Mészöly Miklós egyszerűen volt. Vagyis Van.

Száz éve született Mészöly Miklós a magyar próza megkerülhetetlen alakja. A Jelenkor Kiadóval 20 perces riportfilmet forgattunk Szekszárdon az íróról, akinek prózája a mai napig hatással van irodalmunkra. Keveset beszélünk róla vagy műveiről, ezért Szolláth Dávid irodalomtörténész, az új Mészöly-monográfia szerzője, Nagy Boglárka, a Jelenkor Kiadó főszerkesztője és Lovas Csilla főmuzeológus segítségével próbáljuk megmutatni, ki volt Mészöly Miklós, miért megkerülhetetlen. 

A Mészöly100-hoz kapcsolódva összeszedtünk 10+1 érdekes tényt Mészöly életéből, amit fotókon is megmutattuk és megírtuk a korabeli interjúk alapján portréját.

vl | 2021. január 21. |

Nagy rajongója vagyok a kerek évfordulóknak. Nem azért, mert mindig olyan jó ünnepelni, hanem azért, mert egy természetes rendet ad ahhoz, hogy a műalkotás ne porosodjon be, ne rögzüljön annyira, hogy utána megközelíthetetlenné váljon. A hagyományra, valószínűleg Esterházy nyomán, mindig úgy gondoltam, mint egy párbeszédre a múlt és jelen között, valamire, ami folyamatosan mozgásban van. Hogy a múltunkat folyamatosan alakítjuk, ami a jelenünkre is hatással van. Új kérdéseket teszünk fel, újraolvasunk műveket. 

Szolláth dávid
Mészöly Miklós
Jelenkor Kiadó, 2020, 740 oldal
-

Mészöly Miklósnak nincs kultusza, nincs története. Pedig lehetne. 

Molnár Miklós néven született Szekszárdon 1921. január 19-én. A Sorbonne-ra akart menni a negyvenes években továbbtanulni, helyette háborúba ment, ahol fogságba esett. Lehet, hogy embert is ölt - ez a kérdés foglalkoztatta egész életében. Hosszú évekig meséket írt, a bábszínházban dolgozott. Hajlíthatatlan alaknak írták le. Több nemzedék tartotta mesterének: Bereményi, Esterházy, Lengyel, Krasznahorkai, Nádas, Németh Gábor vagy Péterfy. Életműve sok szempontból előzmény nélküli: Az atléta halála, a Saulus, a Film, a Megbocsátás, a Magasiskola, a Jelentés öt egérről mind-mind olyan olvasmány, aminek ha nem néz utána az olvasó, akkor meg sem tippelné, hogy a hatvanas-hetvenes években jelentek meg. Mészöly kísérletező író volt, de a kísérletezés nem önmagában érdekelte, hanem azért, hogy megtalálja a megfelelő elbeszélői nézőpontokat.

Szolláth Dávid irodalomtörténész Mészölyről írt monográfiája új utakat ajánl a Mészöly-életműhöz, és amely olyan izgalmas, hogy egy 20 perces filmet is forgattunk a Jelenkor Kiadóval közösen. Mészölyt ugyanis újra fel kell fedezni, mert meglepően keveset beszélünk róla mi, olvasók. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony

Mészöly Miklós nem szeretett interjút adni – erről ő maga mesélt egyik interjújában. A magyar prózairodalom egyik legnagyobbjaként ugyanakkor sokszor volt kénytelen nyilatkozni, születésének századik évfordulója pedig jó alkalmat kínál arra, hogy az Arcanum segítségével megnézzük, milyen kép is kerekedik ki Mészölyről az interjúi alapján.

...
Nagy

10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről

100 évvel ezelőtt, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós író, aki a magyar irodalomtörténetben a mai napig megkerülhetetlen viszonyítási pont. 

...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Hírek

Bret Easton Ellis: Minden könyvemet magamnak írtam, soha nem másoknak

...
Hírek

Bödőcs Tibor: A népi-urbánus vita itt zajlik, bennem

...
Hírek

Múló idő, várandósság és beszélgetés önmagunkkal - magyar irodalom a Könyvfesztiválon

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

...
Nagy

A bőség zavara: non-fiction ajánlatunk a Könyvfesztiválra

...
Hírek

Harari a fóliázott könyveiről: Nem a genderkérdés a legnagyobb probléma Magyarországon

...
Zöld

Medvelepke vagy ablakosmoly? Szavazz a 2024-es év lepkéjéről!

...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.