![Mit tud egy ausztrál, egy japán és egy dán író a gyerekkorról? [Könyvesblokk]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/3/31966/fe_580_320_nevtelen_terv_26.png "könyvesblokk")
Charlotte Wood: A gyerekek
A Hétvége szerzője legújabb kötetében ismét egy ausztrál kisvárosba vezet. A regényben egy olyan család életébe nyerhetünk bepillantást, melynek tagjai már régen eltávolodtak egymástól. Amikor édesapjukat baleset éri, és intenzív osztályra kerül, Mandy és a testvérei hazatérnek, hogy az anyjukkal legyenek a nehéz helyzetben. De a történet nem jut nyugvópontra, ugyanis az egyik ápoló által felidézett múltbeli történet újra felszínre hozza a sérelmeket, és a helyzet hirtelen fenyegetővé válik. A gyerekek sodró lendületű kötet az idő múlásáról, felejtésről, emlékezésről és megbocsátásról.
Charlotte Wood könyvében három nő gyűlik össze egy ausztrál part menti házban karácsonykor, hogy leselejtezzék nemrég elhunyt negyedik barátnőjük holmijait. A Hétvége az évtizedes barátságokat kutatja, közben olyan hétköznapiasan kényelmetlen témákkal szembesít, mint az öregedés, a lojalitás hiánya, a mellőzöttség és a kiüresedés. 
Yoko Tawada: Tokió utolsó gyermekei
A japán írót a The New York Times "Kafka kitűnő tanítványának nevezi", akinek kíméletlen szatírája 2018-ban elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat külföldi irodalom kategóriában. A könyv a közeljövőt vetíti az olvasó elé, amikor Japán élhetetlenné válik, és teljesen elszigetelődik a külvilágtól. A társadalmat öregek működtetik, ők gondoskodnak a szinte életképtelen, mozogni és öltözködni is képtelen gyerekekről. A kötetet a szerző utólag egészítette ki négy korábbi, ugyancsak disztópikus elbeszélésével, melyeket a 2011-ben bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő szökőár hatására írt.
Tove Ditlevsen: Gyerekkor
A dán irodalom egyik klasszikusát ismerhetik most meg a magyar olvasók, a Koppenhága-trilógiát a The New York Times az év könyvei közé sorolta. A szerző a memoárban fájdalmas őszinteséggel tárja az olvasó elé legszemélyesebb élményeit, élete legintimebb történéseit. Mesél koppenhágai gyerekkoráról, fiatalságáról, íróvá válásáról, házasságairól és függőségéről. A trilógia első része, a Gyerekkor egy iróniával fűszerezett, érzékeny portré felnőtté válásról, barátságról és költői szárnypróbálgatásról.
