Nádas Mészölyről: Amit írtam, az ő nyomában és ellenére írtam

Nádas Mészölyről: Amit írtam, az ő nyomában és ellenére írtam

A száz éve született Mészöly Miklósról mesélt Nádas Péter abban az interjúban, amelyet Károlyi Csaba készített az Élet és Irodalomba. Szóba kerültek nagy viták, nagyívű barátságok, kedvenc novellák és fényképek is.

ro | 2021. március 01. |

Nádas Péter 1968 februárjában ismerte meg Mészöly Miklóst, miután recenziót írt a Jelentés öt egérről című könyvéről. („Ez csak azért történhetett meg, mert a lapnál senki nem tudta a rovatvezetőmön kívül, ki az a Mészöly Miklós.”) Ezek után kapott egy levelet Mészölytől, aki azt kérte, hívja fel telefonon, de sok időbe telt, mire Nádas rászánta magát. Később barátok lettek, és egy időben lényegében szomszédok is, majd később Nádas Péter Kisorosziba, azután pedig Gombosszegre költözött. Nádas Péter most azt mondja, lényegében elmenekült Mészöly elől:

„Nem volt más választásom”.

Barátságuk az Emlékiratok könyve megjelenése idején romlott meg. Nádas szerint Mészöly megrettent a kézirattól, és csak nyomtatásban akarta elolvasni, igaz, a megjelent részeket átfutotta: „néha voltak megjegyzései, ezek arra utaltak, hogy sok neki a jóból, de a megjegyzései leperegtek rólam, hiszen mindent, amit írtam, az ő nyomában írtam. Ugyanakkor ellenére”. Nádas Péter azt valószínűsíti, hogy Mészöly Miklós nem olvasta az Emlékiratok könyvét, mert „úgy érezte, hogy én az ellenkező utat választottam, mint amiről jó tíz éven át beszéltünk. De nem választottam az ellenkező utat. A szintézis igénye nem bennem, benne volt erősebb. Élete rettenetes keserűsége lett, hogy nem tud regényt írni. Ami nem volt igaz”.

Nádas mesélt a Polcz–Mészöly házaspárról is: azt mondta, mindketten domináns emberek voltak: „Két ennyire domináns embernek biztos nehéz együtt maradnia, de ez köti össze őket.” Hozzátette még, hogy maximális empátiára és figyelemre voltak képesek, igaz, egymás iránt ez már nem volt jellemző. Nádas a kedvenc Mészöly-novellái között említette a Sutting ezredes tündöklését meg a Szárnyas lovakat: „És tulajdonképpen az Alakulások, de az szakmailag, mert abból aztán száműzve van mindenféle fabula”.

Mészöly életművét nagy irodalmi, művészeti teljesítménynek nevezte,

nemcsak hazai szinten, európai léptékben is: „Amiről Európa alig tud, de ez az ő baja”.

A teljes cikket ITT tudjátok elolvasni!

Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójából írt cikkeinket a Mészöly100 címke alatt olvashatjátok.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről

100 évvel ezelőtt, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós író, aki a magyar irodalomtörténetben a mai napig megkerülhetetlen viszonyítási pont. 

...

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.

...

Mészöly Miklós egyszerűen volt. Vagyis Van.

Száz éve született Mészöly Miklós a magyar próza megkerülhetetlen alakja. A Jelenkor Kiadóval 20 perces riportfilmet forgattunk Szekszárdon az íróról, aki több nemzedékre volt óriási hatással, és akinek prózája a mai napig hatással van irodalmunkra.

„15 éve egy csapatban olvasunk” – október 15-én kezdődik a jubileumi Őszi Margó

„15 éve egy csapatban olvasunk” – október 15-én kezdődik a jubileumi Őszi Margó

Október 15–18. között rendezik meg az Őszi Margó Irodalmi Fesztivált a Nemzeti Táncszínházban, teljes a program.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Fehér Gáspár: Annyira kitoltam a szereplőkkel, hogy nem szívesen kóstolnék bele az életükbe

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Szia, Owen_Wilson223 vagyok, és beléd szerettem – Martina Hefter regényéről

Olvass!
...

„Mindent elfelejtettem, mert sosem kellett kínaiul beszélnem” – a Bábel szerzője megírta eddigi legszemélyesebb könyvét

„Tíz hetet készülök eltölteni egy országban, ahol sosem jártam még, hogy újratanuljak egy nyelvet, amelyet rég elfelejtettem.”

...

„Semmi sem készítette fel arra, hogy menekülnie kell a saját hazájából” – Olvass bele Colm Tóibín Thomas Mann-regényébe!

Részlet Colm Tóibín A Varázsló című regényéből.

...

Gondoljunk ma inkább a szerelemre? – Olvass bele Szabados Attila friss verseskötetébe!

Szabados Attila új verseskötete egyszerre szenvedélyes és megfontolt számvetés. Mutatunk egy részletet.

Polc

Ahhoz is kell bátorság, hogy az életet válasszuk: Ocean Vuong új regényéről

...

Hányszor lehet újrakezdeni egy életet? – Tóth Krisztina novelláskötetéről

...

Hitlernek kellett egy anya, aki mindenre képes volt – Nora Bossong Magda című regényéről

...

Egy kis élet: amitől zokog a TikTok, pedig csak darabjaira szedi az amerikai álmot

...
Kiemeltek
...

Horváth Adél: A babonák kapaszkodót nyújtanak

Interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj rövidlistájára beválasztott szerzőket. Horváth Adél mesél írásról, babonákról, kutatásról.

...

Károlyi Csaba: Azt keresem, hogy fogjon meg, nyűgözzön le, veszejtsen el

Mit keres a 2026-os Margó-díj győztes kötetében Károlyi Csaba irodalomkritikus? Interjú. 

...

Te megengednéd a gyerekednek, hogy megnézzen egy boncolást? – Erről ír kisregényt Harag Anita!

Mennyire jó ötlet, ha egy középiskolás osztály megnéz egy boncolást? Erről ír regényt Harag Anita. Podcast.

A hét könyve
Kritika
Szia, Owen_Wilson223 vagyok, és beléd szerettem – Martina Hefter regényéről
A techcégek meg akarják győzni az embereket, hogy az AI-jal istent teremtettek – interjú Cory Doctorow íróval

A techcégek meg akarják győzni az embereket, hogy az AI-jal istent teremtettek – interjú Cory Doctorow íróval

Mire képes valójában az AI, és kell-e tartanunk attól, hogy elpusztítja a világot?