Ungváry: A KGB történetén vörös fonalként húzódnak végig a politikai gyilkosságok

Ungváry: A KGB történetén vörös fonalként húzódnak végig a politikai gyilkosságok

Miben különbözik a CIA és a KGB titkosszolgálati működése? Kik voltak a “hasznos idióták”? Melyik 20. századi politikai vezetővel lehet produktívan összehasonlítani Putyint? Ungváry Krisztián történész részvételével mutatta be Király Levente, a Corvina Kiadó vezetője Bernard Lecomte KGB - A szovjet titkosszolgálatok története című könyvét a Magvető Caféban. A könyvbemutató online visszanézhető a kiadó oldalán, az érdekes megállapításokat itt összefoglaltuk.

(A fenti fotón Sztálintól jobbra Nyikolaj Ivanovics Jezsov.)

sa | 2022. március 10. |
Bernard Lecomte
KGB - A szovjet titkosszolgálatok története
Ford. Barabás József, Corvina, 2022, 341 oldal
-
  • A szerző francia történész, újságíró, aki már több könyvet írt a 20. század történetéről, Franciaországban népszerű szerzőnek számít, de ez az első magyar megjelenése. Lecomte szereti a kelet-európai témákat, Lengyelország bizonyos korszakainak is szakértője.
  • A KGB - A szovjet titkosszolgálatok története egy összefoglaló munka a KGB-ről, aminek első változatát 1917 decemberében alapították Cseka néven, az idősebbek még emlékezhetnek a csekista kifejezésre (a beszélgetésben alapvetően a KGB-t használták, függetlenül a későbbi névváltoztatásoktól). A kötet a megalapítással indul, de visszautal az előzményekre is, a cári titkosrendőrségre, majd a Szovjetunió felbomlásáig követjük az eseményeket. Putyin karrierjét így ebben nem igazán találjuk meg, egy-két utalás van rá, hogy a KGB-ben őrnagyi rangban szolgált.
  • Ungváry elmondta, hogy a titkosszolgálatok kapcsán van egy olyan szólás, hogy ez a második legősibb mesterség. Szerinte van különbség a különböző titkosszolgálatok között (például a CIA és a KGB között), nem feltétlenül az eszközökben és módszerekben, hanem azok intenzitásában. Ez azt jelenti, hogy teljesen más feladatköre van egy fogyasztói-jóléti társadalomban működő titkosszolgálatnak, és mint ami nem jóléti társadalomban működik. Magyarországon is más feladata volt a titkosszolgálatnak 1990 előtt és után. Ami a nyugati szolgálatokkal összehasonlítva KGB-specifikus, az Ungváry szerint a politikai gyilkosság kultúrája, ami a szervezet történetén vörös fonalként húzódik végig. Hozzátette, hogy persze a jugoszláv titkosszolgálat is előszeretettel gyilkolta a saját nyugati emigrációjának tagjait, ráadásul ki volt osztva, hogy a szerbek a szerbeket, a horvátok a horvátokat ölik meg. 

Ungváry Krisztián: A kitörés hadműveletét elrendelni tömeggyilkosság volt
Ungváry Krisztián: A kitörés hadműveletét elrendelni tömeggyilkosság volt

Online tartották Ungváry Krisztián történész új kötetének bemutatóját. Az Utak a senkiföldjén az 1945-ös kitöréssel foglalkozik, ami Magyarországon egyre jobban foglalkoztatja a közvéleményt - bár a közbeszéd az utóbbi időben elszakadt a történelmi tényektől. Ungváry könyve összefoglalja, mit tudunk a hadműveletről, emellett a történész megosztja benne a túlélők visszaemlékezéseit is, hogy tovább árnyalja a képet. A bemutatón a történészt Stumpf András újságíró kérdezte, a beszélgetés elején az ukrajnai háborúra is kitértek. A főbb gondolatokat összefoglaltuk.

