Tóth Krisztina: Abszurdisztánban élünk, végtelen az alapanyag

Tóth Krisztina: Abszurdisztánban élünk, végtelen az alapanyag

A nemzedékről nemzedékre öröklődő sérelmekről, a hatalommal való visszaélésről, valamint a tudatátültetés és a manipuláció kérdéséről is szó esett tegnap a Margón, Tóth Krisztina legújabb regényének bemutatóján. A majom szeméről az íróval Váradi Júlia és Bánki György beszélgetett, és nemcsak az derült ki, hogy miként tükrözi vissza a könyv a társadalmunk jelenlegi visszásságait, hanem az is, hogy mely részei váltak a történetnek már most valósággá.

Fotók: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2022. június 13. |
TÓTH KRISZTINA
A majom szeme
Magvető, 2022, 352 oldal
- 

A majom szemével kapcsolatban többször is elhangzott már, hogy disztópiának tekinthető – kezdte a könyvbemutatót Váradi Júlia, aki elsőként azt kérdezte meg az írótól, hogy mitől lesz egy irodalmi mű disztópia, elég-e az, ha rosszabb jövőképet fest fel? Tóth Krisztina azt mondta, hogy tulajdonképpen igen, a negatív utópiát tekinthetjük disztópiának, fontosnak tartotta azonban kiemelni, hogy az új regényében ő nem egy távoli jövőt képzelt el, hanem a történet a belátható közeljövőben játszódik, arra próbált fókuszálni, hogy a most zajló folyamatok hova vezethetnek. Azt is elmondta, hogy ez a műfaji megjelölés ugyanakkor nem fedi le teljesen a könyvet, mert több minden keveredik benne, részben családtörténet is például.

Váradi Júlia szerint a regény azt mutatja meg, hogy mi történik velünk, ha az alapértékek elvesznek egy társadalomból. Tóth Krisztina ezzel egyetértetett, egy olyan helyzetről akart írni, amikor összezavarodnak a belső morális iránytűk, és amikor mindenki már csak a napi túlélésre törekszik. Mint mondta, a szereplők jó része így tengődik, egyetlen ember van csak a könyvben, akinek van transzcendens igazodási pontja, de ő óhatatlanul pusztulásra van ítélve. Elhangzott az is, hogy a főszereplő egy egyetemen dolgozó fiatal nő, aki elkezd járni egy pszichiáterhez. Ez a pszichiáter szintén a könyv egy központi figurája, aki kezdetben rokonszenvesnek tűnik és biztonságot sugároz, később azonban kiderül róla, hogy visszaél a hatalmával. A beszélgetésbe ezen a ponton kapcsolódott be Bánki György pszichiáter, aki az író segítségére volt a figura kidolgozásakor, és aki elmondta, hogy minden lélektani gyógyítás, orvoslás hordozhat ilyen veszélyeket. Akit megérint a hatalom szele, az omnipotencia, azzal előfordulhat, hogy visszaél vele, ez pedig iszonyatos sérülések kapuja lehet.

Tóth Krisztina új regényében a hatalom gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik

A majom szeme a társadalmi manipulációról szól, arról hogy miként lehet szinte tudatmódosítást elérni embereknél. A könyv főhőse egy pszichiáter, aki meglehetősen abuzív kapcsolatban van a pácienseivel, és aki szabad kezet kap egy nagyszabású kísérlethez. Olvass bele!

Tovább olvasok

A bemutatón szóba került, hogy A majom szeme nem Magyarországon játszódik, de az olvasó találhat érintkezési pontokat, mert a szereplők egy olyan társadalmat képeznek le, amiben mi is élünk. Hogy mi ihlette a történetet, arra Tóth Krisztina azt mondta, mindig nagyon titokzatos dolog, amikor megszületik egy mű alapötlete. Ő folyamatosan gyűjtöget anyagot azokról a dolgokról, amik érdeklik, nagy gyűjteménye van például a csendes-óceáni szemétszigetről és az állatkísérletekről. Utóbbi hatott erre a könyvre is, példaként Robert White fejátültetési kísérleteit említette, aki majmokkal próbálkozott ezt véghez vinni. Az egyik majom a műtét után magához tért és rövid ideig életben maradt, amíg ki nem lökődött a fej, fennmaradtak róla megrázó fotók. Az író elmondta, ennek hatására kezdte el foglalkoztatni a tudatátültetés és a manipuláció kérdése.

-

Mint kiderült, Tóth Krisztina 2017-ben kezdte el írni ezt a regényt, a nagy részét pedig sikerült az eredeti elképzelései szerint megírnia, mert volt egy nagyon erős víziója. Váradi Júlia szerint vannak hátborzongató részei a könyvnek, mert akadnak olyan dolgok benne, amelyek azóta valósággá váltak. Tóth Krisztina elmondta, hogy már ő is tudja, hogy nagyon kell vigyázni azzal, miről ír az ember, mert párhuzamos valósággá válhat a szöveg. 2018-ban írt például arról a könyvben, hogy állami monopóliummá teszik a humán reprodukciót, ez azóta megtörtént Magyarországon. De egy másik rész is a regényben egészen kísértetiesen hasonló a valósághoz, ebben Csernobilt éri támadás. Hogy honnan jönnek az ötletek, arról az író azt mondta: „Abszurdisztánban élünk, végtelen alapanyagot szolgáltat a valóság, elég csak figyelni”.

A beszélgetés vége felé szóba került még a regény egyik kulcskérdése, mégpedig, hogy mit kell kezdeni a múlttal. Erről szólt az egyik részlet is, amelyet Fullajtár Andrea olvasott fel a könyvből, és amelyben az egyik szereplő egy kétségbeesett, hiábavaló akcióba kezd, hogy megpróbáljon rendet tenni a múltjában. Tóth Krisztina szerint a múltfeldolgozással nagyon rosszul állunk társadalmilag. Addig pedig nincs esélyünk arra, hogy a jelenlegi társadalmi hasadtságot felszámoljuk, amíg így öröklődnek a sérelmek nemzedékről nemzedékre. A múlttal való szembenézést eddig társadalmi szinten próbáltuk megúszni, de amíg nem veszünk tudomást a sok-sok bűnről, amíg nincsen párbeszéd, addig nem lesz megtisztulás sem, óhatatlanul továbböröklődnek a sebek, és ennek sohasem lesz vége. Így azonban szerinte nem lehet létezni, sérelmekre nem lehet jövőt építeni.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

Tóth Krisztina új regényében a hatalom gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik

A majom szeme a társadalmi manipulációról szól. A könyv főhőse egy pszichiáter, aki meglehetősen abuzív kapcsolatban van a pácienseivel, és aki szabad kezet kap egy nagyszabású kísérlethez. Olvass bele!

...
Hírek

Nádas Péter, Tóth Krisztina, Bereményi Géza, Péterfy Bori és az Alkalmáté a Margó Irodalmi Fesztiválon

Június 9-12. között a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált

...
Hírek

Tóth Krisztina új könyve egy disztópia, amely a társadalmi manipulációról szól

Tóth Krisztina volt Szabados Ágnes Mutasd a könyvespolcod! című műsorának vendége. Az író, költő megmutatta az adásban nyolcezer kötetes könyvtárát, beszélt a számára legfontosabb könyvekről, és arról is, hogy miről fog szólni a könyvhétre megjelenő új regénye.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.