Tóth Krisztina: Muszáj újra és újra elismételnünk a történeteket, hogy ne a világ ismételje meg őket körülöttünk

Be nem húzott nyakak címmel tartotta meg Tóth Krisztina az idei könyvfesztivál megnyitóját csütörtökön, ahol többek közt az írók elleni támadásokról, az írástudók felelősségéről és a jelenleg zajló gazdasági, erkölcsi kataklizmákról is beszélt. Beszédének teljes szövegét az Élet és Irodalomban lehet elolvasni, mi pedig kiemeltünk néhány fontos gondolatot belőle.

fk | 2022. október 03. |

„Stresszhelyzetben, ha valami erős szorongást kelt bennünk, behúzzuk a nyakunkat” – ezzel a gondolattal kezdte a beszédet Tóth Krisztina, amelynek ez a régi emberi reflex volt a központi motívuma. Ezzel szembe Salman Rushdie-t állította, aki nem húzta be a nyakát, és akit augusztusban egy irodalmi rendezvényen nyakon szúrtak. Szvetlana Alekszijevicset, a könyvfesztivál idei díszvendégét (interjúnk ITT) is azok közé az írók közé sorolta, akik nem húzzák be a nyakukat.

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét
Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

A Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, akinek csütörtök délután  Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénének elnöke, és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere adta át a Budapest Nagydíjat. A fesztivál idei díszvendég országa Szlovákia, a négynapos esemény alatt huszonkilenc szlovák szerző kötetei közül válogathatunk.

Fotó: Oláh Gergely

Tovább olvasok

Beszédének központi állításai szerint ma:

  • Írókat fenyegetnek, tartóztatnak le és támadnak szinte mindenütt a világban.
  • Vészterhes időkben az írástudók munkája ismét fontossá válik.
  • Gazdasági, erkölcsi kataklizmát élünk át. Járványok, energiaválság, klímakatasztrófa, élelmiszerhiány, lakhatási válság. A társadalmak kettészakadnak, az emberek biztonságérzete megrendült.
  • A világ kifordult sarkaiból, az írókat pedig egyre többször kérik számon, miért nem nyújtanak vigaszt, miért nem segítenek kilépni a hétköznapokból.

Felvetette a kérdést, hogy mi az írók szerepe az ilyen vészterhes időkben, amikor virágzik a populizmus és a giccs, és hogy mit lehet kezdeni az olyan vádakkal, hogy az írók miért nem a szép dolgokról írnak. „Az olyan társadalmakban, ahol a felejtés pusztító népbetegség, muszáj újra és újra elismételnünk a történeteket, hogy ne a világ ismételje meg őket körülöttünk. Mert ezek a felejtő társadalmak mélyen vonzódnak a giccshez, az édeskés, teaszín nosztalgia finom, drapp árnyalataihoz, amelyek elmossák a vér és a korom kontrasztjait” – válaszolta erre. Szerinte félünk a betokosodott, évtizedeken át hurcolt sebek kitisztításától, félünk a szembesüléstől, miközben lassan belepusztulunk a felejtésbe, a kétféle, egymásnak ellentmondó valóság összeegyeztethetetlenségébe.

Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről
Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről

Pár nappal ezelőtt Byung-Chul Han, korunk egyik sztárfilozófusa arról beszélt magyarországi előadásán, hogy az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved, amelynek többek közt a fogyasztói társadalom és a digitalizáció tárgyiasító törekvése az oka. Tóth Krisztina új regényét, A majom szemét olvasva óhatatlanul is bevillantak Han gondolatai, a könyvet ugyanis értelmezhetjük úgy is, mint ennek a „nárcisztikus pokolnak” az irodalmi lenyomatát. Egy perverz és nárcisztikus főhős és egy kegyetlen és nárcisztikus politikai-társadalmi berendezkedés tárul elénk ebben a könyvben, amelynek olvasója hosszas oknyomozás után tudja csak felfejteni, hogy mi lehetett az a pont, ahol az egyszerű hétköznapok felett átvette az irányítást a gonosz banalitása, és ahol a mindennapi élet egyszer csak átcsúszott disztópiába. A majom szeme a hét könyve.

Tovább olvasok

A beszéde végén arra szólított fel, hogy gondolkodjunk az irodalom szerepéről és ne húzzuk be a nyakunkat. „Ősz van, jönnek a téli hidegek. Az iskolákba és buszmegállókba kihelyezett használtkönyv-állomásokról elhordják a könyveket. Eddig ügyet se vetettek rájuk. Hirtelen elkezdtek volna mohón olvasni az emberek? Nem, kérem szépen. Csak fáznak. Jön a tél, és könyveket fognak égetni, ha nem lesz fűtőanyag. Igen.”

Tóth Krisztina teljes beszédét itt lehet elolvasni.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Kritika

Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről

Tóth Krisztina új regényében egy perverz és nárcisztikus főhős és egy kegyetlen és nárcisztikus politikai-társadalmi berendezkedés kerül párhuzamba. A mozaikos történetet az olvasónak kell felfejtenie, ahogy azt is, mi lehetett az a pont, ahol az egyszerű hétköznapok felett átvette az irányítást a gonosz banalitása, és a mindennapi életből disztópia lett. A majom szeme a hét könyve.

...
Hírek

Tóth Krisztina: Abszurdisztánban élünk, végtelen az alapanyag

A nemzedékről nemzedékre öröklődő sérelmekről, a hatalommal való visszaélésről, valamint a tudatátültetés és a manipuláció kérdéséről is szó esett tegnap a Margón, Tóth Krisztina legújabb regényének bemutatóján.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

...
Nagy

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Hosszú hallgatás után új kötettel jelentkezik Jónás Tamás, akit önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről kérdeztünk. 

...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

...
Sándor Anna

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Kolozsi Orsolya

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi köze van Petőfinek Sherlockhoz, és mit keres Szendrey Júlia a forradalom élén?

Petőfi sokszor egyfajta absztrakcióként jelenik meg a közbeszédben vagy épp az oktatásban. Inkább idol, mint hús-vér ember – szándéka szerint a Költővel nem járnék című antológia ezen is próbál árnyalni.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?