A Föld népessége elérte a 8 milliárdot, hamarosan rádobunk egy újabb milliárdot
sa

A Föld népessége elérte a 8 milliárdot, hamarosan rádobunk egy újabb milliárdot

Az ENSZ szerint ez "fontos mérföldkő az emberi fejlődésben", és az éppen most zajló COP27 konferencia idején emlékeztet "a bolygónkról való gondoskodás iránti közös felelősségünkre". Könyvek hírek mellé.

Az ENSZ szerint "a példátlan növekedés" - hiszen 1950-ben még 2,5 milliárd lakója volt a Földnek - a várható élettartam fokozatos emelkedésének köszönhető, ami a jobb közegészség, táplálkozás és személyes higiénia, valamint az orvostudomány fejlődésének következménye.

Míg az 1800-as évekig a Földön kevesebb mint egymilliárd ember élt, csupán tizenkét év kellett ahhoz, hogy 7 milliárdról 8 milliárdra nőjön a populáció - emlékeztetett rá az ENSZ közleménye.

A várakozások szerint 15 év múlva, 2037-ben éri el a bolygó népessége a 9 milliárdot,

a 2080-as évekre pedig 10,4 milliárdnyian leszünk a Földön, de az ENSZ szerint ez a létszám a század végéig nem emelkedik majd tovább.

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben éppen most zajló ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésével (COP27) kapcsolatban a nemzetközi szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy "miközben a népességnövekedés felerősíti a gazdasági fejlődés környezeti hatását", az egy főre jutó anyagi erőforrás-fogyasztás és 

az üvegházhatású gázok kibocsátása általában a gazdag országokban a legmagasabb, nem a szegény országokban, ahol a népesség gyorsan növekszik.

A népességnövekedés ugyanakkor éppen a szegény országokban jelent komoly kihívást. Az 1,4 milliárd lakosú Indiában például, amely Kínát is megelőzve 2023-ban már a világ legnépesebb országa lesz, a következő évtizedekben várhatóan jelentősen nő a városi lakosság száma, holott a metropoliszok már most is túlzsúfoltak, és nem rendelkeznek alapvető infrastruktúrával. Mumbaiban a lakosság mintegy 40 százaléka nyomornegyedekben él, folyóvíz és áram nélkül.

Az ENSZ szerint a 2050-re várható népességnövekedés több mint fele nyolc ország - a Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, India, Nigéria, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Tanzánia - lakossága növekedésének tulajdonítható. Az előrejelzések alapján a század végén a világ három legnagyobb populációjú városa - Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Dar Es Salaam (Tanzánia) - Afrikában lesz.

A népesség növekedésének és környezetre gyakorolt hatásnak a következményeivel foglalkozott Moskát Anita Legdrágább című novellája a Zöld rovatban:

Moskát Anita: Legdrágább
Moskát Anita: Legdrágább

A Bookline és a Könyves Magazin együttműködésében indítottuk el Zöld rovatunkat, ennek keretében Moskát Anita és Veres Attila havonta egy-egy novellát jelentet meg nálunk. 

Tovább olvasok

A statisztikai adatok önmagukban, főleg laikusok számára nem mindig segítenek megfelelően tájékozódni a világban, például nem számolunk olyan ösztönös késztetésekkel, amik torzítják az észlelésünket. A tényekkel és azok értelmezésével foglalkozik Hans Rosling, Ole Rosling és Anna Rosling Rönnlund könyve, amit a tavasz folyamán Nyáry Krisztián is ajánlott Az olvasók országa című sorozatunkban:

Hans Rosling - Ole Rosling - Anna Rosling Rönnlund
Tények
Ford. Sóskuthy György, Libri, 2018
-

Hányan élnek mélyszegénységben a Földön? Miért növekszik a világ népessége? Ugyanannyian halnak meg természeti katasztrófák következtében, mint száz évvel ezelőtt? Ki gondolná, hogy ezekre a kérdésekre még egy csimpánz is jobb válaszokat ad, mint a megkérdezett tanárok, újságírók, Nobel-díjasok vagy befektetési bankárok?  Hogy ez miként lehetséges, arra ad megdöbbentő magyarázatot szerzőtársaival együtt a svéd orvos-kutató és akadémikus, Hans Rosling. A Tények című, óriási nemzetközi figyelmet kiváltó könyvben Rosling és csapata bemutatja azt a tíz ösztönös késztetést, amely eltorzítja az érzékelésünket, és amely miatt tévesen és rosszul ítéljük meg a világot, amelyben élünk. Az a probléma, állítják a szerzők, hogy nem tudjuk, mit nem tudunk, és még a feltételezéseinket is az öntudatlan előítéleteink határozzák meg. Ha azonban félretesszük ezeket a vélekedéseket, és helyette a tényeket nézzük, rájövünk, hogy a világ sokkal jobb hely, mint gondolnánk. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne bőven aggódnivalónk. A problémák megoldása azonban csak akkor lehetséges, ha ismerjük a tényeket, és ezáltal fel tudjuk mérni, mely veszélyek fenyegetnek bennünket leginkább. Az egyik szerzővel, Ola Roslinggal itt interjúztunk:

Ola Rosling: A tudatlanság felfedése elindíthat egy újfajta beszédmódot
Ola Rosling: A tudatlanság felfedése elindíthat egy újfajta beszédmódot

A tényalapú világkép alappilléreit összefoglaló Tények című könyvről Ola Roslinggal beszélgettünk. Többek közt a média hatásairól, a populizmusról az egy új, tudásalapú kultúra létrehozásának lehetőségéről kérdeztük.

Tovább olvasok