Hogyan élte meg Atwood és Whitehead, hogy sorozat készült a könyveikből?

Hogyan élte meg Atwood és Whitehead, hogy sorozat készült a könyveikből?

Az Amazon Prime-on a napokban mutatták be A föld alatti vasút című minisorozatot, ez pedig jó alkalmat kínált a TIME-nak ahhoz, hogy leültesse a regény íróját, Colson Whiteheadet és A Szolgálólány meséjével új magasságokba emelkedő Margaret Atwoodot, hogy eszmét cseréljenek az adaptációkról.

ro | 2021. május 17. |

Colson Whitehead rögtön a beszélgetés elején elmondja, hogy már februárban látta a regénye alapján készített minisorozatot, most épp másodszorra nézi, nagyjából a felénél jár, és nem is nagyon rejtette véka alá, hogy nagyon tetszik neki a végeredmény. A munkálatokban nem vett részt, és bár a múltban többször felmerült benne, hogy forgatókönyvet írjon, harminc oldal után mindig arra jutott, hogy marad a kaptafánál és helyette inkább ír egy regényt. 

Atwood a hetvenes években belekóstolt a forgatókönyvírásba, ami szerinte nagyon más tészta, mint regényt írni. Utóbbinál az író mindent az ellenőrzése alatt tarthat, a filmes vagy a tévés projekteknél viszont egyértelműen a csapatmunka dominál, és az író legfeljebb egy „akasztót” hozhat létre. Lehet, hogy az egy jó akasztó, de attól még csak egy akasztó, és mások fognak rábiggyeszteni a dolgokat; így mások adnak neki testet, arcot, ők adják a színészi tudást, a nüanszokat, a rendezést. Whiteheadnek a Szolgálólány folytatását firtató kérdésére válaszul (egészen pontosan azt kérdezte, hogyan élte meg Atwood, hogy el kellett engednie a saját vízióját és utat kellett adnia a tévések elképzeléseinek), a kandai író azt mondta, nem volt választása és bár szereti azt gondolni, hogy befolyással tud lenni a dolgok alakulására, de ez lehetetlen, mert nincs olyan épeszű filmes vagy tévés, aki ilyen vétójogot adna egy írónak. Kontrollt egyedül csak úgy tudna gyakorolni, ha ő írná és rendezné a filmet, és a produceri teendőket is magára vállalná.

Whiteheadben ugyanakkor fel sem merült, hogy a rendező nagy mértékben megváltoztatna dolgokat a sorozatban, szerinte a tíz epizód elég teret ad ahhoz, hogy minden jelentősebb mozzanat, részlet belekerüljön. A rendező Barry Jenkinsnek volt néhány javaslata, amelyek hozzátettek vagy sűrítettek egy-egy szereplő esetében, ezeket pedig mind helyénvalónak érezte. Van egy rész például a regényben, 70 oldalon keresztül, amikor Cora egyedül van odafönt a padláson, és hogy a sorozatban ez dinamikusabbá váljék, Jenkinsnek volt egy javaslata – bár Whitehead azt már nem árulta el, hogy mi. Azt mondja, sosem merült fel benne, hogy az adaptáció során félremehetnek a dolgok, és szerinte nem is mentek.

A beszélgetésen szóba kerül, hogy A Szolgálólány meséje első évadát az előző amerikai elnökválasztás időszakában mutatták be, és nagyon erős reakciókat váltott ki. A föld alatti vasút című regény nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy megválasztották Donald Trumpot elnöknek. Whitehead felidézte, hogy a gyűléseken megfigyelhető tébolyodott hangulatról az jutott eszébe, nem véletlen, hogy a könyvben felbukkan egy lincselési jelenet is. Whitehead elmondta azt is, hogy a regényben törekedett arra – hogy a rabszolga-narratívákhoz híven – tényszerűen és ne túldramatizálva ábrázolja az erőszakot, és Barry Jenkins ugyanerre törekedett az adaptációban is: amellett, hogy meg akarta mutatni az erőszakot, visszafogott maradt. Mesélt a színészekről is, illetve arról, hogy szereplőinek élet és halál kérdése volt, hogy megszökjenek a rabszolgatartóktól, és nem mindenki járt sikerrel, ennek ábrázolása pedig pszichésen és érzelmileg is sokat kivett a színészekből. Atwood mindehhez hozzáteszi, hogy ráadásul ez nem egy ősi történet – az apja például, aki 1906-ban született és Új-Skóciában nőtt fel, még találkozott olyan emberekkel, akik a rabszolgasorból menekültek északra. Whitehead elmesélte még, hogy az íráshoz általában több alapanyagot talál a múltban, az új könyve pedig a hatvanas évek Harlemébe vezet. Nagyjából úgy érzi, elmondta, amit el akart mondani a jelenkori Amerikáról, és azzal, hogy a múltba helyezi a könyveit, keresi a különböző módozatait annak, hogy a történelemről, politikáról, fajról, kapitalizmusról beszéljen – és közben azon van, hogy munkája mindig frissnek hasson.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Atwood újabb disztópiájából készíthet sorozatot a Hulu

Margaret Atwood nagyot megy a Hulun: hamarosan bemutatják A Szolgálólány meséje negyedik évadát, állítólag már berendelték az ötödiket, a Deadline híre szerint pedig sorozatot akarnak forgatni a MaddAddam-trilógiából is.

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

A kanadai íróról szóló dokumentumfilm bepillantást enged a szolgálólány főkötője alá: egy élet emberséggel az emberiség szolgálatában.

...
Hírek

A rabszolgatartás poklának mélyére vezet az Amazon új sorozata

Megérkezett A föld alatti vasút első teljes előzetese.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...
ko

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Hírek
...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk