Darvasi László kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Darvasi László kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Az év légiutas-kísérője című novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Darvasi László kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett Visky András, Babics Imre, Herczog Noémi és Bene Sándor részesül elismerésben egy-egy kötetéért, négy különböző kategóriában. Az Artisjus-díjat alapítása óta eddig 84 költő és író vehette át.
(Fotó: Kállai-Tóth Anett)
ko | 2023. május 31. |

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy a pályatársak szavazzák meg a legjobbnak tartott kötetekért: irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt a díjazottakról minden évben.

A bizottság tagjai idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia és Szörényi László. A korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád, Kukorelly Endre, Márton László és Bereményi Géza részesültek az elismerésben. A díjakat 2023. június 5-én, a Magyar Zene Házában adják át a zenei Artisjus díjakkal együtt.

2023 irodalmi díjazottjai:

Artisjus Irodalmi Nagydíj: Darvasi László (Az év légiutas-kísérője)

Artisjus Irodalmi Díj költészet: Babics Imre (Dérkristályok Növekvő Sóhajából)

Artisjus Irodalmi Díj próza: Visky András (Kitelepítés)

Artisjus Irodalmi Díj tanulmány: Bene Sándor (A harmadik szirén – Zrínyi Miklós költészete)

Artisjus Irodalmi Díj esszé: Herczog Noémi (Kuss! - Feljelentő színikritika a Kádár-korban)

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Darvasi László kapja - Az év légiutas-kísérője című novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért. A Babérkoszorús és József Attila-díjas magyar író, Darvasi László 1962-ben született Törökszentmiklóson. Az Élet és Irodalom című irodalmi folyóiratnak 1993 óta főmunkatársa, írói álneve Szív Ernő. Számos regény, novella, elbeszélés és dráma és mesekönyv szerzője.  A Könnymutatványosok legendája című regényéért – a német fordítás alapján - a jelentős, berlini alapítású Brücke-díjban részesült 2004-ben. A Virágzabálók című nagyregénye elnyerte a Rotary- díjat. „Az immáron Artisjus-nagydíjas kötet nemcsak mutatja a ma magyar valóságát, de szagolja, érzi, öleli és érti is. A novellákat »mesterdaraboknak« nevezi a könyv kiadója, és a kiadás évében hatvanéves szerző valóban semmit sem bízott a véletlenre. Nincs olyan elem, mondat, szó, névelő, aminek ne lenne jelentése vagy jelentősége később. Az év légiutas-kísérője dermesztően nagy próza, a mindenkori magyar novellatermésben is alapvetés, és kijelöli szerzője helyét a kortárs magyar irodalom élvonalában” – írja laudációjában Grecsó Krisztián.

Darvasi hétköznapi hősei mást sem akarnak, csak visszanyerni a kontrollt az élet – vagy a halál felett
Darvasi hétköznapi hősei mást sem akarnak, csak visszanyerni a kontrollt az élet – vagy a halál felett

Az ukrajnai háború, a koronavírus-járvány és a menekültválság is fel-felvillan Darvasi László új novelláskötetének lapjain, Az év légiutas-kísérője ugyanakkor soha nem a jelenségek mélyét, hanem mindig a mélyen emberit kutatja. Egy porszívóügynökké lett egykori szerelmes, a Sinatra-dalt újra és újra lejátszó haldokló, vagy a felborult kocsiból kimentett ételhordóval hazabotorkáló öregasszony látszólag nagyon más halmazban mozog, Darvasi prózavilágában ugyanakkor mégis jól megférnek egymás mellett. Ennek oka talán nem más, minthogy a hétköznapi groteszk pillanatok mellett mindannyiuk törékeny életében akad valami nagyon emberi, ez pedig nemcsak őket köti össze, de történeteiken keresztül talán a saját választásainkra, elvágyódásainkra és reménytelenségeinkre is rácsodálkozhatunk. Az év légiutas-kísérője a hét könyve.

Tovább olvasok

Babics Imre Dérkristályok Növekvő Sóhajából című verseskötetéért részesül a szerzői egyesület elismerésében. A József Attila-díjas magyar költő 1961-ben született Budapesten, 1979-ben érettségizett, 1999 óta Bakonyszücsön él. 2011 óta a Napút kulturális folyóirat versszerkesztője. „Babics Imre kötete szokatlan formai alakzatával, a DNS-spirál képének sejtetésével mintegy szédítgeti, az antik forma sulykolásával ugyanakkor meg is nyugtatja olvasóját. Műve bravúros módon egyszerre érzékeltet valamit a körülöttünk lezajló természeti és erkölcsi apokalipszis súlyosságából, tehát az emberi-természeti pusztítás tragikus méreteiből, de ugyanakkor művét valamely önfeledt reménység ragyogása itatja át” – írja Báthori Csaba a kötetről szóló méltatásában. 

Visky András a Kitelepítés című könyvéért kapja idén az Artisjus-díjat. A József Attila-díjas író, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár 1957-ben született Marosvásárhelyen. „Nem lényegtelen, mi mindent írt, dramatizált, kutatott mindezidáig Visky András – és háttérbe szorul mégis sok és fontos alkotása, mivel minden a Kitelepítés árnyékába kerül. Visky meg tudta csinálni azt a könyvet, amelyre egész írói pályáján készült, talált hozzá nyelvet és formát, felidézett, megformált és keresett hozzá emlékeket, teremtett emlékezetes irodalmi alakokat, nehezen felejthető családot és lágerközösséget. Mert hiába az ő családja ez, most már az olvasóké is – a személyes története pedig arra késztet minket, kezdjünk beszélgetni a regénnyel, gondolkozzunk vele együtt sorsról és megbocsátásról, bosszúról és szerelemről, erőről és gyengeségről” – írja méltatásában Szilágyi Zsófia.

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek
Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint  a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya és a család hű segítője, az önkéntes fogságot választó székely nő történeteivel.  A regény egy megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. Szabadságról, elveszettségről, Isten arcairól és az egyházak történelmi felelősségéről is beszélgettünk.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Bene Sándor A harmadik szirén – Zrínyi Miklós költészete című monográfiájáért kapja idén az Artisjus- díjat. Bene Sándor, irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz Osztályának főmunkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem Régi és Klasszikus Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője. „Bene Sándor mintegy folytatja és igazolja Arany János befejezetlen akadémiai székfoglalójának tételét, mely szerint Zrínyi valóban irodalmi nagyság, akit nem szégyen Tassóval összehasonlítani. A monográfia megrajzolja azt az utat is, amely Aranyt elvezethette a felismeréséhez, vagyis, hogy képes volt együtt hasznosítani a magyar Zrínyi-interpretáció két, egymástól igencsak különböző alapító atyja, Kazinczy és Kölcsey értékelését. A könyv hatalmas terjedelme mellett sem óhajt teljes monográfia lenni; tisztában van azzal, hogy a teljes Zrínyi-képhez hozzátartozik prózájának elemzése is” – méltatja a díjazott munkáját Szörényi László.

Herczog Noémi a Kuss! – Feljelentő színikritika a Kádár-korban című monográfiájáért kapja a díjat. A Bécsy Tamás-díjas kritikus, színházesztéta Budapesten tanult, Budapesten és Kolozsváron dolgozik. A Színház folyóirat szerkesztője, az Élet és Irodalom színikritikusa, oktató a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karán.  Első könyve, a Kuss! – Feljelentő színikritika a Kádár-korban 2022-ben jelent meg. „Herczog Noémi alapos elemzéseknek veti alá a Kádár-korszakban kitört (vagy elhallgatott) színházi és kritikusi botrányok történetét, árnyaltan próbál különbséget tenni a feljelentésként születő, feljelentésnek minősülő, vagy informálisan feljelentésnek tekintett (negatív) kritikák között – mind a kritikusi-szerzői szándék, mind pedig a kritika által kiváltott kultúrpolitikai vagy adminisztratív intézkedések, továbbá a színházi életben kiváltott visszhangok területén” – méltatja a díjazott munkáját Margócsy István.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Darvasi László nyulat nyúzni is megtanul, ha arról ír egy novellában

Az 2022-es őszi Margón mutatták be Darvasi László Az év légiutas-kísérője című könyvét, a Magvető pedig ezzel a kötettel köszöntötte a hatvanéves szerzőt. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod.

...
Nagy

Darvasi László új kötetének bemutatóján arról is beszélt, miért jó hallgatózni a Lehel piacon

Az év légiutas-kísérője a kiadói ismertető szerint igazi mesternovellákat tartalmaz. De mi az a mesternovella? Milyen fogásai vannak ennek a műfajnak? Miért éri meg hallgatózni a Lehel piacon? Darvasi László új kötetét is bemutatták a Margón.

...
Podcast

Darvasi László: A szépség mindig egyfajta halálos betegség is [Összekötve podcast]

Darvasi Lászlóval a Magyar sellő című regény kapcsán a szépség szerepéről, a hatalom és az egyén viszonyáról, a saját nyelv megtalálásáról és a járvány sújtotta mindennapokról beszélgettünk.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Hírek

John Scalzi: Szabados Áginak nem kell bocsánatot kérnie tőlem

...
Hírek

Filléres zsebkönyvként gondolta újra a kedvenc filmjeit egy grafikus

...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Nagy

Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám

Viharos idők címmel jelent meg Hatvany Helga családtörténeti kötete. A szerzővel  megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Valuska László

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?