Az író a Freedom to Publish-díjat kapta meg hétfőn a Brit Könyvdíjak átadásán, a ceremónián elhangzott videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha.
„Az innovációért, az újért (…) az irrealizmushoz kell fordulnunk és az igazság megközelítésének új módját kell megtalálnunk a hazugságok révén” – fogalmazza meg esszékötetében Salman Rushdie, aki írásaiban amellett érvel, hogy bár jelenleg a tényirodalom korát éljük, érdemesebb lenne visszatérnünk a képzelet világához. Bár kötetének szövegei 2003 és 2020 között íródtak, az író ellen augusztusban elkövetett merénylet új fénytörésben láttatja az írásokat, és felerősíti Rushdie hangját, aki már évek óta próbál korunk legsürgetőbb problémáira – a fanatizálódásra, az igazság eltörlésére, a megosztottságra – figyelmeztetni. Az igazság nyelvei a hét könyve, amelyből az is kiderül, mit gondol Salman Rushdie az irodalomról, a történetek erejéről és a regény helyzetéről.
A Freedom to Publish-díjjal a szervezők azoknak az íróknak, könyvkereskedőknek és kiadóknak az elkötelezettségét ismeri el, akik a fenyegetések ellenére is kiállnak az intolerancia ellen. Rushdie úgy fogalmazott: "mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága". Az író elmondta, hogy jelenleg az Egyesült Államokban, ahol tartózkodik,
a könyvtárak és iskolai gyermekolvasmányok is ki vannak téve a támadásoknak. Ezek maga a könyvtár eszméje ellen irányulnak
- folytatta, és hangsúlyozta, hogy miközben ez rendkívül riasztó, figyelni kell rá, és keményen fel kell lépni ellene.
Rushdie bírálta a kiadókat, amelyek a politikai korrektségre, a mai érzékenységre hivatkozva a több évtizedes olvasmányokat, mások mellett Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák. Mint mondta: a kiadóknak hagyniuk kellene, hogy a könyvek a saját korukat képviseljék.
"Ha ezt nehéz elviselni, ne olvassák, olvassanak egy másik könyvet"
- tanácsolta az író, aki korábban már abszurdnak nevezte a Dahl-könyvek átírását.
Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett. Tavaly nyáron támadta meg egy férfi egy irodalmi felolvasás előtt, az író súlyos sérüléseket szerzett. A támadást követően az írónak egy regénye jelent meg, a Victory City, viszont Rushdie érthető módon semmilyen nyilvános rendezvényen, vagy író-olvasó találkozón nem vett részt a támadás óta. Első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt, aztán a TIME-nak beszélt sérüléseiről, a lap pedig fel is tette az idei év legbefolyásosabb embereit összegző listájára (utóbbit ITT lehet végigböngészni).
British Book Awards (Nibbies) arany töltőtollhegyet mintázó díjait először 1990-ben adták át Londonban, az év könyve díjat 1994 óta ítélik oda. Az idei fődíjat a Menopausing című nem-fikciós kötetért Davina McCall és Naomi Potter kapta. Az év szépirodalmi műve R. F. Kuang Babel című regénye lett.
(MTI)
