Margaret Atwood: Pénelopeia
Margaret Atwood regényében az Odüsszeia női párja születik meg, ezúttal ugyanis nem a férfi hős, a nagy kalandor Odüsszeusz nézőpontjából ismerjük meg az egymástól elszakított házaspár húsz évének történetét, hanem a nőéből. Pénelopé a házastársi hűség legalapvetőbb és legkorábbi irodalmi megtestesítője, aki a kérők ostromának ellenállva várta haza férjét a trójai háborúból. Húsz esztendő rendkívül hosszú idő, vajon miből merítette az erőt és a kitartást? Gondolt-e az öregedésre? Emlékezetébe tudta-e idézni a férjét? Mit gondolt a lelke mélyén, a hű feleség szerepéből kitekintve? Mennyit szenvedett és sóvárgott? A kanadai író regényében ezekre a kérdésekre keresi a választ, és egy valódi, hús-vér nő szemszögéből meséli újra az európai irodalom egyik legfontosabb alaptörténetét.
A kanadai Margaret Atwoodot a legtöbben A szolgálólány meséje című disztópikus történet szerzőjeként ismerik, pedig irodalmi munkássága ennél sokkal szerteágazóbb és figyelemreméltóbb. Az HBO GO-n debütált dokumentumfilm, A szavak ereje most bepillantást enged a szolgálólány főkötője alá: megismerhetjük a könyvek mögött az embert, és kicsit bekukucskálhatunk az ő szemén át a világba, ahol élünk.
Tovább olvasokStefanie H. Marti: Bloomsbury szerelmesei - Virginia és az új idők
„Kitalálni egy jó életet valószínűleg ugyanolyan nehéz, mint megélni azt” - szól a könyv mottója, mely rámutat arra, hogy a tervek, a vágyak könnyen összeütközhetnek a valósággal és az elvárásokkal. A huszadik század elején játszódó regény Virginia Woolf élettörténetét dolgozza fel, egyszerre lebilincselő és felkavaró, az érzelmekre is ható olvasmány. A Virginia Woolf és testvérei által alapított Bloomsbury-kör a művészeti szabadság terepévé vált, inspiráló és felszabadító közeggé, de a korabeli társadalom nem nézte jó szemmel. Mint ahogy a hajadon írónőre is furcsaságként tekintett, és elvárta tőle, hogy mielőbb férjet találjon magának.
Paolo Cognetti: A magányos farkas boldogsága
A nagy sikerű Nyolc hegy szerzőjének új regénye jelent most meg magyarul, és a magas hegyeknek ebben a szövegben is fontos szerepe lesz. Egy csalódott, középkorú férfi gyerekkorának helyszínére, egy magashegyi faluba húzódik vissza, ahol megismerkedik egy nővel, aki Milánóból, a város zajától menekült a természetbe. Ugyanitt egy fiatal lánnyal is találkozik, de nem tudják, lesz-e közös útjuk, és ha igen, merre vezet majd. Töprengő emberek és a felettük magasodó havas csúcsok sorsokat megvilágító ereje válik láthatóvá A magányos farkas boldogsága lapjain, mely líraiságában és metaforikusságában is emlékeztet a korábbi regényre.
Januárban mutatták be a Nyolc hegy című filmdrámát, mely a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri díját. Az olasz-belga-francia koprodukcióban készült film Paolo Cognetti olasz író első, 2016-os regényének adaptációja. Az Alpok egyik hegycsoportjában, a Dolomitok magas csúcsai között játszódó történet egy coming of age sztori, a gyermekkor idilljéből a felnőttkor kudarcai és kétségei felé tartó átmenet, melyben a hegyek, azon túl, hogy helyet adnak a történéseknek, erős szimbolikus tartalmat is hordoznak. A szöveg legfontosabb kérdése, hogy menni vagy maradni a jobb; bejárni a nyolc hegyet, vagy kitartani a középsőn - vajon melyik a boldog élet titka? Mindez a hét könyvében.
Tovább olvasok
