Orvos-Tóth Noémi: Ha valamit tenni szeretnénk a jövő generációjáért, olvassunk nekik

Orvos-Tóth Noémi: Ha valamit tenni szeretnénk a jövő generációjáért, olvassunk nekik

Csütörtökön megnyílt a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, az első beszédet pedig Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író tartotta. Az elhangzottakból szemezgetünk.

sa | 2024. szeptember 27. |

Beszéde kezdetén Orvos-Tóth Noémi mindjárt Jón Kalman Stefánssont, a Könyvfesztivál díszvendégét idézte arról a távolságról, ami egymáshoz elvileg közel álló emberek között lehet: „az ember, akivel együtt élünk, távolabb lehet, mint a Mars, annyira távol, hogy azt már sem űrhajó, sem távcső nem képes áthidalni”.

A pszichológus szerint az emberek közötti nemértésnek ára és következménye van. Soha nem éltünk még ennyien a bolygón (8 milliárdan), és járványszerűen terjed a magány.

Milyen lenne egy elég jó társadalom?

Orvos-Tóth Noémi szerint sokat segítene a helyzetünkön, ha lennének „elég jó anyák meg apák, elég jó családok, elég jó kombinációban, ha lenne egy elég jó társadalom, valami olyan, amiben mindenki számít, amiben mindenkinek van esélye, létezik az esélyek egyenlősége, amiben szakadékok helyett maximum könnyen átléphető kis repedések vannak közöttünk, amiben megértenénk, hogy 

nincs te bajod, meg én bajom, mert a baj, előbb-utóbb közössé válik.”

Viszont mivel nem foglalkoztunk a múltunkkal és a kapcsolatainkkal, a fent vázolt ideál elég messze van: „A generációk óta feldolgozatlan egyéni és kollektív traumák, az elhallgatott és elhazudott múlt, a háborúk pusztításai, az üldöztetések, a diszfunkcionális családok, a titkok és tabuk, az igény szerint narrált jelen, éppen a jövőnket temetik maguk alá. Azt a bizonyos lehetőségekkel teli jövőt.”

Az ilyen társadalmakban ugyanis „az egyének és a csoportok indulatai könnyen feltüzelhetőek. Az önreflexió és az érzelemszabályozási kapacitás hiánya miatt, 

játszva taszíthatók a szélsőségek irányába.”

Az olvasás mint a gyógyulás eszköze

„Azoknak a szülőknek, akik naponta olvastak hat- és tizennyolc hónapos gyermekeiknek, alacsonyabb volt a stresszszintjük, jobban értették gyermekeik szükségleteit, és melegebben bántak velük. Az olvasás erősítette az érzelmi kötődést szülő és gyerek között, az alacsonyabb stresszszint pedig a türelem, a tolerancia és az empátia növekedéséhez vezetett” – idézett Orvos-Tóth Noémi egy 2020-as tanulmányt, hogy alátámassza, mennyire sokat hozzátesz az olvasás a szülő-gyerek kapcsolatokhoz és a gyerekek fejlődéséhez.

Az olvasás viszont egész életünk során fejleszt bennünket, a mentalizáció jelensége miatt (az olvasott események kvázi valóságszimulációként futnak az agyunkban). Ez azt jelenti, hogy „a szereplőkön keresztül megtanuljuk magunkat kívülről, a másikat pedig belülről látni, megérteni a sajátunktól eltérő vágyakat, gondolatokat, érzéseket és szándékokat. 

A történetek tulajdonképpen gyakorlófelületet biztosítanak számunkra, hogy könnyebben eligazodjunk az emberi kapcsolatok sokszor kusza útvesztőiben.

Minél több szépirodalmat olvas valaki, az agyában annál több idegi kapcsolat alakul ki a mentalizációért és az empátiás megértésért felelős régiókban.”

A teljes beszédet elolvashatod Orvos-Tóth Noémi Facebook-oldalán.

Fotó: Budapest Nemzetközi Könyvfesztivál - Facebook

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

„Az irodalom meg tudja változtatni a világot és az isteneket is” – Stefánsson és Visky is díjat kapott a Könyvfesztivál megnyitóján

Megnyílt a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtökön Budapesten a Millenáris parkban, ahol csaknem 150 kiállító, valamint magyar és külföldi írók várják a látogatókat vasárnapig.

...

10 kihagyhatatlan program a Könyvfesztiválon

Múltfeldolgozás, északi és közép-európai történetek, francia képregény: ezeket a könyvbemutatókat és beszélgetéseket ajánljuk az idei Könyvfesztiválon.

...

7 kortárs francia íróval találkozhatsz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

A díszvendégség keretében érkező írók programjai mellett több mint ezer kötetből válogathatsz a francia standon.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Rendhagyó podcastadás. 

Olvass!
...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.

...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

Polc

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

...

A diktatúra árnyékai között is lehet varázslatos a gyerekkor

...

Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja

...

Lesújtó számok: már csak 40 másodpercig tart a figyelmünk a digitális térben?

...
Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!