Széchenyi István már több mint 500 levele olvasható online, és egyre többhöz férhetünk hozzá

Széchenyi István már több mint 500 levele olvasható online, és egyre többhöz férhetünk hozzá

A Széchenyi-levelezés kiadásának különleges nehézsége a nyelvi sokszínűség. A levelek ugyanis németül, magyarul, franciául és angolul íródtak, akár egy levélen belül is előfordul, hogy Széchenyi keverte a nyelveket.

sa | 2023. január 11. |

A készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI). A teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára, ezáltal a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is nagymértékben előmozdíthatja, írja az MTI az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (UELKH) Titkársága nyomán.

Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható az erre a célra fejlesztett weboldalon. A szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelekkel folyamatosan bővülő adatbázis a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága és szűkebb részterületei számára is fontos információforrást jelent.

Széchenyi István hatalmas irathagyatékának jelentős részét levelezése teszi ki.

A gróf által írott mintegy 4800-5000, jelenleg ismert levél nagy része főként az 1830-1840-es években, alkotótevékenysége legaktívabb időszakában, közéleti tevékenységével összefüggésben keletkezett.

A Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása című projekt munkálatai 2017 szeptemberében kezdődtek a BTK Történettudományi Intézetében Fónagy Zoltán vezetésével, Czinege Szilvia részvételével. A munka jelenleg két korábbi kutatás iratanyagának felhasználásával zajlik.

A kutatás első szakaszának egyik legfontosabb feladata a fellelhető Széchenyi-levelek adatszinten történő számbavétele volt: 

kinek, mikor és hol írta, hol található ma a levél, és megjelent-e már?

Ehhez a forráskiadványok, valamint a közgyűjtemények katalógusai nyújtottak segítséget. A Széchenyi leveleit listázó katalógus elkészítése után a két korábbi kutatás iratanyagának számbavétele, valamint a katalógussal való összevetése következett. Ezzel párhuzamosan zajlott a kéziratok másolatainak gyűjtése a közgyűjteményekből a későbbi feldolgozáshoz.

A Széchenyi-levelek legnagyobb része ma két budapesti közgyűjteményben, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található, emellett jelentősebb gyűjteményt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, az esztergomi Duna Múzeum és a soproni Storno-ház.

A Széchenyi-levelezés kiadásának különleges nehézsége a nyelvi tarkaság. A levelek németül, magyarul, franciául és angolul íródtak, olykor akár egy levélen belül is keveredik a nyelvhasználat. A gróf jószágigazgatójának, Liebenberg (Lunkányi) Jánosnak írott leveleiben jellemzően a német és a magyar váltakozik, míg

fiatal éveiben a nőknek küldött francia nyelvű levelekbe néhány német mondat is vegyült.

A korabeli írásmódot és az adott nyelvet kitűnően ismerő szakembereket is nehezen megoldható feladat elé állítja Széchenyi kézírása, valamint nyelvhasználata, amelyben felfedezhetők a délnémet nyelvjárás sajátosságai, továbbá néhány, az irodalmi német nyelvre kevésbé jellemző köznyelvi szó és kifejezés is.

A levelek átírásánál szöveghűségre törekszenek a kutatók. A Széchenyi által használt egyetlen nyelv esetében sem javítják ki és nem jelölik az előforduló helyesírási és nyelvtani hibákat, csak akkor tesznek szövegkritikai megjegyzést, ha a nyelvhelyességi hiba vagy szokatlan szóalak félreértésre ad okot. A levelekhez szövegkritikai lábjegyzet, valamint magyarázó tartalmi végjegyzet is készül.

Az említett első időszakhoz tartozó, online már olvasható 549 levél közül Széchenyi a legtöbbet szüleinek, majd 1814-től Liebenberg Jánosnak írta, a címzettek között ugyanakkor Wesselényi Miklós, Felsőbüki Nagy Pál, József főherceg vagy Metternich birodalmi kancellár is megtalálható. Az adatbázisban a levelek nagyobb tematikus kategóriákba - többek között a család, barátságok, a gazda - vannak rendezve, amelyekhez külön leírás tartozik. 

Az olvasóknak lehetőségük nyílik dátum, címzett, nyelv, tartalmi címke, az írás helye vagy egy adott kifejezés szerint keresni a levelek között.

Az online publikálás során a szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelek folyamatosan kerülnek be a nyilvános adattárba, esetenként az eredeti irat digitális fotójával együtt. A közlemény kiemeli: a hatalmas mennyiségű primer forrás a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága - így a politika-, az eszme-, a társadalom- és a gazdaságtörténet -, valamint szűkebb részterületei - város-, technika-, mentalitástörténet - számára is komoly információbázist fog jelenteni.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Steinbeck budapesti látogatása, Dargay humora, Göncz fordítói hitvallása [Arcanum-válogatás]

Az Arcanum Digitális Tudománytár túlzás nélkül egy információs kincsesbánya, hiszen az elmúlt 250 év tudományos és szakfolyóiratainak, a heti- és napilapoknak, valamint a lexikonoknak és tematikus könyvgyűjteményeknek a legjavát lehet kutatni benne. Mi is sokszor használjuk, főleg évfordulós cikkek, nagyobb összeállítások írásakor - a 2022-es megjelenésűek közül gyűjtöttünk ki most párat.

...
Gyerekirodalom

Illusztrációs adatbázist épít a HUBBY

Közös adatbázist épít a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY), amibe hazai illusztrátorok jelentkezését várják.

...
Hírek

Nyílt nap van az Arcanumnál: ma bármit előtúrhatsz a régi újságokból!

A Black Friday keretében 10 hónapra csak 10 000 forint az előfizetés.

...
Nagy

Krusovszky új regénye egy látomásszerű jelenetből bomlott ki

Öt évvel az Akik már nem leszünk sosem megjelenése után új regénnyel jelentkezett Krusovszky Dénes. A szerda esti bemutatón szó esett krimiszerű olvasatról, domináns regényötletről meg persze a regényt leuraló kisvárosi, szelíd katasztrófáról.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Felemelkedés rejtélyes hegyén a haragot valaki más plántálja belénk

...
Kolozsi Orsolya

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt

...
Vass Norbert

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Megtalálták a német Atlantiszt?

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

A vízhiány és egy különleges arab öntözőrendszer ihlette regény nyert rangos díjat

...
Zöld

Megtalálhatták a gyilkos galóca mérgének ellenszerét

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a modern kutyafajták agya nagyobb, mint ősi társaiké

...
Zöld

A Budapestre látogató Jane Goodall üzent a magyaroknak

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...

Lugosi Viktória: A trauma felelősséget ró arra is, akivel történt

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben