Keresés

Elérkeztünk Ott Anna szülőségről szóló podcastjának utolsó részéhez: ezúttal Visky András írót kérdeztük.

Miért a szenzualitás mindennek az alapja, és honnan ered a kelet-európaiak panaszkodása? Nádas Pétert Gulyás Márton és Sipos Balázs kérdezte.

Adrian Alui Gheorghe képtelen epizódokban dúskáló, akasztófahumorú kisregényben jobban rettegnek a fogvatartók, mint a zsizsikes árpakásán élő, napokon át ébren tartott rabok. A nyom a hét könyve.

Tekintélyes hosszúságú, hivatkozásokkal is ellátott nagycikkben tárgyalja Ungváry Krisztián történész Bayer Zsolt nyilas, majd ÁVH-s anyai nagyapja, Gyimes Károly karrierjét a 20. század derekán. 

Miért vették célba a kommunisták a parasztságot? Hogyan vált a téesz termelési zsákutcává és a tudatos vidéksorvasztás eszközévé? Mi történt a földdel? Mit jelentett a háztáji, hogyan járult hozzá az önkizsigereléshez? És mik mindennek a mai napig ható fizikai és mentális következményei? 

Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró megkérdőjelezhetetlen műveltségével és szellemi igényességével egyike volt korunk legradikálisabb és legszabadabb gondolkodóinak. Portrénkban az Arcanum segítségével válogattunk régi (és újabb) interjúiból, esszéiből, cikkeiből.

Illyés Gyula életpályája átívelte az egész 20. századot, háromszor kapta meg a Kossuth-díjat és kétszer terjesztették fel irodalmi Nobelre. Miközben irodalmi munkássága a mai napig gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen tekintéllyé teszi, vonzódása a baloldali rezsimekhez a kor ellentmondásosságait is jól tükröző alakká formálja.

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

Ötven év titkosítás után a napokban fedte fel a Svéd Királyi Akadémia, hogy 1971-ben kiket jelöltek az irodalni Nobel-díjra. Ezzel együtt kiderült az is, hogy a későbbi nyertessel, Pablo Nerudával szemben volt, aki erős fenntartásait hangoztatta.