A felszabadító a háborúban talál rá az emberségre

A felszabadító a háborúban talál rá az emberségre

A felszabadító egy animációba oltott Elit alakulat, amely a rajzfilmes formán túl nem igazán szolgál újdonsággal, viszont tisztességgel felsorakoztatja a háborús filmek toposzait, és határozottan érezni mögötte az irodalmi alapanyagot.

Bányász Attila | 2021. január 11. |

A második világháborús filmek témájában már minden elmondatott: a zsáner kimerülésével különböző műfajokkal próbálták ötvözni több-kevesebb sikerrel, így a klasszikus mellett romantikus, vígjáték, thriller, heist, musical, horror és még számtalan egyéb háborús mix látott napvilágot. A zsáner végére a pontot a Ryan közlegény megmentése és Az elit alakulat tette ki, azóta legfeljebb a látvánnyal (Red Tails) és a filmszerkezeti megoldásokkal (Dunkirk) próbálták meg a filmesek elvarázsolni a célközönséget. A felszabadító a háború animált poklába ránt alá. Az alkotók tiszteletreméltó erőfeszítéseit kicsit árnyalja, hogy a rajzfilmes forma inkább kényszermegoldás, és nem eredendő művészeti kifejezőeszköz. Ez határozottan érződik is a végeredményen: mintha indigópapírt tettek volna a valóságra, nincs egy eredeti beállítás vagy izgalmas vizuális megoldás, csupán az átkopírozott realitás.

-

A rotoszkópos technika nem új dolog, több mint száz éve használják az élő szereplőkkel felvett mozgások animálására. Ennek az eljárásnak a továbbfejlesztett változatát alkalmazták többek közt a Philip K. Dick klasszikusából készült Kamera által homályosan, vagy az új magyar sci-fi animációs film, a Műanyag égbolt forgatásához. A felszabadító esetében a rotoszkóp kiegészül 3D-s és számítógépes megoldásokkal, ennek az új technikának a neve a trioszkóp. A film képeinek kopottas, szépia jellege megadja az alaphangulatát a háborús miliőnek.

A második világháború után újra kellett indítani a történelem kerekét - Könyves magazin

Közel-keleti válság, illegális migráció, európai integráció, a szélsőjobb megerősödése – címlapok 1947-ből és napjainkból. A svéd oknyomozó újságíró és író, Elisabeth Åsbrink a Park Kiadó gondozásában megjelent 1947 – Újrakezdés a háború után című regénye a második világháború utáni második év történéseit veszi sorra.

A sorozat eredetileg a History Channelnek készült, élőszereplős Elit alakulat-klón lett volna, de a csatorna túl drágának találta, és nem kért belőle. Az animálás ötlete egyszerre jelentett költségcsökkentést és formabontó megoldást, amelyre a Netflix rögtön ráharapott. Alex Kershaw háborús kötetéből így lett végül négyrészes rajzfilmsorozat.

A felszabadító egy még el nem mondott történetet ígér, amelynek azonban az összes részlete visszaköszön a korábbi háborús filmekből.

Az oklahomai Viharmadarak 500 nap alatt harcolta-küzdötte át magát Szicília partjaitól a dachaui koncentrációs táborig, mégis, eddig keveset hallottunk róla. Talán azért, mert szedett-vedett társaság volt, amelyet A piszkos tizenkettőhöz hasonlóan a fogdából verbuváltak. Nemzetiségileg is vegyes volt a csapat, indiánok, mexikóiak és fehér protestáns amerikaiak zűrösnek tartott elegye. Ahogy a filmen az egyik náci tiszt meg is jegyzi: „Mi lennénk rasszisták? Otthon a bajtársaival még csak nem is ihatnának egyet.” És mégis, a háború pokla szoros közösséggé kovácsolta őket, mert lenézett és kiutált tagjai másokra nem, csakis egymásra számíthattak.

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban? - Könyves magazin

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák, tartja a latin mondás, de Zoltán Gábor legújabb kötete rácáfol erre. A költők legalábbis nem hallgattak, még a huszadik századi magyar történelem egyik legsötétebb évében, 1944-ben sem; jól látható ez annak a nagyjából kilencven szerzőnek a verseiből, melyeket a könyv egybegyűjt és jegyzetel.

Az, hogy az egység tagjai ilyen szoros köteléket alkottak, vezetőjüknek, Felix Sparksnak köszönhető, aki nemcsak lehetőséget adott az embereinek a bizonyításra, hanem élen járt benne. Az olaszországi csatározások során csúnyán megsebesült, és haza küldték lábadozni. Ő ehelyett visszaszökött az embereihez a frontra. Visszatért, amikor elmehetett volna, és emberként kezelte őket, amikor más nem. Nem csoda, hogy a katonák istenítették, és a fronton töltött 500 nap során egyre feljebb lépett a ranglétrán.

-

Salerno után a hírhedt Anziói-ütközetben is részt vett a század, ahol csaknem el is vérzett. Ez az epizód a félelem témakörét tárgyalja: a rémület csak egy reakció, a bátorság viszont döntés kérdése. Olaszország után Dél-Franciaország felér egy vakációval, amíg bele nem futnak a németekbe.

A sorozat egyik nagy erénye, hogy hajlandó a másik oldalt is bemutatni, a hazájukat védő német sorkatonákat, akik olykor maguk is konfrontációba keverednek a náci tisztjeikkel. A felszabadítóban mindkét oldalon helye van az emberségnek, amely képes felülírni a nemzeti hovatartozást.

Ennek ékes példája a Vogézek-hegységben lezajló macska-egér küzdelem végkimenetele, illetve Aschaffenburg kapitulálásakor lezajló közjáték. Bár nyilvánvaló, hogy a sorozat készítői a dachaui haláltábor elrettentő képeit szánták a film tetőpontjául, valójában ezek az emberi megnyilvánulások emelkednek ki és válnak maradandó emlékké a sorozatból.

Mit tudtak az emberek a holokausztról tíz évvel a világháború után? - Könyves magazin

A 20. század nagy történelmi viharai közepette sokszor a kicsinek tűnő döntéseken is életek múltak. Mindez fokozattan igaz a második világháború idejére, valamint az utána következő évekre, amikor az emberek teljesen kiszolgáltatottá váltak a hatalomnak és a hatalom által képviselt ideológiáknak. Erről az időszakról és erről a tehetetlen kiszolgáltatottságról szól a kortárs olasz irodalom egyik legfontosabb szerzőjének, Dacia Maraininek a regénye...

A sorozat Dachauval zár, és a felszabadító katonák első, indulatos reakciójának következményeivel. A balhét az immár alezredesi rangban szolgáló Sparksnak kell elvinnie. A katonák tetteiért mindig a vezető a felelős. A felszabadító, a többi hasonló amerikai háborús produkcióhoz hasonlóan, pátoszosan hazafias, a fennköltségét pedig csak erősítik Sparks nejének írt patetikus sorai, amelyekkel az epizódok zárulnak. Az irodalmi alapanyag tetten érhető a katonák nem éppen hétköznapi dialógusaiban is („Bombázók. Úgy látszik, Németország Erődnek erősek a falai, de nincs teteje.” vagy „A várost, amely ezer év alatt épült, mi egy hét alatt elpusztítottuk.”), de legalább tartalommal töltik meg a képsorokat.

-

A felszabadító semmi újdonsággal nem rukkol elő, ettől függetlenül érdemes megnézni, nemcsak azért, mert kivételes embereknek állít emléket, akiket eddig valahogy elfelejtett a köztudat, hanem mert történetük a háború borzalmai közepette is az emberségről, a toleranciáról és az összetartásról szól.

A szegregáció árnyékában Amerika sem volt a szabadság ünnepelt hazája, pont ezért érdekes, hogy a pokol legmélyebb bugyráig kellett ezeknek a srácoknak elmenetelniük, hogy békére leljenek. Lehet, hogy pont egy kozmikus háború hiányzik ahhoz, hogy az emberiség a nemi, faji, társadalmi és nemzeti hovatartozásból eredő ellentéteket sárba hajítva egymás nyakába boruljon? Ugye nem vagyunk ennyire vérszomjasak, akiknek a lelki egyensúlyhoz egy újabb világégés szükséges?

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A második világháborúról, Etyekről és a szerelemről mesél Bauer Barbara új regénye

Bauer Barbara legújabb, személyes élmények ihlette regénye Etyeken játszódik a második világháború idején, amely családokat szakított szét, életeket tett tönkre. Olvass bele!

...
Kritika

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Zoltán Gábor új kötete egy borzalmas időszak lenyomata versekben, melyet egy, a kétezres évekből visszatekintő szerző értelmez, így hozva létre egy rendkívül rétegzett, sokoldalú alkotást. A Szép versek 1944 a hét könyve. 

...
Kritika

A második világháború után újra kellett indítani a történelem kerekét

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...