Kép: Fortepan / Mihályi Balázs

Tovább olvasok

  • Szintén KGB-specifikus az aktív intézkedések műfaja. Ez rejtett befolyásolást jelent, amelyet titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel hajtanak végre úgy, hogy a célország vagy személy nem érzékeli, hogy éppen ki befolyásolja éppen. Persze ez azt is érintette, hogy ki hogyan értelmez más eseményeket: a KGB értelmezésében például a budapesti angol nagykövetség teadélutánjai vagy az amerikai követség filmvetítése is aktív intézkedésnek számított. Ez Ungváry szerint annyiban nem volt téves, hogy ezek az alkalmak hozzájárultak, hogy az emberek még inkább elveszítsék az illúzióikat, annyiban viszont téves, hogy ahhoz, hogy ilyen teadélutánokat csináljanak például az angolok, semmilyen titkosszolgálati eszközt és módszert nem kellett alkalmazni: elég volt, ha megmutatták, hogy Anglia és az USA hogy néz ki. Ha viszont egy ilyen programot a szovjet követség rendezett, akkor ahhoz szükség volt a titkosszolgálati eszközökre, vagy Patyomkin-falvakat kellett építeni, mert a létező szocializmus senkinek sem lett volna kellően vonzó. A különbség lényege tehát az, hogy ugyan minden országnak van titkosszolgálata, de más mértékben vannak rászorulva a titkosszolgálati terrorra.
  • Király elmondta, hogy a könyv elejéből az derül ki, hogy Leninék győzelméhez hozzájárult, hogy ők voltak a legerőszakosabbak, a Csekába is pszichopaták tömegét vették fel, akik semmitől sem riadtak vissza. Ungváry hozzátette, hogy a történet itt már a szavak szintjén elkezdődött: a pártot bolseviknek hívták, ami ‘többséget’ jelent, miközben ez egy nagyon kisebbségi alakulat volt. Tehát a szavak tudatos manipulálásra való használata már a párt megnevezésénél feltűnt, majd ez folytatódott is. Így a legdurvább terrorral lehetett csak ennek a kisebbségnek a hatalmát fenntartani. Király szerint a hatalom megszerzése nem jelentette a terror csökkenését, hanem az tulajdonképpen Sztálin haláláig intenzív maradt, 

a legtöbb gyilkosságot a saját állampolgáraik ellen követték el.

  • Fotón kivetítették a KGB épületét, ami előtt Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij szobra áll. Ő részben lengyel származású volt, majd a Cseka megteremtője lett. Oroszországban és az NDK-ban valóságos kultusza volt, míg a magyaroknál, legalábbis a hatvanas évektől, ez kevésbé tetten érhető - Ungváry mindenesetre nem találta nyomát. Dzerzsinszkij munkamániás ember volt, és bár valószínűleg nem volt szadista, erkölcsi kételyei sem támadtak, ő maga is részt vett a kivégzésekben. Hitt a forradalomban és nem gazdagodott meg belőle, tőle származik a mondás, hogy az igazi csekistát a hideg fej és a forró szív jellemzi. A kötelességteljesítés és az önfeláldozás szimbóluma a szovjet titkosszolgálati legendáriumban, amit a kinézete is erősített: aszketikus volt, sovány, szakállas, kopaszodó, és annyit dolgozott, hogy bent aludt az irodában. Hamarabb meghalt, mint hogy Sztálin kivégeztethette volna, ami azért nagy szó, mert a KGB vezetői közül természetes halállal nem igazán tudott meghalni senki. 

-

Dzerzsinszkij (Wikipedia)

  • A következő fotón Genrih Grigorjevics Jagodát láthattuk fiatalon. A Szovjetunió története leírható az erőszak hullámainak történetével, ebben Jagoda korszaka 1936-ig tartott, majd Nyikolaj Ivanovics Jezsov váltotta, hozzá kötődnek igazán a sztálini tisztogatások. Ennél a váltásnál zajlott le egy olyan forgatókönyv, ami később többször megismétlődött: van valaki egy fontos poszton, aztán áthelyezik például a közlekedési népbiztosságra, majd három-négy hónap múlva “kiderül” róla, hogy besúgó ügynök, fasiszta kém, és kivégzik. Egy idő után az érintettek is rájöttek, hogy mi vár rájuk, így viszonylag sok olyan KGB-s vagy csekista tiszt disszidált, mert például sejtette, hogy azért hívják haza New York-ból, hogy végezzenek vele. Az ő beszámolóiknak az utókor sokat köszönhet, az átállás jelensége a titkosszolgálatokról való tudás egyik legfontosabb forrása. 
  • Jezsov és Jagoda is zsidó származásúak voltak, amit lehetett is róluk tudni. Ungváry szerint a zsidó bolsevizmus mítosza annyiban rendelkezett egy valós maggal, hogy a KGB és annak elődei az orosz birodalom számára nagyon különböző dolgot jelenthettek. A zsidók számára a kommunizmus egy emancipatorikus jelenség volt: 1917-ben egy zsidó kispolgár adott esetben azért azonosult a kommunizmussal, mert az ő társadalmi elfogadottsága a kommunisták programjához tartozott, míg a zsidóságot a cári rendszerben kegyetlenül elnyomták, pogromok voltak. Emiatt a zsidók aránya a KGB és elődszervezetei vezetésében az elején nagyon magas volt. Ez az arány a sztálinizmus alatt aztán csökkent, mert a tisztogatásokban a legnagyobb áldozati csoportot a tisztogatásokat elkövető tömeggyilkosok jelentik. Minél feljebb haladunk a szovjet párti és állami hierarchiában, a túlélési esély annál kisebb. Egy egyszerű orosz parasztot a jezsovcsina nem igazán érintette, őt az éhínség sújtotta. Az a 6-700 ezer ember viszont, akit Jezsov alatt kivégeznek a trojka nevű, háromtagú rögtönítélő bíróságok, nagyrészt párttagok. Amikor Rákosi megérkezett Moszkvába 1940-ben, akkor a saját visszaemlékezésében említi, hogy nehéz volt a helyzet, és 

ott tudta meg, hogy a magyar kommunisták közül már sokan nem élnek, Kun Béla sem.

  • Az egyetlen vezető, aki a KGB vezetője is volt és aztán a Szovjetunió főtitkára, Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki Magyarországon szerezte a hírnevét az 1956-os forradalomban. 
  • Lecomte könyve nyugati történeteket is leír, hogy a Szovjetunió hogyan tudta használni a “hasznos idióták” komplett hálózatát. Lenin a “hasznos idióták” alatt azokat a nyugati értelmiségieket értette, akik anélkül csináltak szovjet propagandát, hogy ezért bármilyen juttatást kaptak volna, viszont azt gondolták magukról, hogy nekik majd a Szovjetunióban jó lesz. Részben miattuk, a Szovjetuniónak akkor volt a legjobb a híre Nyugaton, amikor a legvéresebb leszámolások zajlottak. Ungváry hozzátette, hogy ez a többi szocialista tömegdiktatúrára is igaz. A Kínai Népköztársaság legjobb híre a kulturális forradalom idején volt. Amikor aztán elkezdődött az enyhülés, az értelmiségiek csalódtak, mert kiderült, mi folyt ezekben az országokban. Viszont új tárgyat találtak a rajongásuknak, és következett például Albánia. Mindez főleg a harmincas években volt jellemző, az ötvenes évektől például a berlini és a magyar, majd a prágai események miatt is megnehezült lelkesedni a megvalósult szocializmusért.
  • A jelen eseményei kapcsán Ungváry szerint hasznos és produktív Putyin összehasonlítása Hitlerrel. Hitlernek nem volt világuralmi célja, mert úgy gondolta, hogy az élet harc, és ehhez szükséges, hogy legyenek mások, akikkel az árják harcolhatnak. A putyini tervek hasonlóak. És van mindkét esetben egy megváltó ideológia, Putyinnál a három szláv törzs egyesítése. (Ezt a gondolatmenetet a történész a Facebook-oldalán is kifejtette.) A titkosszolgálatok működése kapcsán Ungváry azt mondta, ha cinikusan fogalmaz, Hitler álmodni sem tudott volna arról, ahogy ezt Oroszországban kezelik. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy nagyon mások a tehcnológiai lehetőségeik Putyinnal abban, hogyan juttatják el az állampárti ideológiát az emberekhez. Továbbá a vezérkultuszban is találhatóak elég érdekes párhuzamok, gondoljunk itt Putyin meztelen felsőtestű lovaglására, a fotókra, ahogy úszik, vadászik, vezet - ezek a reprezentációk.

Ungváry: Putyin ezt a háborút politikailag már most elvesztette
Ungváry: Putyin ezt a háborút politikailag már most elvesztette
Tovább olvasok

  • Az is elhangzott Putyintól, hogy azért ment Ukrajnába, mert ott fasizmus van. Ehhez képest az ukrán vezetés esetében Ungváry nem tud személyi kultuszról, nem tud a társadalmat minden szintjén átható és ellenőrző titkosrendőrségről, és nem ismer megváltó ideológiát, amit az ukrán nép Európa üdvözülésére kínálna. Ungváry szerint, ha komolyan vesszük, hogy mik a fasizmus kritériumai, akkor a jelenlegi Oroszország egy posztfasiszta állam, mert az illiberális rezsimnek sajnos ez a filozófiai és politikai tartalma. A történész ezt azért nem mondta ki eddig ennyire egyértelműen, mert a fasizmus szó egy ideológiai bunkósbot is, amit vitákban gyakran taktikai atombombaként dobnak le - szerinte helytelenül, hiszen úgy nem tudjuk megbeszélni a részleteket. Most, az ukrán háborúval viszont leesett az álarc, itt már nem lehet vita tárgya, hogy mi az a politikai ár, ami ne lenne elég drága Putyinnak. Ungváry szerint ez a második világháborúhoz hasonló, hiszen csakis az erőre hivatkozva mondja azt egy politikai vezető, hogy neki kell egy biztonsági övezet, és e politikai vezető szerint vannak másodrendű népek, akik nem dönthetik el, hogy mit csinálnak, mert ők az ő puffere. Ungváry szerint ilyen logikával egy másik országot utoljára 1939-ben szálltak meg.
  • Ha a szovjet mintákat nézzük, Sztálin nem kímélte a kelet-európai népeket, de kínosan ügyelt arra, hogy ne robbantson ki világháborút. Ezért voltak patthelyzetek, ahol ő is engedett, mert nem akarta élezni a konfliktust. Ungváry szerint ez a sajátos hagyomány látszik most borulni.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Egy volt KGB-ügynök tanítja a gyerekeket kémkedni és emlékezni

A Szívünk rajta! program zsűrijei idén egy olyan memóriafejlesztő könyvet is beválasztottak a legjobbak közé, amit egy volt KGB-ügynök írt. Az eredetileg orosz nyelven készült könyv nemrég magyar fordításban is megjelent, segítségével (többek között) titkosszolgálati módszerekkel, játékosan fejleszthetjük az emlékezőképességünket és figyelmünk irányítását.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: A szovjet korszak legborzalmasabb hagyatéka a szovjet nép

...
Podcast

Dezső András: A digitális technológiák veszélyesek a hírszerzői munkára is

A Fedősztori a magyar titkosszolgálatok működését tárja fel, a margós bemutatóról készült felvételt most teljes egészében végighallgathatod.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Szerzőink

...
Simon Eszter

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

Hírek
...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

...
Hírek

A világ legrégebbi héber Bibliáját állítják ki Tel-Avivban

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Szórakozás

Tolkien, Trianon, Borbély Szilárd, Polcz Alaine [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Több száz Petőfi-kézirat között böngészhetünk az interneten

...
Nagy

Melyik könyvvel érdemes belépni Sherlock Holmes fiktív univerzumába?

...
Panodyssey

Kupihár Rebeka: versek a “gyermekvédelmi” népszavazás idejéről [Panodyssey]

...
Hírek

Visky András és Tompa Andrea is ott lesz a zalai Margófeszten

...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!