Tóth Krisztina: Muszáj újra és újra elismételnünk a történeteket, hogy ne a világ ismételje meg őket körülöttünk

Be nem húzott nyakak címmel tartotta meg Tóth Krisztina az idei könyvfesztivál megnyitóját csütörtökön, ahol többek közt az írók elleni támadásokról, az írástudók felelősségéről és a jelenleg zajló gazdasági, erkölcsi kataklizmákról is beszélt. Beszédének teljes szövegét az Élet és Irodalomban lehet elolvasni, mi pedig kiemeltünk néhány fontos gondolatot belőle.

fk | 2022. október 03. |

„Stresszhelyzetben, ha valami erős szorongást kelt bennünk, behúzzuk a nyakunkat” – ezzel a gondolattal kezdte a beszédet Tóth Krisztina, amelynek ez a régi emberi reflex volt a központi motívuma. Ezzel szembe Salman Rushdie-t állította, aki nem húzta be a nyakát, és akit augusztusban egy irodalmi rendezvényen nyakon szúrtak. Szvetlana Alekszijevicset, a könyvfesztivál idei díszvendégét (interjúnk ITT) is azok közé az írók közé sorolta, akik nem húzzák be a nyakukat.

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét
Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

A Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, akinek csütörtök délután  Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénének elnöke, és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere adta át a Budapest Nagydíjat. A fesztivál idei díszvendég országa Szlovákia, a négynapos esemény alatt huszonkilenc szlovák szerző kötetei közül válogathatunk.

Fotó: Oláh Gergely

Tovább olvasok

Beszédének központi állításai szerint ma:

  • Írókat fenyegetnek, tartóztatnak le és támadnak szinte mindenütt a világban.
  • Vészterhes időkben az írástudók munkája ismét fontossá válik.
  • Gazdasági, erkölcsi kataklizmát élünk át. Járványok, energiaválság, klímakatasztrófa, élelmiszerhiány, lakhatási válság. A társadalmak kettészakadnak, az emberek biztonságérzete megrendült.
  • A világ kifordult sarkaiból, az írókat pedig egyre többször kérik számon, miért nem nyújtanak vigaszt, miért nem segítenek kilépni a hétköznapokból.

Felvetette a kérdést, hogy mi az írók szerepe az ilyen vészterhes időkben, amikor virágzik a populizmus és a giccs, és hogy mit lehet kezdeni az olyan vádakkal, hogy az írók miért nem a szép dolgokról írnak. „Az olyan társadalmakban, ahol a felejtés pusztító népbetegség, muszáj újra és újra elismételnünk a történeteket, hogy ne a világ ismételje meg őket körülöttünk. Mert ezek a felejtő társadalmak mélyen vonzódnak a giccshez, az édeskés, teaszín nosztalgia finom, drapp árnyalataihoz, amelyek elmossák a vér és a korom kontrasztjait” – válaszolta erre. Szerinte félünk a betokosodott, évtizedeken át hurcolt sebek kitisztításától, félünk a szembesüléstől, miközben lassan belepusztulunk a felejtésbe, a kétféle, egymásnak ellentmondó valóság összeegyeztethetetlenségébe.

Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről
Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről

Pár nappal ezelőtt Byung-Chul Han, korunk egyik sztárfilozófusa arról beszélt magyarországi előadásán, hogy az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved, amelynek többek közt a fogyasztói társadalom és a digitalizáció tárgyiasító törekvése az oka. Tóth Krisztina új regényét, A majom szemét olvasva óhatatlanul is bevillantak Han gondolatai, a könyvet ugyanis értelmezhetjük úgy is, mint ennek a „nárcisztikus pokolnak” az irodalmi lenyomatát. Egy perverz és nárcisztikus főhős és egy kegyetlen és nárcisztikus politikai-társadalmi berendezkedés tárul elénk ebben a könyvben, amelynek olvasója hosszas oknyomozás után tudja csak felfejteni, hogy mi lehetett az a pont, ahol az egyszerű hétköznapok felett átvette az irányítást a gonosz banalitása, és ahol a mindennapi élet egyszer csak átcsúszott disztópiába. A majom szeme a hét könyve.

Tovább olvasok

A beszéde végén arra szólított fel, hogy gondolkodjunk az irodalom szerepéről és ne húzzuk be a nyakunkat. „Ősz van, jönnek a téli hidegek. Az iskolákba és buszmegállókba kihelyezett használtkönyv-állomásokról elhordják a könyveket. Eddig ügyet se vetettek rájuk. Hirtelen elkezdtek volna mohón olvasni az emberek? Nem, kérem szépen. Csak fáznak. Jön a tél, és könyveket fognak égetni, ha nem lesz fűtőanyag. Igen.”

Tóth Krisztina teljes beszédét itt lehet elolvasni.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Kritika

Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről

Tóth Krisztina új regényében egy perverz és nárcisztikus főhős és egy kegyetlen és nárcisztikus politikai-társadalmi berendezkedés kerül párhuzamba. A mozaikos történetet az olvasónak kell felfejtenie, ahogy azt is, mi lehetett az a pont, ahol az egyszerű hétköznapok felett átvette az irányítást a gonosz banalitása, és a mindennapi életből disztópia lett. A majom szeme a hét könyve.

...
Hírek

Tóth Krisztina: Abszurdisztánban élünk, végtelen az alapanyag

A nemzedékről nemzedékre öröklődő sérelmekről, a hatalommal való visszaélésről, valamint a tudatátültetés és a manipuláció kérdéséről is szó esett tegnap a Margón, Tóth Krisztina legújabb regényének bemutatóján.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Valuska László

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

A Mi ketten a barátság lényegét mutatja meg, azt a támogatást, erőt és biztonságot, amit ez a szoros kapcsolat jelenthet, és persze azt is, hogy néha bizony akadályok állnak a barátság útjába.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális