Ungváry: A KGB történetén vörös fonalként húzódnak végig a politikai gyilkosságok

Ungváry: A KGB történetén vörös fonalként húzódnak végig a politikai gyilkosságok

Miben különbözik a CIA és a KGB titkosszolgálati működése? Kik voltak a “hasznos idióták”? Melyik 20. századi politikai vezetővel lehet produktívan összehasonlítani Putyint? Ungváry Krisztián történész részvételével mutatta be Király Levente, a Corvina Kiadó vezetője Bernard Lecomte KGB - A szovjet titkosszolgálatok története című könyvét a Magvető Caféban. A könyvbemutató online visszanézhető a kiadó oldalán, az érdekes megállapításokat itt összefoglaltuk.

(A fenti fotón Sztálintól jobbra Nyikolaj Ivanovics Jezsov.)

sa | 2022. március 10. |
Bernard Lecomte
KGB - A szovjet titkosszolgálatok története
Ford. Barabás József, Corvina, 2022, 341 oldal
-
  • A szerző francia történész, újságíró, aki már több könyvet írt a 20. század történetéről, Franciaországban népszerű szerzőnek számít, de ez az első magyar megjelenése. Lecomte szereti a kelet-európai témákat, Lengyelország bizonyos korszakainak is szakértője.
  • A KGB - A szovjet titkosszolgálatok története egy összefoglaló munka a KGB-ről, aminek első változatát 1917 decemberében alapították Cseka néven, az idősebbek még emlékezhetnek a csekista kifejezésre (a beszélgetésben alapvetően a KGB-t használták, függetlenül a későbbi névváltoztatásoktól). A kötet a megalapítással indul, de visszautal az előzményekre is, a cári titkosrendőrségre, majd a Szovjetunió felbomlásáig követjük az eseményeket. Putyin karrierjét így ebben nem igazán találjuk meg, egy-két utalás van rá, hogy a KGB-ben őrnagyi rangban szolgált.
  • Ungváry elmondta, hogy a titkosszolgálatok kapcsán van egy olyan szólás, hogy ez a második legősibb mesterség. Szerinte van különbség a különböző titkosszolgálatok között (például a CIA és a KGB között), nem feltétlenül az eszközökben és módszerekben, hanem azok intenzitásában. Ez azt jelenti, hogy teljesen más feladatköre van egy fogyasztói-jóléti társadalomban működő titkosszolgálatnak, és mint ami nem jóléti társadalomban működik. Magyarországon is más feladata volt a titkosszolgálatnak 1990 előtt és után. Ami a nyugati szolgálatokkal összehasonlítva KGB-specifikus, az Ungváry szerint a politikai gyilkosság kultúrája, ami a szervezet történetén vörös fonalként húzódik végig. Hozzátette, hogy persze a jugoszláv titkosszolgálat is előszeretettel gyilkolta a saját nyugati emigrációjának tagjait, ráadásul ki volt osztva, hogy a szerbek a szerbeket, a horvátok a horvátokat ölik meg. 

Ungváry Krisztián: A kitörés hadműveletét elrendelni tömeggyilkosság volt
Ungváry Krisztián: A kitörés hadműveletét elrendelni tömeggyilkosság volt

Online tartották Ungváry Krisztián történész új kötetének bemutatóját. Az Utak a senkiföldjén az 1945-ös kitöréssel foglalkozik, ami Magyarországon egyre jobban foglalkoztatja a közvéleményt - bár a közbeszéd az utóbbi időben elszakadt a történelmi tényektől. Ungváry könyve összefoglalja, mit tudunk a hadműveletről, emellett a történész megosztja benne a túlélők visszaemlékezéseit is, hogy tovább árnyalja a képet. A bemutatón a történészt Stumpf András újságíró kérdezte, a beszélgetés elején az ukrajnai háborúra is kitértek. A főbb gondolatokat összefoglaltuk.

Kép: Fortepan / Mihályi Balázs

Tovább olvasok

  • Szintén KGB-specifikus az aktív intézkedések műfaja. Ez rejtett befolyásolást jelent, amelyet titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel hajtanak végre úgy, hogy a célország vagy személy nem érzékeli, hogy éppen ki befolyásolja éppen. Persze ez azt is érintette, hogy ki hogyan értelmez más eseményeket: a KGB értelmezésében például a budapesti angol nagykövetség teadélutánjai vagy az amerikai követség filmvetítése is aktív intézkedésnek számított. Ez Ungváry szerint annyiban nem volt téves, hogy ezek az alkalmak hozzájárultak, hogy az emberek még inkább elveszítsék az illúzióikat, annyiban viszont téves, hogy ahhoz, hogy ilyen teadélutánokat csináljanak például az angolok, semmilyen titkosszolgálati eszközt és módszert nem kellett alkalmazni: elég volt, ha megmutatták, hogy Anglia és az USA hogy néz ki. Ha viszont egy ilyen programot a szovjet követség rendezett, akkor ahhoz szükség volt a titkosszolgálati eszközökre, vagy Patyomkin-falvakat kellett építeni, mert a létező szocializmus senkinek sem lett volna kellően vonzó. A különbség lényege tehát az, hogy ugyan minden országnak van titkosszolgálata, de más mértékben vannak rászorulva a titkosszolgálati terrorra.
  • Király elmondta, hogy a könyv elejéből az derül ki, hogy Leninék győzelméhez hozzájárult, hogy ők voltak a legerőszakosabbak, a Csekába is pszichopaták tömegét vették fel, akik semmitől sem riadtak vissza. Ungváry hozzátette, hogy a történet itt már a szavak szintjén elkezdődött: a pártot bolseviknek hívták, ami ‘többséget’ jelent, miközben ez egy nagyon kisebbségi alakulat volt. Tehát a szavak tudatos manipulálásra való használata már a párt megnevezésénél feltűnt, majd ez folytatódott is. Így a legdurvább terrorral lehetett csak ennek a kisebbségnek a hatalmát fenntartani. Király szerint a hatalom megszerzése nem jelentette a terror csökkenését, hanem az tulajdonképpen Sztálin haláláig intenzív maradt, 

a legtöbb gyilkosságot a saját állampolgáraik ellen követték el.

  • Fotón kivetítették a KGB épületét, ami előtt Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij szobra áll. Ő részben lengyel származású volt, majd a Cseka megteremtője lett. Oroszországban és az NDK-ban valóságos kultusza volt, míg a magyaroknál, legalábbis a hatvanas évektől, ez kevésbé tetten érhető - Ungváry mindenesetre nem találta nyomát. Dzerzsinszkij munkamániás ember volt, és bár valószínűleg nem volt szadista, erkölcsi kételyei sem támadtak, ő maga is részt vett a kivégzésekben. Hitt a forradalomban és nem gazdagodott meg belőle, tőle származik a mondás, hogy az igazi csekistát a hideg fej és a forró szív jellemzi. A kötelességteljesítés és az önfeláldozás szimbóluma a szovjet titkosszolgálati legendáriumban, amit a kinézete is erősített: aszketikus volt, sovány, szakállas, kopaszodó, és annyit dolgozott, hogy bent aludt az irodában. Hamarabb meghalt, mint hogy Sztálin kivégeztethette volna, ami azért nagy szó, mert a KGB vezetői közül természetes halállal nem igazán tudott meghalni senki. 

