Az ENSZ szerint "a példátlan növekedés" - hiszen 1950-ben még 2,5 milliárd lakója volt a Földnek - a várható élettartam fokozatos emelkedésének köszönhető, ami a jobb közegészség, táplálkozás és személyes higiénia, valamint az orvostudomány fejlődésének következménye.
Míg az 1800-as évekig a Földön kevesebb mint egymilliárd ember élt, csupán tizenkét év kellett ahhoz, hogy 7 milliárdról 8 milliárdra nőjön a populáció - emlékeztetett rá az ENSZ közleménye.
A várakozások szerint 15 év múlva, 2037-ben éri el a bolygó népessége a 9 milliárdot,
a 2080-as évekre pedig 10,4 milliárdnyian leszünk a Földön, de az ENSZ szerint ez a létszám a század végéig nem emelkedik majd tovább.
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben éppen most zajló ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésével (COP27) kapcsolatban a nemzetközi szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy "miközben a népességnövekedés felerősíti a gazdasági fejlődés környezeti hatását", az egy főre jutó anyagi erőforrás-fogyasztás és
az üvegházhatású gázok kibocsátása általában a gazdag országokban a legmagasabb, nem a szegény országokban, ahol a népesség gyorsan növekszik.
A népességnövekedés ugyanakkor éppen a szegény országokban jelent komoly kihívást. Az 1,4 milliárd lakosú Indiában például, amely Kínát is megelőzve 2023-ban már a világ legnépesebb országa lesz, a következő évtizedekben várhatóan jelentősen nő a városi lakosság száma, holott a metropoliszok már most is túlzsúfoltak, és nem rendelkeznek alapvető infrastruktúrával. Mumbaiban a lakosság mintegy 40 százaléka nyomornegyedekben él, folyóvíz és áram nélkül.
Az ENSZ szerint a 2050-re várható népességnövekedés több mint fele nyolc ország - a Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, India, Nigéria, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Tanzánia - lakossága növekedésének tulajdonítható. Az előrejelzések alapján a század végén a világ három legnagyobb populációjú városa - Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Dar Es Salaam (Tanzánia) - Afrikában lesz.
A népesség növekedésének és környezetre gyakorolt hatásnak a következményeivel foglalkozott Moskát Anita Legdrágább című novellája a Zöld rovatban:
A Bookline és a Könyves Magazin együttműködésében indítottuk el Zöld rovatunkat, ennek keretében Moskát Anita és Veres Attila havonta egy-egy novellát jelentet meg nálunk.
Tovább olvasokA statisztikai adatok önmagukban, főleg laikusok számára nem mindig segítenek megfelelően tájékozódni a világban, például nem számolunk olyan ösztönös késztetésekkel, amik torzítják az észlelésünket. A tényekkel és azok értelmezésével foglalkozik Hans Rosling, Ole Rosling és Anna Rosling Rönnlund könyve, amit a tavasz folyamán Nyáry Krisztián is ajánlott Az olvasók országa című sorozatunkban:
Hányan élnek mélyszegénységben a Földön? Miért növekszik a világ népessége? Ugyanannyian halnak meg természeti katasztrófák következtében, mint száz évvel ezelőtt? Ki gondolná, hogy ezekre a kérdésekre még egy csimpánz is jobb válaszokat ad, mint a megkérdezett tanárok, újságírók, Nobel-díjasok vagy befektetési bankárok? Hogy ez miként lehetséges, arra ad megdöbbentő magyarázatot szerzőtársaival együtt a svéd orvos-kutató és akadémikus, Hans Rosling. A Tények című, óriási nemzetközi figyelmet kiváltó könyvben Rosling és csapata bemutatja azt a tíz ösztönös késztetést, amely eltorzítja az érzékelésünket, és amely miatt tévesen és rosszul ítéljük meg a világot, amelyben élünk. Az a probléma, állítják a szerzők, hogy nem tudjuk, mit nem tudunk, és még a feltételezéseinket is az öntudatlan előítéleteink határozzák meg. Ha azonban félretesszük ezeket a vélekedéseket, és helyette a tényeket nézzük, rájövünk, hogy a világ sokkal jobb hely, mint gondolnánk. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne bőven aggódnivalónk. A problémák megoldása azonban csak akkor lehetséges, ha ismerjük a tényeket, és ezáltal fel tudjuk mérni, mely veszélyek fenyegetnek bennünket leginkább. Az egyik szerzővel, Ola Roslinggal itt interjúztunk:
A tényalapú világkép alappilléreit összefoglaló Tények című könyvről Ola Roslinggal beszélgettünk. Többek közt a média hatásairól, a populizmusról az egy új, tudásalapú kultúra létrehozásának lehetőségéről kérdeztük.