A felszabadító a háborúban talál rá az emberségre

A felszabadító a háborúban talál rá az emberségre

A felszabadító egy animációba oltott Elit alakulat, amely a rajzfilmes formán túl nem igazán szolgál újdonsággal, viszont tisztességgel felsorakoztatja a háborús filmek toposzait, és határozottan érezni mögötte az irodalmi alapanyagot.

Bányász Attila | 2021. január 11. |

A második világháborús filmek témájában már minden elmondatott: a zsáner kimerülésével különböző műfajokkal próbálták ötvözni több-kevesebb sikerrel, így a klasszikus mellett romantikus, vígjáték, thriller, heist, musical, horror és még számtalan egyéb háborús mix látott napvilágot. A zsáner végére a pontot a Ryan közlegény megmentése és Az elit alakulat tette ki, azóta legfeljebb a látvánnyal (Red Tails) és a filmszerkezeti megoldásokkal (Dunkirk) próbálták meg a filmesek elvarázsolni a célközönséget. A felszabadító a háború animált poklába ránt alá. Az alkotók tiszteletreméltó erőfeszítéseit kicsit árnyalja, hogy a rajzfilmes forma inkább kényszermegoldás, és nem eredendő művészeti kifejezőeszköz. Ez határozottan érződik is a végeredményen: mintha indigópapírt tettek volna a valóságra, nincs egy eredeti beállítás vagy izgalmas vizuális megoldás, csupán az átkopírozott realitás.

-

A rotoszkópos technika nem új dolog, több mint száz éve használják az élő szereplőkkel felvett mozgások animálására. Ennek az eljárásnak a továbbfejlesztett változatát alkalmazták többek közt a Philip K. Dick klasszikusából készült Kamera által homályosan, vagy az új magyar sci-fi animációs film, a Műanyag égbolt forgatásához. A felszabadító esetében a rotoszkóp kiegészül 3D-s és számítógépes megoldásokkal, ennek az új technikának a neve a trioszkóp. A film képeinek kopottas, szépia jellege megadja az alaphangulatát a háborús miliőnek.

A második világháború után újra kellett indítani a történelem kerekét - Könyves magazin

Közel-keleti válság, illegális migráció, európai integráció, a szélsőjobb megerősödése – címlapok 1947-ből és napjainkból. A svéd oknyomozó újságíró és író, Elisabeth Åsbrink a Park Kiadó gondozásában megjelent 1947 – Újrakezdés a háború után című regénye a második világháború utáni második év történéseit veszi sorra.

A sorozat eredetileg a History Channelnek készült, élőszereplős Elit alakulat-klón lett volna, de a csatorna túl drágának találta, és nem kért belőle. Az animálás ötlete egyszerre jelentett költségcsökkentést és formabontó megoldást, amelyre a Netflix rögtön ráharapott. Alex Kershaw háborús kötetéből így lett végül négyrészes rajzfilmsorozat.

A felszabadító egy még el nem mondott történetet ígér, amelynek azonban az összes részlete visszaköszön a korábbi háborús filmekből.

Az oklahomai Viharmadarak 500 nap alatt harcolta-küzdötte át magát Szicília partjaitól a dachaui koncentrációs táborig, mégis, eddig keveset hallottunk róla. Talán azért, mert szedett-vedett társaság volt, amelyet A piszkos tizenkettőhöz hasonlóan a fogdából verbuváltak. Nemzetiségileg is vegyes volt a csapat, indiánok, mexikóiak és fehér protestáns amerikaiak zűrösnek tartott elegye. Ahogy a filmen az egyik náci tiszt meg is jegyzi: „Mi lennénk rasszisták? Otthon a bajtársaival még csak nem is ihatnának egyet.” És mégis, a háború pokla szoros közösséggé kovácsolta őket, mert lenézett és kiutált tagjai másokra nem, csakis egymásra számíthattak.

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban? - Könyves magazin

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák, tartja a latin mondás, de Zoltán Gábor legújabb kötete rácáfol erre. A költők legalábbis nem hallgattak, még a huszadik századi magyar történelem egyik legsötétebb évében, 1944-ben sem; jól látható ez annak a nagyjából kilencven szerzőnek a verseiből, melyeket a könyv egybegyűjt és jegyzetel.

Az, hogy az egység tagjai ilyen szoros köteléket alkottak, vezetőjüknek, Felix Sparksnak köszönhető, aki nemcsak lehetőséget adott az embereinek a bizonyításra, hanem élen járt benne. Az olaszországi csatározások során csúnyán megsebesült, és haza küldték lábadozni. Ő ehelyett visszaszökött az embereihez a frontra. Visszatért, amikor elmehetett volna, és emberként kezelte őket, amikor más nem. Nem csoda, hogy a katonák istenítették, és a fronton töltött 500 nap során egyre feljebb lépett a ranglétrán.

