Hogyan élte meg Atwood és Whitehead, hogy sorozat készült a könyveikből?

Hogyan élte meg Atwood és Whitehead, hogy sorozat készült a könyveikből?

Az Amazon Prime-on a napokban mutatták be A föld alatti vasút című minisorozatot, ez pedig jó alkalmat kínált a TIME-nak ahhoz, hogy leültesse a regény íróját, Colson Whiteheadet és A Szolgálólány meséjével új magasságokba emelkedő Margaret Atwoodot, hogy eszmét cseréljenek az adaptációkról.

ro | 2021. május 17. |

Colson Whitehead rögtön a beszélgetés elején elmondja, hogy már februárban látta a regénye alapján készített minisorozatot, most épp másodszorra nézi, nagyjából a felénél jár, és nem is nagyon rejtette véka alá, hogy nagyon tetszik neki a végeredmény. A munkálatokban nem vett részt, és bár a múltban többször felmerült benne, hogy forgatókönyvet írjon, harminc oldal után mindig arra jutott, hogy marad a kaptafánál és helyette inkább ír egy regényt. 

Atwood a hetvenes években belekóstolt a forgatókönyvírásba, ami szerinte nagyon más tészta, mint regényt írni. Utóbbinál az író mindent az ellenőrzése alatt tarthat, a filmes vagy a tévés projekteknél viszont egyértelműen a csapatmunka dominál, és az író legfeljebb egy „akasztót” hozhat létre. Lehet, hogy az egy jó akasztó, de attól még csak egy akasztó, és mások fognak rábiggyeszteni a dolgokat; így mások adnak neki testet, arcot, ők adják a színészi tudást, a nüanszokat, a rendezést. Whiteheadnek a Szolgálólány folytatását firtató kérdésére válaszul (egészen pontosan azt kérdezte, hogyan élte meg Atwood, hogy el kellett engednie a saját vízióját és utat kellett adnia a tévések elképzeléseinek), a kandai író azt mondta, nem volt választása és bár szereti azt gondolni, hogy befolyással tud lenni a dolgok alakulására, de ez lehetetlen, mert nincs olyan épeszű filmes vagy tévés, aki ilyen vétójogot adna egy írónak. Kontrollt egyedül csak úgy tudna gyakorolni, ha ő írná és rendezné a filmet, és a produceri teendőket is magára vállalná.

Whiteheadben ugyanakkor fel sem merült, hogy a rendező nagy mértékben megváltoztatna dolgokat a sorozatban, szerinte a tíz epizód elég teret ad ahhoz, hogy minden jelentősebb mozzanat, részlet belekerüljön. A rendező Barry Jenkinsnek volt néhány javaslata, amelyek hozzátettek vagy sűrítettek egy-egy szereplő esetében, ezeket pedig mind helyénvalónak érezte. Van egy rész például a regényben, 70 oldalon keresztül, amikor Cora egyedül van odafönt a padláson, és hogy a sorozatban ez dinamikusabbá váljék, Jenkinsnek volt egy javaslata – bár Whitehead azt már nem árulta el, hogy mi. Azt mondja, sosem merült fel benne, hogy az adaptáció során félremehetnek a dolgok, és szerinte nem is mentek.

A beszélgetésen szóba kerül, hogy A Szolgálólány meséje első évadát az előző amerikai elnökválasztás időszakában mutatták be, és nagyon erős reakciókat váltott ki. A föld alatti vasút című regény nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy megválasztották Donald Trumpot elnöknek. Whitehead felidézte, hogy a gyűléseken megfigyelhető tébolyodott hangulatról az jutott eszébe, nem véletlen, hogy a könyvben felbukkan egy lincselési jelenet is. Whitehead elmondta azt is, hogy a regényben törekedett arra – hogy a rabszolga-narratívákhoz híven – tényszerűen és ne túldramatizálva ábrázolja az erőszakot, és Barry Jenkins ugyanerre törekedett az adaptációban is: amellett, hogy meg akarta mutatni az erőszakot, visszafogott maradt. Mesélt a színészekről is, illetve arról, hogy szereplőinek élet és halál kérdése volt, hogy megszökjenek a rabszolgatartóktól, és nem mindenki járt sikerrel, ennek ábrázolása pedig pszichésen és érzelmileg is sokat kivett a színészekből. Atwood mindehhez hozzáteszi, hogy ráadásul ez nem egy ősi történet – az apja például, aki 1906-ban született és Új-Skóciában nőtt fel, még találkozott olyan emberekkel, akik a rabszolgasorból menekültek északra. Whitehead elmesélte még, hogy az íráshoz általában több alapanyagot talál a múltban, az új könyve pedig a hatvanas évek Harlemébe vezet. Nagyjából úgy érzi, elmondta, amit el akart mondani a jelenkori Amerikáról, és azzal, hogy a múltba helyezi a könyveit, keresi a különböző módozatait annak, hogy a történelemről, politikáról, fajról, kapitalizmusról beszéljen – és közben azon van, hogy munkája mindig frissnek hasson.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Atwood újabb disztópiájából készíthet sorozatot a Hulu

Margaret Atwood nagyot megy a Hulun: hamarosan bemutatják A Szolgálólány meséje negyedik évadát, állítólag már berendelték az ötödiket, a Deadline híre szerint pedig sorozatot akarnak forgatni a MaddAddam-trilógiából is.

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

A kanadai íróról szóló dokumentumfilm bepillantást enged a szolgálólány főkötője alá: egy élet emberséggel az emberiség szolgálatában.

...
Hírek

A rabszolgatartás poklának mélyére vezet az Amazon új sorozata

Megérkezett A föld alatti vasút első teljes előzetese.

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

Szerzőink

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

...
Kolozsi Orsolya

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Hírek
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

...
Nagy

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

...
Nagy

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

...
Hírek

Ők a 2. Budapesti Illusztrációs Fesztivál díjazottjai!

...
Hírek

Zilahi Anna kapja a 2021-es Hazai Attila Irodalmi Díjat

...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról