Tóth Krisztina: Abszurdisztánban élünk, végtelen az alapanyag

Tóth Krisztina: Abszurdisztánban élünk, végtelen az alapanyag

A nemzedékről nemzedékre öröklődő sérelmekről, a hatalommal való visszaélésről, valamint a tudatátültetés és a manipuláció kérdéséről is szó esett tegnap a Margón, Tóth Krisztina legújabb regényének bemutatóján. A majom szeméről az íróval Váradi Júlia és Bánki György beszélgetett, és nemcsak az derült ki, hogy miként tükrözi vissza a könyv a társadalmunk jelenlegi visszásságait, hanem az is, hogy mely részei váltak a történetnek már most valósággá.

Fotók: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2022. június 13. |
TÓTH KRISZTINA
A majom szeme
Magvető, 2022, 352 oldal
- 

A majom szemével kapcsolatban többször is elhangzott már, hogy disztópiának tekinthető – kezdte a könyvbemutatót Váradi Júlia, aki elsőként azt kérdezte meg az írótól, hogy mitől lesz egy irodalmi mű disztópia, elég-e az, ha rosszabb jövőképet fest fel? Tóth Krisztina azt mondta, hogy tulajdonképpen igen, a negatív utópiát tekinthetjük disztópiának, fontosnak tartotta azonban kiemelni, hogy az új regényében ő nem egy távoli jövőt képzelt el, hanem a történet a belátható közeljövőben játszódik, arra próbált fókuszálni, hogy a most zajló folyamatok hova vezethetnek. Azt is elmondta, hogy ez a műfaji megjelölés ugyanakkor nem fedi le teljesen a könyvet, mert több minden keveredik benne, részben családtörténet is például.

Váradi Júlia szerint a regény azt mutatja meg, hogy mi történik velünk, ha az alapértékek elvesznek egy társadalomból. Tóth Krisztina ezzel egyetértetett, egy olyan helyzetről akart írni, amikor összezavarodnak a belső morális iránytűk, és amikor mindenki már csak a napi túlélésre törekszik. Mint mondta, a szereplők jó része így tengődik, egyetlen ember van csak a könyvben, akinek van transzcendens igazodási pontja, de ő óhatatlanul pusztulásra van ítélve. Elhangzott az is, hogy a főszereplő egy egyetemen dolgozó fiatal nő, aki elkezd járni egy pszichiáterhez. Ez a pszichiáter szintén a könyv egy központi figurája, aki kezdetben rokonszenvesnek tűnik és biztonságot sugároz, később azonban kiderül róla, hogy visszaél a hatalmával. A beszélgetésbe ezen a ponton kapcsolódott be Bánki György pszichiáter, aki az író segítségére volt a figura kidolgozásakor, és aki elmondta, hogy minden lélektani gyógyítás, orvoslás hordozhat ilyen veszélyeket. Akit megérint a hatalom szele, az omnipotencia, azzal előfordulhat, hogy visszaél vele, ez pedig iszonyatos sérülések kapuja lehet.

Tóth Krisztina új regényében a hatalom gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik

A majom szeme a társadalmi manipulációról szól. A könyv főhőse egy pszichiáter, aki meglehetősen abuzív kapcsolatban van a pácienseivel, és aki szabad kezet kap egy nagyszabású kísérlethez. Olvass bele!

Tovább olvasok

A bemutatón szóba került, hogy A majom szeme nem Magyarországon játszódik, de az olvasó találhat érintkezési pontokat, mert a szereplők egy olyan társadalmat képeznek le, amiben mi is élünk. Hogy mi ihlette a történetet, arra Tóth Krisztina azt mondta, mindig nagyon titokzatos dolog, amikor megszületik egy mű alapötlete. Ő folyamatosan gyűjtöget anyagot azokról a dolgokról, amik érdeklik, nagy gyűjteménye van például a csendes-óceáni szemétszigetről és az állatkísérletekről. Utóbbi hatott erre a könyvre is, példaként Robert White fejátültetési kísérleteit említette, aki majmokkal próbálkozott ezt véghez vinni. Az egyik majom a műtét után magához tért és rövid ideig életben maradt, amíg ki nem lökődött a fej, fennmaradtak róla megrázó fotók. Az író elmondta, ennek hatására kezdte el foglalkoztatni a tudatátültetés és a manipuláció kérdése.

-

Mint kiderült, Tóth Krisztina 2017-ben kezdte el írni ezt a regényt, a nagy részét pedig sikerült az eredeti elképzelései szerint megírnia, mert volt egy nagyon erős víziója. Váradi Júlia szerint vannak hátborzongató részei a könyvnek, mert akadnak olyan dolgok benne, amelyek azóta valósággá váltak. Tóth Krisztina elmondta, hogy már ő is tudja, hogy nagyon kell vigyázni azzal, miről ír az ember, mert párhuzamos valósággá válhat a szöveg. 2018-ban írt például arról a könyvben, hogy állami monopóliummá teszik a humán reprodukciót, ez azóta megtörtént Magyarországon. De egy másik rész is a regényben egészen kísértetiesen hasonló a valósághoz, ebben Csernobilt éri támadás. Hogy honnan jönnek az ötletek, arról az író azt mondta: „Abszurdisztánban élünk, végtelen alapanyagot szolgáltat a valóság, elég csak figyelni”.

A beszélgetés vége felé szóba került még a regény egyik kulcskérdése, mégpedig, hogy mit kell kezdeni a múlttal. Erről szólt az egyik részlet is, amelyet Fullajtár Andrea olvasott fel a könyvből, és amelyben az egyik szereplő egy kétségbeesett, hiábavaló akcióba kezd, hogy megpróbáljon rendet tenni a múltjában. Tóth Krisztina szerint a múltfeldolgozással nagyon rosszul állunk társadalmilag. Addig pedig nincs esélyünk arra, hogy a jelenlegi társadalmi hasadtságot felszámoljuk, amíg így öröklődnek a sérelmek nemzedékről nemzedékre. A múlttal való szembenézést eddig társadalmi szinten próbáltuk megúszni, de amíg nem veszünk tudomást a sok-sok bűnről, amíg nincsen párbeszéd, addig nem lesz megtisztulás sem, óhatatlanul továbböröklődnek a sebek, és ennek sohasem lesz vége. Így azonban szerinte nem lehet létezni, sérelmekre nem lehet jövőt építeni.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

Tóth Krisztina új regényében a hatalom gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik

A majom szeme a társadalmi manipulációról szól. A könyv főhőse egy pszichiáter, aki meglehetősen abuzív kapcsolatban van a pácienseivel, és aki szabad kezet kap egy nagyszabású kísérlethez. Olvass bele!

...
Hírek

Nádas Péter, Tóth Krisztina, Bereményi Géza, Péterfy Bori és az Alkalmáté a Margó Irodalmi Fesztiválon

Június 9-12. között a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált

...
Hírek

Tóth Krisztina új könyve egy disztópia, amely a társadalmi manipulációról szól

Tóth Krisztina volt Szabados Ágnes Mutasd a könyvespolcod! című műsorának vendége. Az író, költő megmutatta az adásban nyolcezer kötetes könyvtárát, beszélt a számára legfontosabb könyvekről, és arról is, hogy miről fog szólni a könyvhétre megjelenő új regénye.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.