Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

A Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, akinek csütörtök délután  Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénének elnöke, és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere adta át a Budapest Nagydíjat. A fesztivál idei díszvendég országa Szlovákia, a négynapos esemény alatt huszonkilenc szlovák szerző kötetei közül válogathatunk.

Fotó: Oláh Gergely

Simon Eszter | 2022. szeptember 29. |

A könyvfesztivált Tóth Krisztina nyitotta meg, aki a beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy mi is pontosan az írók feladata. Az augusztusban megtámadott Salman Rushdie-t szóba hozva minden írót arra bátorított, hogy merje vállalni a gondolatait és a véleményét, még akkor is, ha az valamilyen kritikát fogalmaz meg. A József Attila-díjas költő, író, műfordító röviden arról beszélt, hogy az emberek automatikus, genetikai tulajdonsága, hogy ha veszélyben érzik magukat, behúzzák a nyakukat. Ez egy ösztönös védelmi reakció, Tóth Krisztina pedig itt megragadta az alkalmat, hogy méltassa a fesztivál díszvendégét. Azt mondta,

Szvetlana Alekszijevics sosem húzta be a nyakát, hanem mindig elképesztő bátorsággal írt a valóságról.

Ennek kapcsán arról is beszélt, hogy az írók feladata, hogy rögzítsék a valóságot, meséljenek életünk sarkalatos pontjairól, és kavarják fel az állóvizet. Tóth Krisztina szerint a felejtés pusztító népbetegség, ami kettészakítja a társadalmat. Azzal, hogy nem szembesülünk a valósággal, a probléma nem oldódik meg. A regények szereplői leleplezhetik a valóságot, de a következtetéseket már az olvasónak kell levonnia, amennyiben le akarja vonni azokat. Tóth Krisztina szerint a történelem állandóan ismétli önmagát, majd felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy egyre több könyv tűnik el városi könyves standokról. Ennek pedig nem az az oka, hogy többen olvasnak, hanem az, hogy fűtőanyagként használják a köteteket azok, akik máshogy nem tudnak fűteni. Ezért Tóth Krisztina mindenkit arra kért, hogy gondolkozzon el az irodalom szerepéről, és arra bátorított mindenkit, hogy ne húzza be a nyakát.

A Nobel-díjas Alekszijevics sok ezernyi hangból, sorsból, élettöredékből komponálja könyveit
A Nobel-díjas Alekszijevics sok ezernyi hangból, sorsból, élettöredékből komponálja könyveit

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író, aki könyveiben mindig a valóságot próbálja rögzíteni, legyen szó akár a második világháborút megjárt orosz nőkről, az afganisztáni háború veteránjairól vagy a csernobili katasztrófa túlélőiről. De honnan indult Szvetlana Alekszijevics, ki volt a legnagyobb hatással a munkásságára, a nyolcvanas évek elején miért nem engedték kiadni a könyvét, és miért kényszerült emigrációba? Cikkünkből kiderül.

Tovább olvasok

Az eseményen beszédet mondott Görözdi Judit irodalomtörténész, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója is, aki beszélt a szlovák és a magyar nyelv, illetve a kultúrák találkozásáról. Idén a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Bázissal huszonkilenc magyarra fordított kötetet hozott a fesztiválra, amelyek között találhatunk dokumentarista irodalmat, illetve sok olyan elbeszélést is, amelyek feltárják a múltat, illetve a mindennapos társadalmi problémákra mutatnak rá. 

-

A Nobel-díjas belarusz írót Háy János laudálta, amit azzal kezdett, hogy ő is - mint sokan mások - úgy nőtt fel, hogy a férfiak hallgattak. A világháború utáni években senki nem beszélt róla, hogy min mentek keresztül a katonák a frontvonalon, sem egymásnak, sem másoknak. Háy János azt mondta: “Az én nagyapám nem ölt embert”, és azt mondta, ugyanezt mondták az osztálytársai is. Ekkor azt a költői kérdést tette fel, ha mindez így van, akkor mégis hogyan halt meg annyi ember a háborúban.

Háy János szerint a múltról beszélni kell, és az emlékek arra valók, hogy elmeséljék őket.

Tóth Krisztina gondolataihoz hasonlóan Háy János szerint is a szerzőknek az a feladata, hogy megmutassák a valóságot, ami viszont azt jelenti, hogy az irodalom nem mindig szórakoztató. Ezután azzal folytatta, hogy az íróknak érzésből kell dönteniük, amikor megkérdőjelezik magukat, ha olyasmit készülnek leírni, ami valószínűleg nem lesz népszerű, így a laudációt is azzal zárta, hogy megköszönte Szvetlana Alekszijevics bátorságát, és azt, hogy írás közben mindig mert jól dönteni.

A Budapest Nagydíj átadása után kezdetét vette a pódiumbeszélgetés. Szvetlana Alekszijevicset M. Nagy Miklós műfordító kérdezte, aki a fehérorosz ellenzéki író műveit magyarul megjelentető egyik kiadó, a Helikon vezetője. Szvetlana Alekszijevics mindenek előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a második világháború után a nők érdekes módon nem beszéltek a gyűlöletről.

-

A szerző felelevenítette a gyerekkorát, és elmesélte, hogy abban a faluban, ahol született, szinte csak nők maradtak a háború után, ők végeztek minden munkát, mégis minden tettükből és szavukból szeretet áradt, amit később mintegy refrénként igyekezett minden könyvében megjeleníteni. M. Nagy Miklós kíváncsi volt rá, hogy tud regényszerűen írni a megtörtént eseményekről, illetve a köteteiben megszólaló tanúvallomások mitől lesznek igazán emberiek. Szvetlana Alekszijevics azt mondta, fontos volt számára, hogy nőket szólítson meg, mert úgy tapasztalta, hogy a férfiak elnyomják az emlékeiket, és sokszor a nőktől is ezt várják el. Mindez az irodalomban is megfigyelhető volt, sokáig alig lehetett női hangot hallani. A szerző azt is elmondta, hogy nagyon szerencsésnek érzi magát, amiért sokan megosztották vele az emlékeiket a háborúról, és azt tapasztalta, hogy

az emberek akkor tudnak a legpontosabban fogalmazni, amikor érzik az élet végének közeledtét, mert ilyenkor minden emlék sokkal élesebbé válik.

M. Nagy Miklós ezután a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború kapcsán arról kérdezte az írót, hogy mi a véleménye a putyini rezsimről. Szvetlana Alekszijevics azt mondta, hogy a kommunizmus végével az emberek romantikussá váltak, elkezdték élvezni az életet, azt, hogy egy sokáig áhított fogyasztói társadalomban élnek. A szerző ezután megjegyezte, hogy Fehéroroszországban ma is diktatúra van, de ennek ellenére úgy gondolja, hogy a társadalom nem akar elmenekülni. Azt mondta, hogy a fiatalok annak ellenére, hogy a nyílt tüntetésekért börtönbüntetés jár, mégis kimennek az utcára, és felemelik a hangjukat. M. Nagy Miklós felemlegette azt az esetet, amikor Alekszijevicsnek el kellett hagynia a hazáját, mert letartóztatással fenyegették, mire a szerző felidézte, hogy milyen megható volt, amikor az európai diplomaták elmentek az otthonába és a védelmére keltek. A szerző végül amellett döntött, hogy elhagyja az országot, és ekkor két kéziratot hagyott maga mögött, amelyek mind forradalmi hangvételűek, bátrak, és szókimondók voltak. Szvetlana Alekszijevics azt mondta, úgy érzi, hogy jelenleg nem tud a kellő harciassággal írni, és most eljött az ideje, hogy a szerelem kerüljön a könyvei középpontjába. 

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Szvetlana Alekszijevics, Patti Smith, Erlend Loe, Nádas Péter Budapestje [PROGRAMAJÁNLÓ]

Könyves szempontból az év legizgalmasabb időszakához érkeztünk, jön a Könyvfesztivál, a PesText, hamarosan pedig a Margó Irodalmi Fesztivál is, számos jelentős külföldi alkotó érkezik Magyarországra és rengeteg új könyv jelenik meg. Most a következő napok irodalmi programjai közül szemezgettünk.

...
Nagy

A Nobel-díjas Alekszijevics sok ezernyi hangból, sorsból, élettöredékből komponálja könyveit

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író, aki könyveiben mindig a valóságot próbálja rögzíteni, legyen szó akár a második világháborút megjárt orosz nőkről, az afganisztáni háború veteránjairól vagy a csernobili katasztrófa túlélőiről. De honnan indult Szvetlana Alekszijevics, ki volt a legnagyobb hatással a munkásságára, a nyolcvanas évek elején miért nem engedték kiadni a könyvét, és miért kényszerült emigrációba? Cikkünkből kiderül.

...
Hírek

Alekszijevics szerint hibrid polgárháború zajlik Fehéroroszországban

A Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics jelenleg németországi gyógykezelésen tartózkodik, a Der Spiegel című hetilap pedig interjút készített vele a fehéroroszországi tiltakozásokról, Lukasenko erőszakos fellépéséről és a saját szerepéről is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Tüdős Klára becsvágyát a családja értetlenkedése is fűtötte

Olvass bele Bódis Kriszta Korzón a pokolba című kötetébe!

...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Panodyssey

Simon Márton: Északi fény, fenyők, satöbbi (Hogy jöttem 2.)

Simon Márton szellemi önéletrajzának második részében elmeséli, melyek szövegek, amelyek igazán nagy hatással voltak rá.

Hírek
...
Hírek

Az olasz kulturális miniszter nem adja vissza a Diszkoszvetőt a müncheni antik múzeumnak

...
Podcast

A magyar folklór mitikus lényei olykor az emberek pszichés terheit is oldották

...
Zöld

Az MI úttörő fejlesztője szerint a kordában tartás a kiút a technológiai cunami alól

...
Nagy

Kiss Edina: Az írás számomra életismeret

...
Zöld

COP28: Teljesen le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról

...
Podcast

Szűcs Ádám: Olyan könyvekért rajongok, amiket én soha nem tudnék megírni

Olvass!
...
Zöld

Az MI úttörő fejlesztője szerint a kordában tartás a kiút a technológiai cunami alól

Mustafa Suleyman egy úttörő MI-fejlesztő vállalkozás, az immár a Google alá tartozó DeepMind egyik alapítójaként közvetlen közelről láthatja a mesterséges intelligencia forradalmát. Olvass bele a könyvébe! 

...
Beleolvasó

Cserna-Szabó: Összebékülhetnek egy emberen belül ennyire különböző múltak és kultúrák?

A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!

...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.