkopírozott realitás.

-

A rotoszkópos technika nem új dolog, több mint száz éve használják az élő szereplőkkel felvett mozgások animálására. Ennek az eljárásnak a továbbfejlesztett változatát alkalmazták többek közt a Philip K. Dick klasszikusából készült Kamera által homályosan, vagy az új magyar sci-fi animációs film, a Műanyag égbolt forgatásához. A felszabadító esetében a rotoszkóp kiegészül 3D-s és számítógépes megoldásokkal, ennek az új technikának a neve a trioszkóp. A film képeinek kopottas, szépia jellege megadja az alaphangulatát a háborús miliőnek.

A második világháború után újra kellett indítani a történelem kerekét - Könyves magazin

Közel-keleti válság, illegális migráció, európai integráció, a szélsőjobb megerősödése – címlapok 1947-ből és napjainkból. A svéd oknyomozó újságíró és író, Elisabeth Åsbrink a Park Kiadó gondozásában megjelent 1947 – Újrakezdés a háború után című regénye a második világháború utáni második év történéseit veszi sorra.

A sorozat eredetileg a History Channelnek készült, élőszereplős Elit alakulat-klón lett volna, de a csatorna túl drágának találta, és nem kért belőle. Az animálás ötlete egyszerre jelentett költségcsökkentést és formabontó megoldást, amelyre a Netflix rögtön ráharapott. Alex Kershaw háborús kötetéből így lett végül négyrészes rajzfilmsorozat.

A felszabadító egy még el nem mondott történetet ígér, amelynek azonban az összes részlete visszaköszön a korábbi háborús filmekből.

Az oklahomai Viharmadarak 500 nap alatt harcolta-küzdötte át magát Szicília partjaitól a dachaui koncentrációs táborig, mégis, eddig keveset hallottunk róla. Talán azért, mert szedett-vedett társaság volt, amelyet A piszkos tizenkettőhöz hasonlóan a fogdából verbuváltak. Nemzetiségileg is vegyes volt a csapat, indiánok, mexikóiak és fehér protestáns amerikaiak zűrösnek tartott elegye. Ahogy a filmen az egyik náci tiszt meg is jegyzi: „Mi lennénk rasszisták? Otthon a bajtársaival még csak nem is ihatnának egyet.” És mégis, a háború pokla szoros közösséggé kovácsolta őket, mert lenézett és kiutált tagjai másokra nem, csakis egymásra számíthattak.

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban? - Könyves magazin

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák, tartja a latin mondás, de Zoltán Gábor legújabb kötete rácáfol erre. A költők legalábbis nem hallgattak, még a huszadik századi magyar történelem egyik legsötétebb évében, 1944-ben sem; jól látható ez annak a nagyjából kilencven szerzőnek a verseiből, melyeket a könyv egybegyűjt és jegyzetel.

Az, hogy az egység tagjai ilyen szoros köteléket alkottak, vezetőjüknek, Felix Sparksnak köszönhető, aki nemcsak lehetőséget adott az embereinek a bizonyításra, hanem élen járt benne. Az olaszországi csatározások során csúnyán megsebesült, és haza küldték lábadozni. Ő ehelyett visszaszökött az embereihez a frontra. Visszatért, amikor elmehetett volna, és emberként kezelte őket, amikor más nem. Nem csoda, hogy a katonák istenítették, és a fronton töltött 500 nap során egyre feljebb lépett a ranglétrán.

-

Salerno után a hírhedt Anziói-ütközetben is részt vett a század, ahol csaknem el is vérzett. Ez az epizód a félelem témakörét tárgyalja: a rémület csak egy reakció, a bátorság viszont döntés kérdése. Olaszország után Dél-Franciaország felér egy vakációval, amíg bele nem futnak a németekbe.

A sorozat egyik nagy erénye, hogy hajlandó a másik oldalt is bemutatni, a hazájukat védő német sorkatonákat, akik olykor maguk is konfrontációba keverednek a náci tisztjeikkel. A felszabadítóban mindkét oldalon helye van az emberségnek, amely képes felülírni a nemzeti hovatartozást.

Ennek ékes példája a Vogézek-hegységben lezajló macska-egér küzdelem végkimenetele, illetve Aschaffenburg kapitulálásakor lezajló közjáték. Bár nyilvánvaló, hogy a sorozat készítői a dachaui haláltábor elrettentő képeit szánták a film tetőpontjául, valójában ezek az emberi megnyilvánulások emelkednek ki és válnak maradandó emlékké a sorozatból.

Mit tudtak az emberek a holokausztról tíz évvel a világháború után? - Könyves magazin

A 20. század nagy történelmi viharai közepette sokszor a kicsinek tűnő döntéseken is életek múltak. Mindez fokozattan igaz a második világháború idejére, valamint az utána következő évekre, amikor az emberek teljesen kiszolgáltatottá váltak a hatalomnak és a hatalom által képviselt ideológiáknak. Erről az időszakról és erről a tehetetlen kiszolgáltatottságról szól a kortárs olasz irodalom egyik legfontosabb szerzőjének, Dacia Maraininek a regénye...

A sorozat Dachauval zár, és a felszabadító katonák első, indulatos reakciójának következményeivel. A balhét az immár alezredesi rangban szolgáló Sparksnak kell elvinnie. A katonák tetteiért mindig a vezető a felelős. A felszabadító, a többi hasonló amerikai háborús produkcióhoz hasonlóan, pátoszosan hazafias, a fennköltségét pedig csak erősítik Sparks nejének írt patetikus sorai, amelyekkel az epizódok zárulnak. Az irodalmi alapanyag tetten érhető a katonák nem éppen hétköznapi dialógusaiban is („Bombázók. Úgy látszik, Németország Erődnek erősek a falai, de nincs teteje.” vagy „A várost, amely ezer év alatt épült, mi egy hét alatt elpusztítottuk.”), de legalább tartalommal töltik meg a képsorokat.

-

A felszabadító semmi újdonsággal nem rukkol elő, ettől függetlenül érdemes megnézni, nemcsak azért, mert kivételes embereknek állít emléket, akiket eddig valahogy elfelejtett a köztudat, hanem mert történetük a háború borzalmai közepette is az emberségről, a toleranciáról és az összetartásról szól.

A szegregáció árnyékában Amerika sem volt a szabadság ünnepelt hazája, pont ezért érdekes, hogy a pokol legmélyebb bugyráig kellett ezeknek a srácoknak elmenetelniük, hogy békére leljenek. Lehet, hogy pont egy kozmikus háború hiányzik ahhoz, hogy az emberiség a nemi, faji, társadalmi és nemzeti hovatartozásból eredő ellentéteket sárba hajítva egymás nyakába boruljon? Ugye nem vagyunk ennyire vérszomjasak, akiknek a lelki egyensúlyhoz egy újabb világégés szükséges?

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A második világháborúról, Etyekről és a szerelemről mesél Bauer Barbara új regénye

Bauer Barbara legújabb, személyes élmények ihlette regénye Etyeken játszódik a második világháború idején, amely családokat szakított szét, életeket tett tönkre. Olvass bele!

...
Kritika

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Zoltán Gábor új kötete egy borzalmas időszak lenyomata versekben, melyet egy, a kétezres évekből visszatekintő szerző értelmez, így hozva létre egy rendkívül rétegzett, sokoldalú alkotást. A Szép versek 1944 a hét könyve. 

...
Kritika

A második világháború után újra kellett indítani a történelem kerekét

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Szuggesztív és szenvedélyes lett a Normális emberek adaptációja

...
Hírek

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Megmutatjuk magyarul a 22 éves költő, Amanda Gorman versét, amitől felrobbant az internet

22 éves Amanda Gorman volt, aki a beiktatások történetének hatodik, egyben legfiatalabb költőjeként mondta el versét, a The Hill We Climb címűt. Az író és műfordító Totth Benedek lefordította a verset A hegy, amit megmászunk címen. 

...
Nagy

Vidéki ballada az Amerikai Álomról [zsebró]

J. D. Vance életrajza 2016-ban, Trump megválasztását követően robbant be a sikerlistákra. A saját családjának történetén keresztül mutatja be az amerikai fehér munkás középosztály széthullásának szociokulturális hátterét, és ezzel kvázi a Trump-jelenség megértésének egyik kézikönyve lett.

...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

Polc

Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében

...

Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias

...

Hidegrázós élmény Ulickaja Csak egy pestisét olvasni

...

Családi ügyek, viharok és a klímakatasztrófa érdekelte legjobban a sci-fi írókat 2019-ben

...