Margaret Atwood interjúban beszélt cenzúráról, Trumpról és irodalmi viszályokról

Margaret Atwood interjúban beszélt cenzúráról, Trumpról és irodalmi viszályokról

„A remény egy velünk járó tulajdonság” – jelentette ki a nyolcvannégy éves Atwood, aki már több mint hat évtizede minden évben ír egy könyvet.

hhz | 2024. május 08. |

Nyolcvanon felül már igazán elnézhető, ha valaki lazít a tempón. Különösképpen, ha az a valaki Margaret Atwood – a kanadai író ugyanis rendkívül sűrű pár évet tudhat maga mögött. 1985-ös művéből, A szolgálólány meséjéből nagy sikerű sorozat készült, a regény várva várt folytatása, az 2019-ben megjelent Testamentumok Bernardine Evaristo A lány, a nő, a többiek című könyvével együtt elnyerte a Booker-díjat, a Testamentumok megjelenése után néhány nappal pedig Atwood elvesztette partnerét, Graeme Gibsont, akivel majdnem ötven évig éltek együtt.

Azonban Atwood megállíthatatlannak tűnik. 2020-ban Dearly (Drágán) címmel versei jelentek meg, ezt követte a Burning Questions (Égető kérdések) című esszékötet, és az Old Babes in the Wood (Öreg babák az erdőben), egy novellagyűjtemény. És akkor ne feledkezzünk meg cikkeiről és rendkívül aktív Substack-profiljáról. Nem csoda hát, hogy manapság alig hagyhatja el a házát anélkül, hogy valaki szelfit ne akarna vele készíteni. „A legveszélyesebb terület a női vécé” – vallotta be a Guardian-nel készült interjúban. 

Öregebb nők, gyilkos viszályok

„Ne mondd, hogy »öreg«, csak hogy »öregebb«!” – ripakodik barátnőjére Atwood 2024-ben megjelent, Cut & Thirst (Vágás és szomj) című önálló novellájának egyik főszereplője. A mű három barátnőről szól, akik kilenc férfi író megölésére szövetkeznek, bosszúból, amiért évekkel korábban tönkretették egy női író hírnevét.

„Az irodalmi viszályok mindig is velünk voltak. Már a rómaiak is gyilkos iratokat terjesztettek egymásról” – véli Atwood. A Cut & Thirst-ben megírt (sikertelen) gyilkossági kísérlet

azért is rendkívül izgalmas, mivel az író állítása szerint valós eseményeken alapul.

Nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, csak annyit mondott csillogó szemmel: „Az érintettek pontosan tudják, hogy róluk van szó”. 

A francia forradalomtól Trumpig

A novella egyik szereplője, Leonie a francia forradalom szakértője, így Atwood sok időt töltött a szakirodalom olvasgatásával. „Mint egy hólabda, ami lefelé indul a hegyoldalon, úgy nőtt egyre nagyobbra és nagyobbra – magyarázta az interjúban. – Később sok forradalomhoz szolgált sablonként, mind a jobb-, mind a baloldal számára, és ebbe szerintem Trump mozgalma is beletartozik.”

A Salman Rushdie elleni 2022-es merénylet utáni cikkében Atwood azt írta, hogy

az amerikai demokrácia nagyobb veszélyben van, mint valaha.

Ezt továbbra is így látja, azonban nem hajlandó jóslásokba bocsátkozni az ezévi amerikai választások eredményével kapcsolatban. „Sok minden történhet még addig. Mi van, ha az egyik jelölt váratlanul összeesik?”

Ugyanakkor Atwood számára nagyon is egyértelmű, hogy mit jelent majd a választás eredménye: „Az amerikaiak két ember közül választhatnak. Az egyik, és erre semmi kétség, hiszen ő maga is megmondta, bosszúszomjas zsarnokként fog kormányozni, a másik pedig nem.”

Hozzátette:

„A diktátorok akkor kerülnek hatalomra, amikor rossz és bizonytalan idők járnak.

Az emberek ilyenkor hajlandóak feladni a demokratikus jogaikat egy ember kedvéért, aki azt állítja, hogy mindent rendbe tud hozni. Ez többnyire hazugság, de elég ahhoz, hogy a diktátor támogatást szerezzen.”

Margaret Atwood, a rossz feminista?

Korunk egyik meghatározó kérdése a szólásszabadság és annak határai – és Atwood úgy látja, hogy jobb- és baloldalon egyaránt teret nyer a cenzúra támogatása. Ez pedig rendkívül veszélyes a szabadságjogokra nézve.

„Az egyik szülő azt mondja, ez a könyv nem lehet az iskolában, mert fájdalmat okoz a gyermekemnek. Mire egy másik szülő rávágja, az én gyermeknek meg egy másik könyv okoz fájdalmat, úgyhogy annak is mennie kell.

És így megy ez, amíg könyvek nélkül marad az iskola.”

Atwood azonban továbbra is bátran hallatja a hangját. Ezt annak tulajdonítja, hogy nincs munkája, és így nem kell félnie a következményektől. A #MeToo-mozgalom kirobbanásakor például egyesek azzal vádolták, hogy „rossz feminista”, mivel kiállt egy szexuális visszaéléssel vádolt kanadai oktató tárgyaláshoz való jogáért – a bélyeg azonban nem marad rajta.

Ahogy ez az ügy is megmutatja, Atwood eltökélten igyekszik minden ügyhöz pártatlanul állni – ebből talán egyedül a csak „narancsemberként” emlegetett volt amerikai elnök a kivétel. „Általában meglehetősen mérsékelt véleményem van, ami elég idegesítő tud lenni.

Az egyetlen dolog, amit el lehet így érni, az az, hogy mindkét oldalról támadnak”.

A remény elválaszthatatlan emberi mivoltunktól

Atwood az évek során hozzászokott, hogy a megszólalásaira az egész világ figyel. Ami nem meglepő: műveiben a gazdasági összeomlástól a szélsőjobb megerősödésén át egészen a nők jogainak szűkítéséig több trendet és eseményt előre megírt. Az ebből fakadó nemzetközi státusza azt is jelenti, hogy gyakran kérik ki a véleményét a legfrissebb, legégetőbb kérdésekkel kapcsolatban.

„Mintha egy kétlábon járó közvéleménykutatás lennék,

mindig tudom, hogy mi érdekli az embereket, annak alapján, hogy milyen kérdéseket tesznek fel nekem

– mesélte. Régen a leggyakrabban arról kérdezték, hogy miért utálja a férfiakat – ma ehelyett egy egészen más kérdést szegeznek neki: „Van remény?”

Kristálygömb híján Atwood ilyenkor a múltba néz: úgy látja, minden generáció hajlamos volt arra, hogy azt higgye, eljött az idők vége. Atwood a második világháború kitörésekor született és első könyve egy időben jelent meg a kubai rakétaválsággal.

„A remény egy velünk járó tulajdonság –

vallja. – Elválaszthatatlan az emberi mivoltunktól. Elválaszthatatlan attól a nyelvtől, amit létrehoztunk, hiszen ez tesz képessé minket arra, hogy egy még nem létező jövőről beszéljünk. Egy jövőről, ami nem több a képzeletünk játékánál.”

 

Nyitókép: Wikimédia

(Guardian)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Margaret Atwood háborúellenes versében „Senki nem tér vissza”

Margaret Atwood pacifista verse a Velencei Biennálén debütál kedden.

...
Hírek

Bár Stephen King 50 éve írta a Carrie-t, Margaret Atwood rémisztően időszerűnek tartja

Kollégája szerint a furcsa jelenségek mögött felsejlő valós emberi tulajdonságok és viselkedés teszi igazán borzongatóvá Stephen King regényét.

...
Hírek

Margaret Atwood 35 szerzőtárssal írt közös karanténregényt

A világjárvány elszigetelte egymástól az embereket, a Fourteen Days (Tizennégy nap) című kötet viszont összehozta és közös alkotásra inspirálta a sikeres írókat. A kiadvány bevételeit az AI ellen küzdő Szerzők Céhe Alapítványnak ajánlották fel a közreműködők.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Hírek

A Trónok harca írója szerint az adaptáció szinte mindig rosszabb a könyvnél

...
Hírek

Ezeket a tanácsokat fogadd meg, ha könyvklubot indítanál

...
Szórakozás

Bombadil Toma végre szerephez jut A Gyűrűk Ura-sorozatban

...
Szórakozás

A Netflixen ezeket az adaptációkat nézték a legtöbben 2023 második felében

...
Hírek

Legszívesebben belelapoznánk ezekbe a könyvekbe – csakhogy márványból vannak

...
Hírek

Gyerekrajzokra bukkantak Pompeiiben

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.