Salman Rushdie indiai születésű brit író is részt vett az amerikai PEN Club - helyi idő szerint - csütörtök este New Yorkban rendezett gálavacsoráján; az ellene kilenc hónappal ezelőtt elkövetett támadás óta a mostani volt az első alkalom, hogy Rushdie nyilvános eseményen vett részt.
"Remekül érzem magam (...) Egyszerűen csak örülök, hogy írók és könyvbarátok társaságában lehetek"
mondta az író, aki 2004-től 2006-ig a szervezet elnöki tisztét is betöltötte.
A héten ez a második alkalom, hogy megjelenik a nyilvánosság előtt, hétfőn, amikor megkapta a Freedom to Publish-díjat a Brit Könyvdíjak átadásán, egy videóüzenetet küldött.
Az író szerint a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha.
Rushdie-t 2022 augusztusában egy nyilvános eseményen tartott pódiumbeszélgetésen érte a támadás a New York-i Chautauqua Intézetben, az eseményen az üldöztetésnek kitett írók helyzetéről volt szó. A támadás következtében a jobb szemére megvakult, egyik keze pedig lebénult. Támadóját, a libanoni származású Hadi Matart közvetlenül az incidens után őrizetbe vették.
Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.
Mit jelent eredetileg a fatva, milyenek voltak a Rushdie-ra kihirdetett fatva keletkezési körülményei? Milyen vallási-politikai folyamatok zajlottak Iránban akkoriban? Mivel verhette ki a biztosítékot A sátáni versek a muszlim hívőknél, és vajon vallási szempontok alapján elfogadható vagy arányos-e a Rushdie által elkövetett „vétséggel” szemben a rá kiszabott büntetés?
Egy iráni alapítvány idén februárban megdicsérte Matart és ezer négyzetméternyi mezőgazdasági területet ígért neki.
(MTI)
