Ungváry: Bayer Zsolt nagyapja testüregmotozó nyilasból lett kommunista besúgó

Ungváry: Bayer Zsolt nagyapja testüregmotozó nyilasból lett kommunista besúgó

Tekintélyes hosszúságú, hivatkozásokkal ellátott nagycikkben tárgyalja Ungváry Krisztián történész (legutóbbi, Mindszentyről szóló könyvének bemutatójáról itt olvashatsz) a Telexen Bayer Zsolt publicista hiányos múltfeldolgozását, valamint nyilas, majd ÁVH-s anyai nagyapja, Gyimes Károly karrierjét a 20. század derekán. 

sa | 2024. január 29. |

Ungváry kiindulópontja és motivációja (amellett persze, hogy a történész aktívan foglalkozik a második világháború alatti és körüli események mítosztalanításával, lásd Horthy kiugrási kísérletének kudarca vagy a kitörés), hogy Bayer maga gyakran azonosítja saját és a Fidesz-kormányok politikai ellenfeleit a felmenőikkel. A cikket megelőzte egy vasárnap publikált videó is, amiben Ungváry nagyjából összefoglalta 23 percben összefoglalta mondanivalóját:

A cikkben és a videóban Ungváry levéltári dokumentumokkal (vallomásokkal, jegyzőkönyvekkel stb.) vezeti le, hogy a Bayer által a boldog békeidők „vidéki körorvosaként” leírt kiskőrösi anyai nagyapa Gyimes Károly már a második világháború előtt aktív tagja és szervezője volt a hungarista mozgalomnak, majd a nyilas pártnak. A holokauszt alatt gettóorvosként dolgozott, majd a második világháború után pedig éppen úgy, ahogy Bayer szerint csak a „lumpenprolik” tették, 

„átöltözött”, azaz önként jelentkezett az ÁVH-ba és besúgóként tevékenykedett. 

Bayer egyébként nem tagadja, hogy a nagyapja gettóorvos volt, ám szerinte embereket mentett, majd meghurcolta az ÁVH, az Andrássy út 60-ból pedig hálás zsidók mentették meg.

Ungváry viszont iratokkal bizonyítja Gyimesről, hogy nem öt pengőért vizsgálta meg a gettóba zárt zsidókat (ahogyan Bayer állítja), hanem hogy például 500 pengőt fogadott el, hogy visszatartson haldokló embereket a bevagonírozástól, aztán nem csinált semmit. Az orvos vallomásával ellentétben a testüregmotozás kapcsán is többen terhelően vallottak ellene – itt a történész hozzáteszi, hogy 

„(A) deportáltak hüvelyi motozása bátran nevezhető a holokauszt történetében hungarikumnak,

ugyanis ilyesmire ismereteim szerint kizárólag Magyarországon került sor, viszont Magyarországon belül az összes gettóban végrehajtották ezt annak dacára, hogy máig nem került elő olyan belügyminisztériumi utasítás, amely kifejezetten tartalmazta volna azt, hogy a deportáltakat testüregi motozásnak is alá kell vetni. Ez a beavatkozás jól tükrözte a magyar állam álláspontját az érintettek jogi státusáról, pontosabban annak teljes jogfosztottságáról. 14 éves kortól ez az intézkedés mindenkire vonatkozott. A hüvelyi motozást a nyilvánosság előtt hajtották végre, a motozónők gumikesztyűit a folyamat során nem fertőtlenítették, és szűz lányokat is alávetettek ennek a borzalmas eljárásnak.” (A téma Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényében is előkerül: itt írtunk róla, a szerzővel itt interjúztunk, a kötet harmadik lett az év könyve listánkon.)

A történész úgy látja, az, hogy Gyimest a népbíróság mindezek ellenére mégis felmentette, azért lehet, mert a háború után az orvos antifasiszta ellenálló legendákat kreált magáról, az ellene szerkesztett vádirat „rendkívül slendrián munka volt” a terhelő vallomások egy része pedig hiányzik az ügyészségi aktából.

Ungváry Krisztián: A kitörés hadműveletét elrendelni tömeggyilkosság volt
Ungváry Krisztián: A kitörés hadműveletét elrendelni tömeggyilkosság volt

Az Utak a senkiföldjén összefoglalja, mit tudunk a hadműveletről, és olvashatjuk a túlélők visszaemlékezéseit is, ami tovább árnyalja a képet. Az online bemutatón a történészt Stumpf András újságíró kérdezte, a főbb gondolatokat összefoglaltuk.

Tovább olvasok

Gyimes az ötvenes években jelentkezett besúgónak, Ungváry szerint „állambiztonsági karrierje feltehetően több évtizeden keresztül folytatódott” annak ellenére, hogy egy olyan ügybe is belekeveredett, amiben több orvost elítéltek, Gyimesre kétrendbeli magzatelhajtásért szabtak ki egy év felfüggesztett börtönt és 5000 forint pénzbírságot.

A történész azzal indokolja a videóban, hogy feltárta Bayer családi hátterét, hogy így jobban megértjük a publicista és „eszmetársai” mozgatórugóit: az elementáris belső sértettséget és azt, hogy ezek a családok úgy vettek részt tettesként ezekben az eseményekben, hogy arra a lelkiismeretük nem adott feloldozást. A cikkben a következőket is hozzáteszi: „Bayer megszabadulhatna ettől a terhes örökségtől akkor, ha vállalkozna arra, amit publicisztikáiban másokon számonkér. Ehhez arra lenne szükség, hogy ő maga kilépjen abból a családjában tenyésző nyilas tradícióból, amelyben számára természetes, sőt szükséges a politikai ellenfél teljes dehumanizálása.”

A teljes cikket itt tudod elolvasni.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ungváry: Mindszenty helyett igazi példaképeket is találhatna az emlékezetpolitika

Mi a legnagyobb probléma Mindszenty működésével? Miben nyilvánultak meg a szereptévesztései? És hogyan tudott volna valójában segíteni az egyházának és a híveknek a szovjetizálódó Magyarországon. A Mindszenty-mítosz bemutatóján jártunk.

...
Nagy

Ungváry: Legalább három hónappal hamarabb véget ér a háború, ha Horthy nem rontja el a kiugrást

Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világpolitika színpadán nemcsak óráról órára végigveszi 1944. október 15-e eseményeit, amikor Horthy Miklós és kormánya megkísérelte a kiugrást, hanem Ungváry azt is megpróbálta felvázolni, hogy mi történt volna a Kárpát-medencében, ha sikerül a kiugrás. A könyvbemutatón jártunk.

...
Nagy

Ungváry: A KGB történetén vörös fonalként húzódnak végig a politikai gyilkosságok

Miben különbözik a CIA és a KGB titkosszolgálati működése? Kik voltak a “hasznos idióták”? Melyik 20. századi politikai vezetővel lehet produktívan összehasonlítani Putyint? Ungváry Krisztián történész részvételével mutatta be Király Levente, a Corvina Kiadó vezetője Bernard Lecomte KGB - A szovjet titkosszolgálatok története című könyvét a Magvető Caféban.

Természetesen olvasok
...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

...
Zöld

A gyereknevelésnek nem szükségszerű velejárója a kiabálás – így előzd meg

...
Zöld

Az AI-nak már most gazdagabb a szókincse a magasan képzett emberekénél

...
Zöld

Ez a könyv bebizonyítja, hogy a szívből jövő nevetéstől leszünk igazán boldogok

...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

...
Zöld

3 könyv szülőknek, amit érdemes előjegyezni szeptemberben

...
Zöld

Most éppen naponta ennyi lépést kell tenned a tudósok szerint az egészségedért + 3 könyv

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

A hét könyve
Kritika
Grecsó Krisztián családtörténetében háborúk dúlnak a szabadságért
...
Nagy

A Mozgókép 2024 legjobb könyve: a film akkor is forog, ha nácik diktálnak és táborokból hozzák a statisztákat

Daniel Kehlmann regénye megmutatja, hogy egy totalitárius rendszerben mit jelent művésznek lenni akkor is, ha arra kényszerítik az embert, amit nem akar.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Száz év magány sorozatot akár Márquez is készíthette volna 

Megfontolt, alapos és csodálatosan furcsa adaptáció készült a Netflixre.

...
Szórakozás

Nincs magyar film az Oscar-jelöltek között

Nem izgulhatunk a Semmelweisért a márciusi gálán, de a fontosabb kategóriák bejelentése még hátravan. 

...
Szórakozás

Az Outlander gyártója készít tévésorozatot a Vér és hamu könyvekből

Sorozatfeldolgozást kap a „Trónok harca vámpírokkal".