-

Salerno után a hírhedt Anziói-ütközetben is részt vett a század, ahol csaknem el is vérzett. Ez az epizód a félelem témakörét tárgyalja: a rémület csak egy reakció, a bátorság viszont döntés kérdése. Olaszország után Dél-Franciaország felér egy vakációval, amíg bele nem futnak a németekbe.

A sorozat egyik nagy erénye, hogy hajlandó a másik oldalt is bemutatni, a hazájukat védő német sorkatonákat, akik olykor maguk is konfrontációba keverednek a náci tisztjeikkel. A felszabadítóban mindkét oldalon helye van az emberségnek, amely képes felülírni a nemzeti hovatartozást.

Ennek ékes példája a Vogézek-hegységben lezajló macska-egér küzdelem végkimenetele, illetve Aschaffenburg kapitulálásakor lezajló közjáték. Bár nyilvánvaló, hogy a sorozat készítői a dachaui haláltábor elrettentő képeit szánták a film tetőpontjául, valójában ezek az emberi megnyilvánulások emelkednek ki és válnak maradandó emlékké a sorozatból.

Mit tudtak az emberek a holokausztról tíz évvel a világháború után? - Könyves magazin

A 20. század nagy történelmi viharai közepette sokszor a kicsinek tűnő döntéseken is életek múltak. Mindez fokozattan igaz a második világháború idejére, valamint az utána következő évekre, amikor az emberek teljesen kiszolgáltatottá váltak a hatalomnak és a hatalom által képviselt ideológiáknak. Erről az időszakról és erről a tehetetlen kiszolgáltatottságról szól a kortárs olasz irodalom egyik legfontosabb szerzőjének, Dacia Maraininek a regénye...

A sorozat Dachauval zár, és a felszabadító katonák első, indulatos reakciójának következményeivel. A balhét az immár alezredesi rangban szolgáló Sparksnak kell elvinnie. A katonák tetteiért mindig a vezető a felelős. A felszabadító, a többi hasonló amerikai háborús produkcióhoz hasonlóan, pátoszosan hazafias, a fennköltségét pedig csak erősítik Sparks nejének írt patetikus sorai, amelyekkel az epizódok zárulnak. Az irodalmi alapanyag tetten érhető a katonák nem éppen hétköznapi dialógusaiban is („Bombázók. Úgy látszik, Németország Erődnek erősek a falai, de nincs teteje.” vagy „A várost, amely ezer év alatt épült, mi egy hét alatt elpusztítottuk.”), de legalább tartalommal töltik meg a képsorokat.

-

A felszabadító semmi újdonsággal nem rukkol elő, ettől függetlenül érdemes megnézni, nemcsak azért, mert kivételes embereknek állít emléket, akiket eddig valahogy elfelejtett a köztudat, hanem mert történetük a háború borzalmai közepette is az emberségről, a toleranciáról és az összetartásról szól.

A szegregáció árnyékában Amerika sem volt a szabadság ünnepelt hazája, pont ezért érdekes, hogy a pokol legmélyebb bugyráig kellett ezeknek a srácoknak elmenetelniük, hogy békére leljenek. Lehet, hogy pont egy kozmikus háború hiányzik ahhoz, hogy az emberiség a nemi, faji, társadalmi és nemzeti hovatartozásból eredő ellentéteket sárba hajítva egymás nyakába boruljon? Ugye nem vagyunk ennyire vérszomjasak, akiknek a lelki egyensúlyhoz egy újabb világégés szükséges?

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A második világháborúról, Etyekről és a szerelemről mesél Bauer Barbara új regénye

Bauer Barbara legújabb, személyes élmények ihlette regénye Etyeken játszódik a második világháború idején, amely családokat szakított szét, életeket tett tönkre. Olvass bele!

...
Kritika

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Zoltán Gábor új kötete egy borzalmas időszak lenyomata versekben, melyet egy, a kétezres évekből visszatekintő szerző értelmez, így hozva létre egy rendkívül rétegzett, sokoldalú alkotást. A Szép versek 1944 a hét könyve. 

...
Kritika

A második világháború után újra kellett indítani a történelem kerekét

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

10+1 kötelező, amit meg tudsz nézni online színházban

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

...
Nagy

25 adaptáció, amit látnod kell az évtizedből

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

Polc

Egy könyv azokról, akik a náci Németországban "úsztak az árral"

...

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

...

Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet

...

A rinocérosz szédítően idegen, viszont szórakoztató

...