Jason Schmidt Chautauqua megyei kerületi ügyész pénteken azt nyilatkozta, hogy Rushdie “rajta van a tanúk listáján”. A bíróság január 8-ra tűzte ki a tárgyalást. Az ügyész azt is mondta, már felvette a kapcsolatot a szerző képviselőivel, hogy megkezdhessék a felkészülést.
2022. augusztus 12-én Rushdie éppen előadást készült tartani a Chautauqua Intézetben, amikor egy férfi a színpadra rohant, és nyakon, szemen, hason, combon és mellkason szúrta az írót. Rushdie-t hat hétig ápolták kórházban, egyik szemére megvakult, és néhány ujjbegyével nem érez.
A támadás gyanúsítottja, a New Jersey-i Hadi Matar ártatlannak vallotta magát a gyilkossági kísérlet és a testi sértés vádjában. A támadás óta őrizetben van, ha elítélik, akár 25 év börtönre is ítélhetik a gyilkossági kísérletért, valamint további hét évre a testi sértésért, mondta az ügyész.
Rushdie-t 33 évvel azután támadták meg, hogy Irán néhai vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah fatvát adott ki, amelyben Rushdie halálát követelte az istenkáromlónak minősített A sátáni versek megjelenését követően. (A támadást követően a kötet első lett az Amazon eladási listáján.)
Salman Rushdie indiai muszlim családból elszármazott nyugati értelmiségiként magát „keményvonalas ateistaként” határozta meg, ennek megfelelően könyveiben többször is szabadon kezeli a vallási hagyományt, ám a hit és annak elvesztésének kérdései mindig is foglalkoztatták. A – sokszor szándékolt – karikírozás mellett az érintett érzékenységével is tudott ezekről a kérdésekről írni. A sátáni versek című könyve már a fatva előtt nagy felháborodást váltott ki konzervatív muszlim vallásos körökben. Utánajártunk, mit is jelent eredetileg a fatva, milyenek voltak a Rushdie-ra kihirdetett fatva keletkezési körülményei és, hogy milyen vallási-politikai folyamatok zajlottak Iránban akkoriban. Mivel verhette ki a biztosítékot A sátáni versek a muszlim hívőknél, és vajon vallási szempontok alapján elfogadható vagy arányos-e a Rushdie által elkövetett „vétséggel” szemben a rá kiszabott büntetés?
Néhány nappal a támadást követően Matar a New York Postnak azt nyilatkozta, hogy tiszteli Khomeinit, de a (gyanúban megfogalmazott) tetteit nem a fatva befolyásolta. Azt mondta, csak néhány oldalt olvasott el A sátáni versekből, majd azután döntötte el, hogy elmegy az irodalmi eseményre, hogy egy tweetben látta, Rushdie is ott lesz. Egy iráni alapítvány földet ígért Matarnak a támadást követően.
Rushdie tavaly augusztus óta ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Nemrég bejelentették, hogy Kés címmel könyve jelenik meg a támadásról jövő áprilisban.
