A második világháború után újra kellett indítani a történelem kerekét

aprobuba | 2019. november 25. |

Közel-keleti válság, illegális migráció, európai integráció, a szélsőjobb megerősödése – címlapok 1947-ből és napjainkból. A svéd oknyomozó újságíró és író, Elisabeth Åsbrink a Park Kiadó gondozásában megjelent 1947 – Újrakezdés a háború után című regénye a második világháború utáni második év történéseit veszi sorra. Az objektivizmus látszatát fenntartó történelmi és személyes tárlatvezetés képei mind összeköthetőek jelenünkkel, a fókuszt azon 1947-ben játszódó események adják, melyeknek hatása a bőrünkön érezhető nap mint nap. 

Elisabeth Asbrink: 1947

Fordította: Dobosi Beáta, Park Kiadó, 2019, 276 oldal, 3490 HUF

 

A magyar és angol szülőktől származó, svéd Elisabeth Åsbrink íróként is visszanyúl oknyomozó újságírói gyökereihez, regényei valódi dokumentumokon alapulnak, azokból építik fel egy korszak díszleteit, hangulatát, eseményeinek magyarázatát. Åsbrink először azzal került nemzetközi reflektorfénybe, hogy második regényében, a magyarul nem olvasható And in Wienerwald the trees are still standing-ben ő volt az, aki első alkalommal támasztotta alá valós bizonyítékokkal, hogy az IKEA alapítója, Ingvar Kamprad 4013-as tagsági számával aktívan részt vett a Svéd Nemzetiszocialista Párt jogutódjaként működő Svensk Socialistisk Samling életében. Kamprad később pénzzel is támogatta a toborzást, a Holokauszt-tagadó Per Engdahl fasiszta vezér pedig az esküvői meghívottjai szűk listáján is szerepelt, beszédet is mondott jóbarátja házasságkötésekor. „Per Engdahl ma is követendő példa számunkra, s amíg élek, hiszek a tanításában” – nyilatkozta a szerzőnek az IKEA alapítója, mely mondatai nagy port kavartak. Az írónő regényével 2011-ben elnyerte a legjobb könyvért járó August-díjat non-fiction kategóriában. 

Elisabeth Åsbrink: A női jogok szempontjából hatalmas visszalépés következett a háború után

Fotó: Valuska GáborBorzasztóak a fények ebben a szobában - állapítja meg a Várkert Bazár emeletének Haumann Péter öltözőjében Elisabeth Åsbrink, a Margó Irodalmi Fesztivál magyar gyökerekkel is rendelkező svéd vendége, a Park Kiadó gondozásában megjelent 1947 - Újrakezdés a háború után című regény...

Harmadik regényével először ehhez a témához szeretett volna visszatérni Åsbrink, Per Engdahl szerepét akarta vizsgálni a fasiszta mozgalmak alakulásában, ezért kezdett el információ után kutatni az 1947-es sajtóban. Az 1947 – Újrakezdés a háború után című kötetben végül tágabb perspektívát választott, és John Dos Passos technikai újításaihoz visszanyúlva, a „newsreel” eszközét használta az év havi bontású leírására. A hírekből, naplórészletekből összeálló mozaikkép azt az érzetet kelti, hogy az emberiség sorsának döntő fordulatai, a jelenünket meghatározó események ebből az évből erednek. Åsbrink nagyon ritkán kommentálja az eseményeket, inkább csak krónikás, lejegyző, nézőpontja, pártossága nem a megnyilatkozásaiból, hanem a szubjektív válogatás elemeiből kibontakozó összképből derül ki. A szikár, riporteri hang viszont néha megtörik, elsősorban a családi, személyes szál, a háborús túlélő, akkor tízéves édesapa történetét mesélve vált a hangnem poétikussá. A történelmi kronológiára épülő regény központi motívuma az idő és az időtlenség. Hasszán al-Banna, a Muszlim Testvériség iszlám szervezet alapítója egy órás fia:

„Egy órákkal teli helyiségben az idő egyszerre lesz barát és ellenség. Ha valaki szétszed egy órát, tüzetesen megvizsgálja a belsejét, és újraindítja az időt, az uralható erővé válik” – írja Åsbrink.

De az elkobzott órák számában mérik az Einsatzgruppe által megölt közel egymillió zsidó halálát, Mihail Kalasnyikov Zsukov tábornoktól is egy órát kap ajándékba találmányáért. Mintha a második világháborúval az idő is lezárult volna, a történelem kerekét pedig újra kellene indítani.

Ennek az újrakezdésnek a története az 1947, mely sok szempontból visszafelé haladás: a nők jogai szempontjából katasztrófa, hogy a háborúból visszatért férfiak miatt tízezrek veszítik el azonnal állásukat, Per Engdahl pedig Svédországból szervezi újra a náci mozgalmat, összekötve Európa megmaradt fasiszta sejtjeit Latin-Amerikával. Raphael Lemkin eközben arra áldozza életét, hogy a népirtást nemzetközi bűncselekménynek ismertesse el, Dior fényűző kollekciókat tervez kizárólag karcsú derekú nőknek, zsidó menekültek hajója pedig elhagyja Franciaország partjait, hogy palesztin vizekre evezzen és közvetve megváltoztassa a történelem folyását. A főszereplők nélküli regény a politikai diskurzusok és döntések, valamint történelmi tények leírásán kívül több, a korszak meghatározó alakjaihoz köthető történetet is az olvasó elé tár: George Orwell küzdelmét az 1984 írásakor, Simone de Beauvoir Nelson Algrenhez írt szerelmes leveleit, Theleonious Monk vagy Billie Holiday 1947-jét. Ezekből a személyes szálakból, valamint a családi történetből viszont arányaiban lehetne sokkal több, mélyebb tartalom is, melyek jobban ellensúlyoznák a világpolitikailag rendkívül sűrű év kronologikusan egymás után következő, kontinenseken átívelő történéseinek sokszor száraz, történelemkönyvi leírásait.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!