1. Eredetileg Molnár Miklós
Molnár Miklós néven született 1921-ben. Első megjelent novellája a Bridge és Nyúl volt, amelyet még ezen a néven publikált a pécsi Sorsunk folyóiratban 1943-ban, 22 évesen. 1947-től használta az apai nagyanyjától felvett Mészöly nevet. Első kötete, a Vadvizek 1948-ban jelent meg. A pályakezdése elég sokáig, másfél-két évtizedig elhúzódott, az íróvá válás nehéz folyamat volt a háborús időben.
2. A Hamis Tanú törzsvendége
Jogi diplomát szerzett, és bár szeretett volna a Sorbonne-on irodalmat és filozófiát tanulni, a háború miatt ez nem jött össze. Ügyvédbojtárként viszont megmentett egy postarabló gyilkost az akasztófától. A szekszárdi jogászok közé jól beilleszkedett, amit jól mutat, hogy törzshelye volt a Hamis Tanú nevű vendéglőben.
3. Megsemmisített kéziratok
1943-ban megsemmisített egy bőröndnyi kéziratot.
4. Szökésben a háborúból
1944-ben besorozták katonának, ami drámai események sorához vezetett. A mai Lengyelország területére vitték tüzérkiképzésre, aztán amikor közeledett a szovjet offenzíva és a tábort elkezdték kiüríteni, Mészöly ellopott két katonai bélyegzőt, amelyekkel hamis papírokat állított ki magának és négy társának. Többször is veszélyes helyzetbe kerültek, valószínűleg embert is kellett ölnie (ennek emléke évtizedekig kísértette), de sikerült tovább szökniük. Berlinbe érve tudta meg, hogy apja kórházba került, testvére pedig eltűnt az orosz fronton, ezért úgy döntött, hazamegy. Azonban mikor visszaszökött Magyarországra, elkapta egy nyilas osztag és statáriális bíróság elé állították. Szerencséjére a nyilas hadbíró egy gyerekkori jóbarátjának volt a rokona, valószínűleg ő mentette meg Mészölyt a halálbüntetéstől, amelyet amúgy azonnal végrehajtottak volna. Büntetőszázadba került, ahol holttesteket kellett exhumálnia, később bolgár hadifogságba esett, de onnan is elszökött. Magyarországon viszont a pécsi fogolytáborba került.
5. A termékbegyűjtő és kitelepítő osztag munkatársa
Vélhetőleg egy irodalombarát szovjet tiszt révén jutott haza Szekszárdra. Utána egy terménybegyűjtő és kitelepítő osztagnál kapott kocsikísérői munkát. A 40-es évek végén szerkesztőként dolgozott, 1950-től az Állami Bábszínház dramaturgja volt, ahol akkoriban sok jeles művész alkotott.
6. Mészöly és tsa.
1949-ben kötött házasságot Polcz Alaine-nel, akivel – bár ez kevésbé köztudott – közösen is létrehoztak alkotásokat. Meséken, mesék dramatizálásán is gyakran együtt dolgoztak az 50-es években, de később is előfordult, hogy Polcz Alaine nyersanyagot szolgáltatott férjének írásaihoz. Ilyen volt például a Pontos történetek, útközben című kötet, amelyet Mészöly felesége magnóra rögzített emlékei nyomán írt. (Ennek ellenére szerzőként csak Mészöly Miklós nevét tüntették fel, Polcz Alaine-re csak az ajánlásban van utalás.)
7. 1956
1956-ban Mészöly is tanúja volt a történelmi eseményeknek, és részt vett az Írószövetség nyilatkozatának megfogalmazásában is. A visszaemlékezések szerint, amikor november 1-jén vagy 2-án többedmagával az Írószövetségbe indult, látta, ahogy a Moszkva téren mentőautókból ávósok lőnek a tömegre. Ugyanezen a napon este Mészölyék éppen Nemes Nagyék Kékgolyó utcai lakásában tartózkodtak, amikor egy tankból találat érte a lakást. Szerencsére senki sem sérült meg komolyabban, de Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes éppen ezért Mészölyék otthonában vészelte át a forradalom napjait.
8. Szilencium
Pályája során többször is szilenciumra ítélték, ezekben az időszakokban csak gyerekirodalmi művei jelenhettek meg. Az 1957-ben kiadott Sötét jelek kivétel volt, de a Népszabadságban azt is „uszítónak” nevezték, így Mészöly megint csak évekig nem adhatott ki felnőtteknek szóló könyvet. Részesült viszont az Albert Camus által magyar szerzőknek felajánlott támogatásban. Ebben az időszakban megfigyelték, lehallgatták, és attól is lehetett tartani, hogy letartóztatják. Első regényét, Az atléta halálát végül 1966-ban adta ki a Magvető.
9. Az ablakmosó-botrány
Mészöly első drámájához, Az ablakmosóhoz egy kultúrpolitikai botrány kötődik, amely megpecsételte drámaírói karrierjét. A hatalom természetéről szóló darabot 1963-ban mutatták be a Miskolci Nemzeti Színházban, azonban szinte azonnal, a második előadás után le kellett venni a műsorról. A dráma szövegváltozatát a Jelenkorban közölték, de abból még nagyobb botrány lett, támadások indultak a folyóirat ellen, a főszerkesztőt, Tüskés Tibort leváltották.
10. A filmszínész Mészöly
Mészöly filmekben is szerepelt. Ő játszotta a főszerepet Jancsó Miklós Goldman György szobrászról szóló rövidfilmjében. A 60-as évek elején anyagi gondok miatt vállalt statisztálást. Szerepelt az Oldás és kötés, valamint az Így jöttem című Jancsó-filmekben.
10+1. Ellenzéki értelmiségi szerep
1980-tól Mészöly rendszeresen szervezett ellenzéki összejöveteleket Kisorosziban, később pedig a Városmajor utcai lakásukon. Bekapcsolódott az ellenzéki értelmiségiek csoportjába, több számára fontos ügyben is szót emelt. A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának megalakulásakor elnökké választották. Az 1956-os forradalom 30. évfordulóján ő is aláírta az a nyilatkozatot, amelyben kelet-európai ellenzékiek fejezték ki elkötelezettségüket a demokrácia mellett. Antall József 1988-ban többször is meghívta az Ellenzéki Kerekasztal háttérbeszélgetéseire. Mészöly volt a Magyar Helsinki Bizottság első elnöke, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és elnöke is.