-

Dzerzsinszkij (Wikipedia)

  • A következő fotón Genrih Grigorjevics Jagodát láthattuk fiatalon. A Szovjetunió története leírható az erőszak hullámainak történetével, ebben Jagoda korszaka 1936-ig tartott, majd Nyikolaj Ivanovics Jezsov váltotta, hozzá kötődnek igazán a sztálini tisztogatások. Ennél a váltásnál zajlott le egy olyan forgatókönyv, ami később többször megismétlődött: van valaki egy fontos poszton, aztán áthelyezik például a közlekedési népbiztosságra, majd három-négy hónap múlva “kiderül” róla, hogy besúgó ügynök, fasiszta kém, és kivégzik. Egy idő után az érintettek is rájöttek, hogy mi vár rájuk, így viszonylag sok olyan KGB-s vagy csekista tiszt disszidált, mert például sejtette, hogy azért hívják haza New York-ból, hogy végezzenek vele. Az ő beszámolóiknak az utókor sokat köszönhet, az átállás jelensége a titkosszolgálatokról való tudás egyik legfontosabb forrása. 
  • Jezsov és Jagoda is zsidó származásúak voltak, amit lehetett is róluk tudni. Ungváry szerint a zsidó bolsevizmus mítosza annyiban rendelkezett egy valós maggal, hogy a KGB és annak elődei az orosz birodalom számára nagyon különböző dolgot jelenthettek. A zsidók számára a kommunizmus egy emancipatorikus jelenség volt: 1917-ben egy zsidó kispolgár adott esetben azért azonosult a kommunizmussal, mert az ő társadalmi elfogadottsága a kommunisták programjához tartozott, míg a zsidóságot a cári rendszerben kegyetlenül elnyomták, pogromok voltak. Emiatt a zsidók aránya a KGB és elődszervezetei vezetésében az elején nagyon magas volt. Ez az arány a sztálinizmus alatt aztán csökkent, mert a tisztogatásokban a legnagyobb áldozati csoportot a tisztogatásokat elkövető tömeggyilkosok jelentik. Minél feljebb haladunk a szovjet párti és állami hierarchiában, a túlélési esély annál kisebb. Egy egyszerű orosz parasztot a jezsovcsina nem igazán érintette, őt az éhínség sújtotta. Az a 6-700 ezer ember viszont, akit Jezsov alatt kivégeznek a trojka nevű, háromtagú rögtönítélő bíróságok, nagyrészt párttagok. Amikor Rákosi megérkezett Moszkvába 1940-ben, akkor a saját visszaemlékezésében említi, hogy nehéz volt a helyzet, és 

ott tudta meg, hogy a magyar kommunisták közül már sokan nem élnek, Kun Béla sem.

  • Az egyetlen vezető, aki a KGB vezetője is volt és aztán a Szovjetunió főtitkára, Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki Magyarországon szerezte a hírnevét az 1956-os forradalomban. 
  • Lecomte könyve nyugati történeteket is leír, hogy a Szovjetunió hogyan tudta használni a “hasznos idióták” komplett hálózatát. Lenin a “hasznos idióták” alatt azokat a nyugati értelmiségieket értette, akik anélkül csináltak szovjet propagandát, hogy ezért bármilyen juttatást kaptak volna, viszont azt gondolták magukról, hogy nekik majd a Szovjetunióban jó lesz. Részben miattuk, a Szovjetuniónak akkor volt a legjobb a híre Nyugaton, amikor a legvéresebb leszámolások zajlottak. Ungváry hozzátette, hogy ez a többi szocialista tömegdiktatúrára is igaz. A Kínai Népköztársaság legjobb híre a kulturális forradalom idején volt. Amikor aztán elkezdődött az enyhülés, az értelmiségiek csalódtak, mert kiderült, mi folyt ezekben az országokban. Viszont új tárgyat találtak a rajongásuknak, és következett például Albánia. Mindez főleg a harmincas években volt jellemző, az ötvenes évektől például a berlini és a magyar, majd a prágai események miatt is megnehezült lelkesedni a megvalósult szocializmusért.
  • A jelen eseményei kapcsán Ungváry szerint hasznos és produktív Putyin összehasonlítása Hitlerrel. Hitlernek nem volt világuralmi célja, mert úgy gondolta, hogy az élet harc, és ehhez szükséges, hogy legyenek mások, akikkel az árják harcolhatnak. A putyini tervek hasonlóak. És van mindkét esetben egy megváltó ideológia, Putyinnál a három szláv törzs egyesítése. (Ezt a gondolatmenetet a történész a Facebook-oldalán is kifejtette.) A titkosszolgálatok működése kapcsán Ungváry azt mondta, ha cinikusan fogalmaz, Hitler álmodni sem tudott volna arról, ahogy ezt Oroszországban kezelik. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy nagyon mások a tehcnológiai lehetőségeik Putyinnal abban, hogyan juttatják el az állampárti ideológiát az emberekhez. Továbbá a vezérkultuszban is találhatóak elég érdekes párhuzamok, gondoljunk itt Putyin meztelen felsőtestű lovaglására, a fotókra, ahogy úszik, vadászik, vezet - ezek a reprezentációk.

