A készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI). A teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára, ezáltal a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is nagymértékben előmozdíthatja, írja az MTI az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (UELKH) Titkársága nyomán.
Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható az erre a célra fejlesztett weboldalon. A szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelekkel folyamatosan bővülő adatbázis a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága és szűkebb részterületei számára is fontos információforrást jelent.
Széchenyi István hatalmas irathagyatékának jelentős részét levelezése teszi ki.
A gróf által írott mintegy 4800-5000, jelenleg ismert levél nagy része főként az 1830-1840-es években, alkotótevékenysége legaktívabb időszakában, közéleti tevékenységével összefüggésben keletkezett.
A Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása című projekt munkálatai 2017 szeptemberében kezdődtek a BTK Történettudományi Intézetében Fónagy Zoltán vezetésével, Czinege Szilvia részvételével. A munka jelenleg két korábbi kutatás iratanyagának felhasználásával zajlik.
A kutatás első szakaszának egyik legfontosabb feladata a fellelhető Széchenyi-levelek adatszinten történő számbavétele volt:
kinek, mikor és hol írta, hol található ma a levél, és megjelent-e már?
Ehhez a forráskiadványok, valamint a közgyűjtemények katalógusai nyújtottak segítséget. A Széchenyi leveleit listázó katalógus elkészítése után a két korábbi kutatás iratanyagának számbavétele, valamint a katalógussal való összevetése következett. Ezzel párhuzamosan zajlott a kéziratok másolatainak gyűjtése a közgyűjteményekből a későbbi feldolgozáshoz.
A Széchenyi-levelek legnagyobb része ma két budapesti közgyűjteményben, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található, emellett jelentősebb gyűjteményt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, az esztergomi Duna Múzeum és a soproni Storno-ház.
A Széchenyi-levelezés kiadásának különleges nehézsége a nyelvi tarkaság. A levelek németül, magyarul, franciául és angolul íródtak, olykor akár egy levélen belül is keveredik a nyelvhasználat. A gróf jószágigazgatójának, Liebenberg (Lunkányi) Jánosnak írott leveleiben jellemzően a német és a magyar váltakozik, míg
fiatal éveiben a nőknek küldött francia nyelvű levelekbe néhány német mondat is vegyült.
A korabeli írásmódot és az adott nyelvet kitűnően ismerő szakembereket is nehezen megoldható feladat elé állítja Széchenyi kézírása, valamint nyelvhasználata, amelyben felfedezhetők a délnémet nyelvjárás sajátosságai, továbbá néhány, az irodalmi német nyelvre kevésbé jellemző köznyelvi szó és kifejezés is.
A levelek átírásánál szöveghűségre törekszenek a kutatók. A Széchenyi által használt egyetlen nyelv esetében sem javítják ki és nem jelölik az előforduló helyesírási és nyelvtani hibákat, csak akkor tesznek szövegkritikai megjegyzést, ha a nyelvhelyességi hiba vagy szokatlan szóalak félreértésre ad okot. A levelekhez szövegkritikai lábjegyzet, valamint magyarázó tartalmi végjegyzet is készül.
Az említett első időszakhoz tartozó, online már olvasható 549 levél közül Széchenyi a legtöbbet szüleinek, majd 1814-től Liebenberg Jánosnak írta, a címzettek között ugyanakkor Wesselényi Miklós, Felsőbüki Nagy Pál, József főherceg vagy Metternich birodalmi kancellár is megtalálható. Az adatbázisban a levelek nagyobb tematikus kategóriákba - többek között a család, barátságok, a gazda - vannak rendezve, amelyekhez külön leírás tartozik.
Az olvasóknak lehetőségük nyílik dátum, címzett, nyelv, tartalmi címke, az írás helye vagy egy adott kifejezés szerint keresni a levelek között.
Az online publikálás során a szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelek folyamatosan kerülnek be a nyilvános adattárba, esetenként az eredeti irat digitális fotójával együtt. A közlemény kiemeli: a hatalmas mennyiségű primer forrás a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága - így a politika-, az eszme-, a társadalom- és a gazdaságtörténet -, valamint szűkebb részterületei - város-, technika-, mentalitástörténet - számára is komoly információbázist fog jelenteni.
