Amint arról nemrég beszámoltunk, a Pulitzer-díjas Sehonnait jegyző Tommy Orange Tévelygő csillagok című műve a Booker-díj hosszúlistájára került, hamarosan pedig nálunk is olvasható lesz. A legújabb hír a szerzővel kapcsolatban, hogy készül a harmadik kötete, arra viszont kevés az esély, hogy mi is olvasni fogjuk.
A jövőnek írnak
Orange ugyanis annak a Future Librarynak írja a szóban forgó művet, amit a Guardian a világ legtitkosabb könyvtárának nevezett. A 2014-ben, Katie Peterson által életre hívott összművészeti projekt keretében
minden évben felkérnek egy népszerű írót, hogy készítsen egy szöveget.
A kéziratokat az oslói könyvtárban őrzik, egészen 2114-ig. A Future Library indulásakor ezer lucfenyőt ültettek Norvégia területén: ezekből lesz a művek kinyomtatására szolgáló papíranyag.
Orange az első őslakos szerző, aki a projekt részese lehet, és csatlakozhat ahhoz az impozáns névsorhoz, amelyben Margaret Atwood, David Mitchell, Han Kang, Karl Ove Knausgård vagy Ocean Vuong is szerepel.
Életben tartani a reményt
Orange azt nyilatkozta a Guardiannek, hogy amikor meglátta a Futury Library névsorát, megdöbbent,
hogy micsoda csúcsszerzők közé került.
Hozzátette: „ez a projekt azt jelenti, hogy még mindig reménykedem abban, hogy 90 év múlva is ott lesznek nekünk a könyvek. Az írással életben kell tartanom ezt a reményt”.
Orange eddigi legnagyobb dobása
A sájen-arapahó származású szerző eddigi legismertebb műve a Sehonnai, amely tizenhat hetet töltött a New York Times bestsellerlistájának élén. A kötet nem a mészárlások, üldözések évszázadait helyezi a középpontba, hanem a kétezres évek elején mutatja be a városokba szorult, de gyökereikhez valamiképpen még mindig ragaszkodó indiánok életét.
A regényről (amiből itt elolvashatsz egy részletet) azt írtuk kritikánkban: „A Sehonnai minden lapjáról áradó keserűség és fájdalom hamar haraggá válik, és ez a hihetetlen düh árad a regény minden sorából, hogy végül értelmetlen pusztító erővé váljon. A könyv végén nincs boldog befejezés, de még csak lezárás sem, marad a feszültség, és a rengeteg kérdőjel: mik a lehetőségei ennek a kizsákmányolt, pusztulásra ítélt közösségnek? Mi vár a napjainkra tollas jelképekké redukált nép leszármazottaira?”
Nyitókép: Wikipedia