Ungváry: Putyin ezt a háborút politikailag már most elvesztette
Ungváry: Putyin ezt a háborút politikailag már most elvesztette
Tovább olvasok

  • Az is elhangzott Putyintól, hogy azért ment Ukrajnába, mert ott fasizmus van. Ehhez képest az ukrán vezetés esetében Ungváry nem tud személyi kultuszról, nem tud a társadalmat minden szintjén átható és ellenőrző titkosrendőrségről, és nem ismer megváltó ideológiát, amit az ukrán nép Európa üdvözülésére kínálna. Ungváry szerint, ha komolyan vesszük, hogy mik a fasizmus kritériumai, akkor a jelenlegi Oroszország egy posztfasiszta állam, mert az illiberális rezsimnek sajnos ez a filozófiai és politikai tartalma. A történész ezt azért nem mondta ki eddig ennyire egyértelműen, mert a fasizmus szó egy ideológiai bunkósbot is, amit vitákban gyakran taktikai atombombaként dobnak le - szerinte helytelenül, hiszen úgy nem tudjuk megbeszélni a részleteket. Most, az ukrán háborúval viszont leesett az álarc, itt már nem lehet vita tárgya, hogy mi az a politikai ár, ami ne lenne elég drága Putyinnak. Ungváry szerint ez a második világháborúhoz hasonló, hiszen csakis az erőre hivatkozva mondja azt egy politikai vezető, hogy neki kell egy biztonsági övezet, és e politikai vezető szerint vannak másodrendű népek, akik nem dönthetik el, hogy mit csinálnak, mert ők az ő puffere. Ungváry szerint ilyen logikával egy másik országot utoljára 1939-ben szálltak meg.
  • Ha a szovjet mintákat nézzük, Sztálin nem kímélte a kelet-európai népeket, de kínosan ügyelt arra, hogy ne robbantson ki világháborút. Ezért voltak patthelyzetek, ahol ő is engedett, mert nem akarta élezni a konfliktust. Ungváry szerint ez a sajátos hagyomány látszik most borulni.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Egy volt KGB-ügynök tanítja a gyerekeket kémkedni és emlékezni

A Szívünk rajta! program zsűrijei idén egy olyan memóriafejlesztő könyvet is beválasztottak a legjobbak közé, amit egy volt KGB-ügynök írt. Az eredetileg orosz nyelven készült könyv nemrég magyar fordításban is megjelent, segítségével (többek között) titkosszolgálati módszerekkel, játékosan fejleszthetjük az emlékezőképességünket és figyelmünk irányítását.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: A szovjet korszak legborzalmasabb hagyatéka a szovjet nép

...
Podcast

Dezső András: A digitális technológiák veszélyesek a hírszerzői munkára is

A Fedősztori a magyar titkosszolgálatok működését tárja fel, a margós bemutatóról készült felvételt most teljes egészében végighallgathatod.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

...
Vass Norbert

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

...
Kolozsi Orsolya

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Hírek
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen