Mi lett a neandervölgyiekkel Magyaroszágon?

Mi lett a neandervölgyiekkel Magyaroszágon?

Őrültség belekezdeni a 20. század elbeszélésébe? Minden bizonnyal, de nekünk szerencsére olvasnunk kell. Darvasi László hosszú-hosszú éveken át írta a Neandervölgyiek című nagyregényét, ami generációkon átívelően meséli ötvennél is több szereplő bevonásával, hogyan alakult 1908-1957 között Magyarország története. A hét könyve óriási munka és élmény egyszerre. 

Valuska László | 2024. szeptember 23. |
Darvasi László
Neandervölgyiek
Magvető Kiadó, 2024, 1712 oldal
-

A világ darabokra hullik körülöttünk, ahogy a figyelmünk is szétesik, az igazságon túli világban élünk, ahol információk és vélemények azért versenyeznek egymással, hogy uralják a Nagy Elbeszélést. Amikor kupleráj van otthon, rendet rakunk, és így tesz Darvasi László is -  Magyarországon. Ha szétesik a világ, ő elkezdi összerakni: rendet, és így világot teremt. 

Nem a gyönyörök kertje

Egy kertet építtet a vidéki (törökszentmiklósi) kastély grófja, miután meghalt a felesége. A bibliai értelemben vett kertet lehetetlenség megvalósítani. A helyet, ami mindent túlél, ami örömöt, nyugalmat és biztonságot ad. Mégis ez lesz az egyik fontos, folyamatosan változó, alakuló helyszíne a regénynek, olyan középpont, ahonnan elindulva feltárul a világ. Szolnoktól 20 kilométerre éljük át a politikai vagy ideológiai változásokat. Például ebbe az elég zárt és 19. századot idéző világba érkezik vissza a gróf lánya, a Marx-rajongó Karolina Bécsből a szocializmus gondolatával, felforgató frissességgel.

A három generáción átívelő elbeszélés megmutatja a szegényeket és gazdagokat, a vidékit és a városit, a zsidót és magyart, vagyis különböző világokat, amelyek között lehet átjárás, de mindenki hordozza a családja sorsát, lehetőségeit. 

A Neandervölgyiek fantasztikus tabló (olvass bele!), amihez minél közelebb hajolunk, annál több részletet fedezhetünk fel a közösségek és kultúrák együttéléséről, a hithez való viszonyról, egy-egy korszak tárgyi emlékeiről, világok megszűnéséről. 

Négy százalék neandervölgyi

Eredetileg Halhatatlanok címen kezdte el írni Darvasi László a regényét, majd rátalált a Neandervölgyiek címre (ami nem nagy kedvencem, viszont megmozgatott. 

Interjúkban a szerző elmondta, hogy az emberben állítólag 4 százaléknyi neandervölgyi maradt, de a Neandervölgyiek cím ebben az esetben egy civilizációs váltást igyekszik láthatóvá tenni. A nacionalizmus kialakulása, a nemzetállamok létrejötte, az ipari forradalom felpörgése, majd később ezekből következő kapitalizmus, a túlnépesedés, a háborúk, a versenyek, a technológiai forradalom és az egyre jobban összekapcsolt világ. 

Ez nem fejlődés, hanem folyamatos változás az ember számára, amivel nehéz tartani a tempót. Ezt a sebességet is érzékelteti a regény, ami nem kis dolog.

A nagyregény idejének ötven éve alatt, illetve az ezekbe beágyazott visszaemlékezések következtében rengeteg szereplő bukkan fel hosszabb vagy rövidebb időre. Darvasi annyira demokratikus, hogy a gróf, a munkavezető vagy a zsidó kereskedő is hasonlóan fontos szereplők, nincsenek különbségek.

Az özvegy grófon keresztül az eltűnőben lévő arisztokrata világot ismerjük meg, illetve a nála dolgozókon keresztül  pedig a vidéki munkásvilágot, vagy a városi értelmiséget. A grófi kastély a hálózat csomópontja, sokféle közösség válik láthatóvá.

Az egyik nagy kedvencem az indulatkezelési problémákkal küzdő, szinte tarantinói figura, Lackó, aki a kertépítés művezetője: erőszakos, kis hatalmát bátran gyakorló, a férfiasság intézményében őszintén hívő alak, aki megjárja az első világháborút és megtörik. Leegyszerűsítve a megtörés a 20. század története. 

Az ő felesége lesz a kastélyban dolgozó Erna, aki ebben az előbb vázolt nagy szereplői egyenlőségben valahogy önálló erőre kap, és talán a szerzői szándék ellenére válik főszereplővé. 

Ezt nevezzük mi történelemnek?

A Neandervölgyiek nem történelmi regény – számomra egyértelműen nem az. 

A mi 2024-es olvasói nézőpontunkból, amikor már tudjuk, mi történt a Monarchiával, hogy robbant ki az első világháború, hogyan vagonírozták be a második világháborúban az emberi civilizációt, mit művelt Horthy Miklós vagy Rákosi Mátyás, talán történelmi regénynek is tűnhet, de a regény idejében ez a jelen, a hétköznap, az aktualitás, a Facebook-fal, a politika. 

Darvasi nagyregényében természetesen a politika és az egyén viszonya nehéz és bonyolult, de máshogy működött a nyilvánosság, mint ma. A hatása viszonyt ugyanaz: az egyén, akár Budapesten, akár Törökszentmiklóson, nem alakítója a politikának, hanem elszenvedője. A Neandervölgyiek elsősorban fantasztikus, érző, dühös, csalódott, meghurcolt, szerető, szórakozó karakterekre koncentrál, nem a Történelmet akarja megfejteni. 

Azt a hétköznapokban nem megfejteni kell, hanem túlélni.

A történelem elbeszélői konstrukció, ami eltávolítja az olvasót a hétköznapoktól, vagyis az emberitől. Más a tétje. 

A Neandervölgyiekben a 20. század első fele egy civilizációs krízis, ami sokkoló katasztrófában végződik, és az utána következő világ se ígér sok jót. 

Darvasi a regényben kerül mindenféle okoskodást és értelmezést a történelem változásairól, úgy tartja a háttérben, hogy eligazodjunk - az író bízik az olvasó alaptudásában.

A könyvben minden szereplő kizárólag a saját sorsáért felelős, és már ez se konfliktusmentes.

Léptékváltás: egyetemes történet

Az elbeszélés nagy trükkje az egyszerűsége: elindulunk 1908-ban, megállunk 1957-ben, lineárisan folynak az események, ugrálunk egyik szálról a másikra, nem is fejezetek építik a történetet, hanem jelenetek és vágások, gyorsan és izgalmasan, végig fenntartva a figyelmet. 

Darvasi a kicsiből, a kertből, a családból indul, de amennyiben Magyarországot önálló univerzumnak tekintjük, és miért ne tennénk, mégis univerzális figyelemmel. 

Az időkezelés szempontjából az tűnik fontosnak, hogy érezhetően mindig az elbeszélés jelen ideje a lényeg, a történelmi léptékkel szemben a hétköznapi, hogy összeálljon az 1712 oldal alatt Magyarország 20. századának első fele. A léptékváltás nagy erénye a könyvnek. 

Ezt a nagy léptéket három másik olvasmányélménnyel tudom érzékeltetni: Jón Kalman Stefánsson Menny és pokol-trilógiája, Cixin Liu A háromtest-problémája és Karl Ove Knausgard Hajnalcsillag-sorozata (az első és második kötetről is írtunk) is hasonló élményeket adott, hiszen minden esetben a személyes történetekből valami ezeken túlmutató, egyetemes állt össze. 

Nem a méret

A Neandervölgyiek 2024 egyik legizgalmasabb és legnagyszerűbb olvasmánya, azzal együtt, hogy mindig, mindenhol szóba kerül a vastagsága. Ne a méretről beszéljünk, annak a kornak vége, mivel semmi sokkoló nincs benne: a Breaking Badet 60, a Trónok harcát 74 óra alatt lehet megnézni. Egyik sem kevés, mégis nagyszerű történetek.

Látszólag értelmetlennek tűnik a Neandervölgyieket nagy formátumú tévésorozatok hosszával hasonlítgatni, csak azt akarom érzékeltetni, hogy nem kell félni, ha valaminek adunk időt és figyelmet, mert a jó elbeszélésekkel írásban és képernyőn is könnyű menni, ha a történetnek megvan a saját hangja és teremtett világa, amiben minden hitelesnek tűnik, és a dramaturgiával teljesen leköti a figyelmünket. 

Mi van a mesén túl?

Darvasi életművét tekintve a regény egyik legszebb része, hogy mi történik a mesével. A válaszokat egy (eddig) háromkötetes nagy történet elbeszélésén keresztül vizsgálja az író, aki az első publikált könyve megjelenése óta mesél. A kezdetek kezdetén a korszak nagy hatású irodalomkritikusa, Balassa Péter azt írta, hogy „Te Laci, itt valaki nagyon jól mesél. Vigyázz, Laci, mondom szeretettel és becsüléssel”. 

Ez a mondat a nyolcvanas években a magyar irodalomban dominánssá váló, a történetmeséléssel szemben a nyelvet a középpontba helyező prózafordulat után, a kilencvenes években született. Darvasi ebben az irodalmi közegben is a mesét kereste, azt az elbeszélési formát, ami lehetőséget adott a hétköznapok örömeinek és tragédiáinak, ami a prózában is élt a költészet eszközeivel és ami megmutatta a csodákat. 

A könnymutatványosok legendája vagy a Virágzabálók is a Darvasi-életmű csúcsteljesítményei, de vállalását tekintve a Neandervölgyiek sokkal izmosabb, még akkor is, ha a korábbi regények elemeit meghívja az új világába is.  

Szóval, mi történik a mesével? 

Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, de Darvasi ezt a nem könnyen ábrázolható változást a nyelv szintjén is megragadja: máshogy beszélnek a szereplők a Monarchia szétesésekor, mint a holokauszt irtózatos tragédiájában, vagy utána. Más a sztorizás, más a vicc. A elbeszélői nyelv nem lehet 1700 oldalon keresztül ugyanolyan, hiszen természetszerűleg folyamatosan változik. Még pontosabban mi, emberek változtatunk rajta használat közben, folyamatosan reflektálva a körülöttünk zajló politikai, társadalmi, ideológiai vagy gazdasági hatások mentén.

Három kötet, megálló

A Neandervölgyieknek nincs vége. Nemcsak abban az értelemben, hogy egy történetet sem lehet lezárni, mert bármilyen eseménynek a hatásai továbbélnek, hanem a szó legszorosabb értelmében: 1957-ig jutottunk el ebben a három kötetben, de Darvasi írja tovább és tovább, jön a Kádár-korszak, a rendszerváltás, majd a 2000-es évek. 

Ne is legyen soha vége a regénynek.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Darvasi László hősének fejéből kicsap a bolond villám – Olvass bele a Neandervölgyiekbe!

Közel 50 év magyar történelme vonul végig Darvasi László új regényén. Most beleolvashatsz az új kötetbe.

...
Nagy

Darvasi László alázatos szörnyetegként írta meg monumentális regényét

A 20. század első felét elbeszélő, nagyformában megírt Neandervölgyiek azt bizonyítja, hogy Darvasi László nagy formában van. És a kötetbemutatón úgy fogalmazott, a közel kézezer oldalas trilógia folytatásából is elkészített már néhány részletet.

...
Hírek

Darvasi László kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Az év légiutas-kísérője című novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Darvasi László kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat.

Kiemeltek
...
Podcast

2024 legjobb könyvei! Kibeszélő!

Megjelent a Könyves Magazin 50-es listája, alaposan átbeszéljük, hallgassátok! 

...
Könyves Advent

Könyves társasjátékok ovisoknak

Kufliktól Babarókáig társasok a kedvenc könyveitek alapján!

...
Beleolvasó

„Kieszem bánatból az egész alpesi vidéket” - Olvass bele Jaroslav Hašek humoros útinaplójába!

Hírek
...
Hírek

Simon Márton: Ez a város egy elhagyott pornóforgatókönyv (videó!)

...
Hírek

Láng Zsolt Mészöly Miklós-díjat kap

...
Promóció

Könyvek, melyek segíthetnek kellő motivációt adni a testmozgáshoz

...
Hírek

„Rémes diák voltam" – árulta el Murakami a díszdoktorrá avatásán

...
Promóció

Hogyan válasszunk tökéletes mesekönyvet?

...
Hírek

Öngyilkos merénylők akarták megölni Ferenc pápát három éve 

Olvass!
...
Beleolvasó

Ezen az évfolyamtalálkozón minden titokra fény derül – Olvass bele Karen Swan bekuckózós karácsonyi regényébe!

Részlet a Karácsony gyertyafénynél című regényből.

...
Beleolvasó

Aranka legyen egy szerethető, megszánható Jutka néni – Gerőcs Péter esszéje a történetírásról

Hogyan legyen együttérző a szereplőivel, és maradjon következetes az olvasóval? Részlet Gerőcs Péter esszékötetéből.

...
Beleolvasó

„Nincs párkapcsolatom, és nem is akarok addig, amíg anyu él” – Olvass bele Bibók Bea Ellopott felnőttkor című kötetébe!

Bibók Bea újabb gondolatébresztő könyvvel jelentkezett.

Listák&könyvek
...
Nagy

Mi a közös Shakespeare-ben, Szabó Magdában és Karinthyban? 4 könyv a nagy riválisokról

...
Hírek

Itt a Goodreads éves toplistája a közönségkedvenc könyvekről

...
Szórakozás

Decemberben is lenyűgöző adaptációkat nézhetünk, jön a Gyűrűk Ura új animés verziója is