Térey János: Szükséges fölösleg
„Csak már magamat unom nagyon interjúhelyzetben” – írta Térey János egy magánlevelében, 2016-ban. Egy idő után nyűggé vált számára az interjúadás, az igényességéből mégsem engedett, ugyanolyan őszinteséggel fogalmazott tizedjére, huszadjára, századjára is. A Szükséges fölösleg rendhagyó "önéletrajz". „Nyugtalanító életútjának, kiteljesedő intellektusának nagyszabású tanúja ez az interjúkötet. Annak, hogy miként érik egy költő – mert elsősorban költő volt – szabálytalan tehetségből a legnagyobbak egyikévé” – írta a könyv fülszövegében Darvasi Ferenc.
Mohamed Mboguar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete
Mohamed Mboguar Sarr könyve 2021-ben Franciaország legrangosabb irodalmi elismerésében részesült, elnyerte a Goncourt-díjat. A könyv főhőse egy szenegáli író, Diégane Latyr Faye, aki 2018-ban felfedez Párizsban egy legendás könyvet, az 1938-ban kiadott Az embertelenség labirintusát. A szerzőt úgy emlegették annak idején: a "néger Rimbaud", de a műve által keltett botrány miatt eltűnt. Diégane nyomozni kezd a titokzatos T.C. Elimane után, és tragédiákkal szembesül. Közben Párizsban fiatal afrikai írók egy csoportjával jár össze; figyelik egymást, beszélgetnek, vitatkoznak, isznak, sokat szeretkeznek, és töprengenek a száműzetésbeli alkotás szükségességén.
Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.
Fotó: Momar Niang
Tovább olvasokKurt Vonnegut: Bajnokok reggelije
„Ez a könyv ajándék magamnak az ötvenedik születésnapomra” - írta Vonnegut annak idején a Bajnokok reggelijéről, amelynek főhőse a szerző több könyvében is szereplő sikertelen sci-fi-író, Kilgore Trout. Ebben a regényben Trout hirtelen világhírűvé válik, sőt megkapja a Nobel-díjat. Vonnegut számos egyéb könyvének alakja vendégszerepel a történetben, amelynek fő kérdése most is az, hogy mennyiben van az embernek szabad akarata. „A könyv voltaképpen a világegyetem Teremtőjének levele a kísérleti lényhez. A Teremtő gratulál teremtményének, és elnézését kéri mindazokért a kellemetlenségekért, amelyeket el kellett viselnie.”
Mit mond nekünk ma Kurt Vonnegut kultikus könyve, Az ötös számú vágóhíd? Mi a közös benne és a 22-es csapdájában? Miért értelmezik sokszor félre a regényt? Többek közt ezekről a kérdésekről írt Salman Rushdie a Vonnegutról szóló személyes hangú esszéjében, amely most az 1749-en jelent meg M. Nagy Miklós fordításában. Összeszedtük az író legizgalmasabb gondolatait a regényről.
Tovább olvasok
