1. Egyik híres őséről nevezték el
Francis Scott Key Fitzgerald 1896. szeptember 24-én született a minnesotai Saint Paulban. Három keresztnevét apja egyik rokona, az amerikai himnusz szövegének szerzője után kapta. A jogász és amatőr költő, Francis Scott Key csak távoli őse volt a családnak, de a szülők azt szerették volna, ha a fiúk a The Star Spangled Banner szerzőjének nyomdokaiba lép.
2. Rossz tanuló volt, de írni hamar elkezdett
Fitzgerald a St. Paul Akadémián tanult 1908-tól 1911-ig. Az írás iránt hamar érdeklődni kezdett, első detektívtörténete az iskolai újságban jelent meg. Később beiratkozott a princetoni egyetemre, de nem volt túl jó diák, ezért egy idő után otthagyta az egyetemet és elment inkább katonának. Nemcsak lusta volt, de azt is lehet tudni róla, hogy nagyon rossz volt a helyesírása. Elképzelhető, hogy diszlexiás volt.
3. Daisy a valóságban is létezett
18 éves korában Fitzgerald beleszeretett egy Ginerva King nevezetű 16 éves lányba, akiről később A nagy Gatsby című regényének hősnőjét, Daisy Buchanant formázta.
4. Gyakorlatilag lemaradt az első világháborúról
Nem sokkal azután, hogy otthagyta az egyetemet és katonának állt, a háború véget ért. Bevonulása után azonban erősen aggasztotta, hogy meghalhat háborúban, ezért eszeveszetten írni kezdett, abban a reményben, hogy némi irodalmi örökséget azért hagy majd maga után. Bár a csatatérre végül soha nem jutott el – még azelőtt aláírták a fegyverszünetet, hogy őt hajóra tették volna – ,arra jó volt az igyekezete, hogy elkészült első regénye kéziratával, A romantikus egoistával. A Charles Scribner's Sons kiadó a könyvet visszautasította azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben hajlandó a kéziratot alaposan átdolgozni, újra beküldheti. Végül 1920-ban Az Édentől messze címmel jelent meg és nagy siker lett.
5. Zelda félt, hogy egy író nem tudja majd őt eltartani
1919-ben ismerte meg és jegyezte el Zelda Sayre-t, egy Alabama állambeli felsőbírósági bíró lányát. Hogy életüket anyagilag megalapozza, az eljegyzés után az író New Yorkban állást szerzett magának egy hirdetővállalatnál, emellett novellákat írt. Mindez azonban nem győzte meg Zeldát arról, hogy Fitzgerald el is tudja majd tartani, így az eljegyzést felbontotta. Később, amikor Fitzgerald már befutott Az Édentől messze című könyvével, Zelda megújította az eljegyzést, és 1920-ban a New York-i St. Patrick katedrálisban megtartották az esküvőt. 1921 októberében lányuk született – Frances Scott Fitzgerald volt egyetlen gyermekük. Zelda egyébként a mintája volt azoknak a „flapper” lányoknak, akikről az író több regényében is írt: nyilvánosan ivott és dohányzott, vicceket mesélt, festett, táncolt és írt. Zelda és F. Scott így hamar az irodalmi élet ikonikus párosa lett.
6. Mániákusan lejegyezte életének minden részletét
1919 és 1937 között Fitzgerald megszállottan lejegyzett mindent az életről és a karrierjéről egy nagy, bőrkötéses könyvbe. Ebben többek közt rögzítette a publikációit és a bevételeit is, de az egyik részben, amely az Outline Chart of My Life címet kapta, hónapról hónapra feljegyezte életének legfontosabb eredményeit, kezdve a megszületésétől az első szaván át (up) egészen a Zeldával való szerelembe esésének pillanatáig (1918. szeptember 7.).
7. Sosem élt egy helyen néhány évnél tovább
Bár befutott íróként már szert tett némi vagyonra, sosem volt saját ingatlana, mindig csak házakat, apartmanokat bérelt, vagy hotelekben lakott. 1920 és 1940 közt ezeken a helyeken élt: New York, Connecticut, Minnesota, Long Island, Párizs, francia Riviéra, Róma, Los Angeles, Delaware, Svájc, Baltimore, Észak-Kalifornia. A gyakori költözések egyik oka az volt, hogy próbált olyan helyre menekülni, ahol békét talál az íráshoz, de az is előfordult, hogy odament, ahol a mentális betegségekkel küzdő feleségét kórházban ápolták.
8. Hemingway volt az egyik barátja
Hemingway és Fitzgerald 1925-ben Párizsban ismerkedett meg, ahol barátságot is kötöttek egymással. A Vándorünnep című könyvében Hemingway így írt Fitzgeraldról: „Tehetsége annyira természetes volt, mint a lepkeszárnyon a minta. De ennek ugyanúgy nem volt tudatában, mint a lepke, és annak sem, amikor a minta lesöprődött vagy meghibásodott. Később észrevette, hogy szárnyai megsérültek; megtanult gondolkozni, de repülni már nem tudott, mert a repülés vágyát elvesztette—csak arra tudott emlékezni, valamikor milyen könnyen tudott szárnyalni.” Barátságukat nehezítette, hogy Hemingway nem jött ki jól Fitzgerald feleségével, Zeldával. Azt állította, hogy Zelda őrült és eltereli a figyelmét az írásról.
9. A Nagy Gatsby nem volt bestseller a megjelenésekor
Annak ellenére, hogy a kritika lelkesen fogadta A nagy Gatsbyt, Fitzgerald életében nem lett a könyvből bestseller. Az első két regényéhez képest nem szerepelt túl jól a könyv, csak 20 ezer példány kelt el belőle. Csak a második világháború után lett népszerű, amikor 150 ezer példányt vittek a tengerentúlra a katonáknak. Fitzgerald hírnevéhez ez az akció nagyban hozzájárult, A nagy Gatsby pedig hamarosan az egyik legkedveltebb regény lett Amerikában. A könyvből ma évente 500 ezer példányt adnak el.
10. Hollywoodi forgatókönyvíróként is dolgozott
Ahogyan a legtöbb hivatásos író, Fitzgerald is novellák írásával egészítette ki a bevételét, és regényeit is megpróbálta eladni hollywoodi filmgyártóknak. Amikor Zelda elmegyógyászaitól is érkezni kezdtek a számlák, az író már állandó anyagi problémákkal küszködött. Bár a filmekkel való munkát degradálónak tartotta, muszáj volt munkát vállalnia, a harmincas évek második felét ezért Hollywoodban töltötte forgatókönyvek írásával. Míg Zelda elmegyógyintézetekben élte le hátralévő idejét, ő Hollywoodban együtt lakott Sheilah Grahammel, egy hollywoodi újság pletykarovatának vezetőjével.
10+1. Még azelőtt meghalt, hogy befejezhette volna utolsó könyvét
1940-ben elkezdte írni ötödik (és egyúttal utolsó) könyvét, amely egy iparmágnás életéről szólt. Az utolsó cézárt azonban már nem tudta befejezni, posztumusz kiadásban jelent meg 1941-ben. A jegyzeteket volt barátja, Edmund Wilson tette rendbe, és ő segített kiadni is. 1994-ben újra kiadták, de ezúttal eredeti címével: Az utolsó cézár szerelme (The Love of the Last Tycoon). Az író 44 éves korában szívrohamban halt meg. Bár utolsó könyve félkész maradt, több kritikus is a legjobb művének tartotta.
Forrás: History.com
