Halász Rita: Mély levegő
„Megigazítom az úszószemüveget, kék medence, minden elcsöndesedik. Levegőt veszek, próbálom kifújni a víz alatt. (…) Anyám mindig mondja, a problémákra a legjobb gyógyír az úszás. Fáj a hátad, enervált vagy, otthagyott a pasid, ússz.” Halász Rita regénye egy harmincas pár házasságának válságáról szól, a főszereplő, Vera E/1. elbeszélésében. Vera fuldoklik férje mellett, próbál a felszínre jutni és sok más kevésbé egészséges megküzdési stratégia mellett sokat segít neki az úszás és – édesanyja tanácsára – a medence. Hosszú az út, mire az első kapálózások után felszínen tud maradni, de az úszás és a lélegzés törvényszerűsége megteszi a maga hatását. A könyv utolsó mondata is ez: „Egyenletes ritmusban haladok.”
E/3 sorozatunkban ezúttal Halász Rita mesélt az első olyan traumájáról, amelyet megírt, az El Caminón való bolyongás és a regényírás kapcsolatáról, valamint arról a dermedtségről, amely a Mély levegő megjelenése, illetve a Margó-díj után lett úrrá rajta.
Tovább olvasok
Totth Benedek: Holtverseny
„Trainspotting az uszodában. Úgy vág szájba, hogy beleszédülsz." Dragomán György szerint ilyen Totth Benetek Holtverseny című regénye. A Margó-díjas regény megjelenésekor valósággal berobbant a magyar irodalomba. A kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemei keverednek ebben a különös, nyomasztó és olykor mégis humoros, kegyetlen, de nem öncélú prózában. Brutális és érzékeny kötet a mai Magyarországról, és a benne meglehetősen elhagyatottan, néha boldogan, többnyire boldogtalanul, olykor szomorúan, de gyakrabban inkább dühösen ténfergő tizenévesekről, akik a vidéki elkerülőutakon mennek céltalanul az éjszakában.
Forgách András: 12 nő voltam
Forgách András tegnap volt 70 éves. Ezért sem maradhat ki összeállításunkból a nők felnőtté válásáról szóló könyve – meg persze témába vágó borítója miatt sem, amit a Könyves olvasók 2013-ban a legszebb borítónak választottak. Forgách a Kortárs Onlinenak adott interjúban így mesélt a borítóról: „Elég bonyolultan alakult a borító sorsa, voltak konfliktusok e tekintetben. Úgy kezdődött, hogy a húgom, mint a kötet szerkesztője küldött nekem harminc különböző típusú képet, abból én kiválasztottam ötöt, ez közte volt. Ez a női figura csecsemővel a hátán eredetileg kisebb lett volna, azt én akartam, hogy így ússzon át a hátsó borítóról az elsőre. Felvetettem azt is, hogy a rólam készült fotó is víz alatti legyen, van egy ehhez igen hasonló kép rólam, Szilágyi Lenke készítette huszonöt éves koromban. A borító sugallata olyasmi, hogy az elemben lebeg valaki, a nő az elemben, a vízben létezik, nem feltétlenül az erotikán van a hangsúly, a meztelenség ellenére, inkább a gyerek van az anyával. (…) Megszerettem a borítót, sokan szeretik. Amikor viszont Nádasnak adtam egy kötetet, csak annyit mondott, hogy »hát nem tudnak könyvborítót csinálni mostanában«.”
!["Úgyis mindig örök kamasz marad" [Forgách András 70]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/konyves/ko/konyves/image/fe_229_160_forgach_andras_es_a_producer-02528.jpg)
Ma ünnepli hetvenedik születésnapját Forgách András író, dramaturg, műfordító, tanár.
Tovább olvasok
Charlotte Wood: Hétvége
Charlotte Wood regényében három nő a főszereplő, akik azért gyűlnek össze, hogy karácsonykor kitakarítsák elhunyt barátnőjük tengerparti házát. Mindannyian a hetvenes éveikben járnak, de nem is lehetnének különbözőbbek. A főnökösködő, maximalista Jude alig várja, hogy túl legyenek a feladaton, és eltölthessen egy hetet a házban a szeretőjével. Az egykor ünnepelt színésznőnek, Adele-nak épp egy szakítással kell megbirkóznia, Wendy, az elismert értelmiségi pedig visszasírja a régi sikereit, és próbál megbarátkozni a gondolattal, hogy hamarosan el kell búcsúznia leghűségesebb társától, öreg és beteg kutyájától, Finntől. Az együtt töltött hétvége felszínre hozza az évtizedes konfliktusokat, és a három nő elkezd gondolkodni azon, hogy egyáltalán miért is barátok. A lelki és fizikai nagytakarítást váratlan vendégek bonyolítják, és még egy hatalmas vihar is közbeszól. Charlotte Wood regénye megmutatja, hogyan formálják át a barátságot az évek, és mi történik, ha elkezdünk igazat mondani önmagunknak. Bölcs és empatikus történet hűségről, öregedésről és az élet szépségeiről, felejthetetlen figurákkal, sok nevetéssel és könnyel. "Hát ebből állt az öregedés? Megszokásból és kifogásokból, meg hogy az ember halálra untatja magát a saját merev előítéleteivel?"
Charlotte Wood könyvében három nő gyűlik össze egy ausztrál part menti házban karácsonykor, hogy leselejtezzék nemrég elhunyt negyedik barátnőjük holmijait. A Hétvége az évtizedes barátságokat kutatja, közben olyan hétköznapiasan kényelmetlen témákkal szembesít, mint az öregedés, a lojalitás hiánya, a mellőzöttség és a kiüresedés.
Tovább olvasok
Marie Aubert: Felnőtt emberek
Marie Aubert könyve a borítója alapján akár kedves és egyszerű strandolvasmány is lehetne, és egy bizonyos szinten az is, hiszen rendkívül könnyen befogadható. Ennek ellenére nem könnyed és valójában egyáltalán nem egyszerű: összetettsége nem nyelvi szinten jelentkezik, sokkal inkább a szereplők egymáshoz és önmagukhoz való viszonyában keresendő – írtuk kritikánkban. A főszereplő Ida sikeres építész, egyedül él, és rendszerint nős férfiakkal keveredik inkább rövidebb, mint hosszabb kalandokba. Egyre jobban aggasztja, hogy szingli, és hogy elszalasztja az anyává válás lehetőségét. Az anyaság kontra gyermektelenség dilemmáján túl Marie Aubert regényében, akár egy Dogma-filmben, egy diszfunkcionális család dinamikája, múltja és jelene is kibontakozik néhány nap történéseibe sűrítve. A pörgős és humoros elbeszélés pontos képet ad arról, milyen nehéz másképp viselkedni, mint ahogyan a rég megszokott szerepek diktálják. Felszínen maradni nehéz, de talán nem lehetetlen.
Marie Aubert regénye minimalista stílusban, sok párbeszéddel, minden felesleges sallangtól mentesen vezet be egy diszfunkcionális család, azon belül is elsősorban egy testvérpár történetébe.
Tovább olvasok
Francis Scott Fitzgerald: A Nagy Gatsby
Ha egy könyvet (és filmet) kellene választanunk, amiben a medence igazán központi szerepet kap, akkor az A Nagy Gatsby lenne. Ennek medencéje egy húszas évekbeli fényűző és extravagáns party egyik legnagyobb attrakciója, de a történet végén olyan események helyszíne is, ami után nem sok kedvünk lenne megfürödni benne. Fitzgeraldnál státuszszimbólum és hullámsír – de mi minden lehet még egy medence?
125 éve született F. Scott Fitzgerald, A nagy Gatsby szerzője, a 20. század egyik leghíresebb modernista regényírója. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.
Tovább olvasok
Jean-Emmanuel Conil: A medence (La Piscine / La Piscina)
A medence (La Piscine / La Piscina) 1969-ben bemutatott színes, francia–olasz filmdráma. Jacques Deray alkotása Jean-Emmanuel Conil regénye alapján készült. A medence fojtott légkörű bűnügyi kamaradráma, a francia filmművészetre jellemző lélektani krimik egyik korai, jelentős darabja.
Deray rendezése több későbbi medencés film vagy filmes utalás alapja lett. A Saint-Tropez-i villában pihenő milliomosok luxus életmódja mögött szépen lassan felsejlik, micsoda feszültségeket takar el ez az idillinek tűnő világ: a medence feszített víztükre. Az eredeti filmben a főszereplők Hollywood egykori álompárja, Alain Delon és Romy Schneider voltak. A film alapját adó könyv nem jelent meg magyarul.
