Hogyan élte meg Atwood és Whitehead, hogy sorozat készült a könyveikből?

Hogyan élte meg Atwood és Whitehead, hogy sorozat készült a könyveikből?

Az Amazon Prime-on a napokban mutatták be A föld alatti vasút című minisorozatot, ez pedig jó alkalmat kínált a TIME-nak ahhoz, hogy leültesse a regény íróját, Colson Whiteheadet és A Szolgálólány meséjével új magasságokba emelkedő Margaret Atwoodot, hogy eszmét cseréljenek az adaptációkról.

ro | 2021. május 17. |

Colson Whitehead rögtön a beszélgetés elején elmondja, hogy már februárban látta a regénye alapján készített minisorozatot, most épp másodszorra nézi, nagyjából a felénél jár, és nem is nagyon rejtette véka alá, hogy nagyon tetszik neki a végeredmény. A munkálatokban nem vett részt, és bár a múltban többször felmerült benne, hogy forgatókönyvet írjon, harminc oldal után mindig arra jutott, hogy marad a kaptafánál és helyette inkább ír egy regényt. 

Atwood a hetvenes években belekóstolt a forgatókönyvírásba, ami szerinte nagyon más tészta, mint regényt írni. Utóbbinál az író mindent az ellenőrzése alatt tarthat, a filmes vagy a tévés projekteknél viszont egyértelműen a csapatmunka dominál, és az író legfeljebb egy „akasztót” hozhat létre. Lehet, hogy az egy jó akasztó, de attól még csak egy akasztó, és mások fognak rábiggyeszteni a dolgokat; így mások adnak neki testet, arcot, ők adják a színészi tudást, a nüanszokat, a rendezést. Whiteheadnek a Szolgálólány folytatását firtató kérdésére válaszul (egészen pontosan azt kérdezte, hogyan élte meg Atwood, hogy el kellett engednie a saját vízióját és utat kellett adnia a tévések elképzeléseinek), a kandai író azt mondta, nem volt választása és bár szereti azt gondolni, hogy befolyással tud lenni a dolgok alakulására, de ez lehetetlen, mert nincs olyan épeszű filmes vagy tévés, aki ilyen vétójogot adna egy írónak. Kontrollt egyedül csak úgy tudna gyakorolni, ha ő írná és rendezné a filmet, és a produceri teendőket is magára vállalná.

Whiteheadben ugyanakkor fel sem merült, hogy a rendező nagy mértékben megváltoztatna dolgokat a sorozatban, szerinte a tíz epizód elég teret ad ahhoz, hogy minden jelentősebb mozzanat, részlet belekerüljön. A rendező Barry Jenkinsnek volt néhány javaslata, amelyek hozzátettek vagy sűrítettek egy-egy szereplő esetében, ezeket pedig mind helyénvalónak érezte. Van egy rész például a regényben, 70 oldalon keresztül, amikor Cora egyedül van odafönt a padláson, és hogy a sorozatban ez dinamikusabbá váljék, Jenkinsnek volt egy javaslata – bár Whitehead azt már nem árulta el, hogy mi. Azt mondja, sosem merült fel benne, hogy az adaptáció során félremehetnek a dolgok, és szerinte nem is mentek.

A beszélgetésen szóba kerül, hogy A Szolgálólány meséje első évadát az előző amerikai elnökválasztás időszakában mutatták be, és nagyon erős reakciókat váltott ki. A föld alatti vasút című regény nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy megválasztották Donald Trumpot elnöknek. Whitehead felidézte, hogy a gyűléseken megfigyelhető tébolyodott hangulatról az jutott eszébe, nem véletlen, hogy a könyvben felbukkan egy lincselési jelenet is. Whitehead elmondta azt is, hogy a regényben törekedett arra – hogy a rabszolga-narratívákhoz híven – tényszerűen és ne túldramatizálva ábrázolja az erőszakot, és Barry Jenkins ugyanerre törekedett az adaptációban is: amellett, hogy meg akarta mutatni az erőszakot, visszafogott maradt. Mesélt a színészekről is, illetve arról, hogy szereplőinek élet és halál kérdése volt, hogy megszökjenek a rabszolgatartóktól, és nem mindenki járt sikerrel, ennek ábrázolása pedig pszichésen és érzelmileg is sokat kivett a színészekből. Atwood mindehhez hozzáteszi, hogy ráadásul ez nem egy ősi történet – az apja például, aki 1906-ban született és Új-Skóciában nőtt fel, még találkozott olyan emberekkel, akik a rabszolgasorból menekültek északra. Whitehead elmesélte még, hogy az íráshoz általában több alapanyagot talál a múltban, az új könyve pedig a hatvanas évek Harlemébe vezet. Nagyjából úgy érzi, elmondta, amit el akart mondani a jelenkori Amerikáról, és azzal, hogy a múltba helyezi a könyveit, keresi a különböző módozatait annak, hogy a történelemről, politikáról, fajról, kapitalizmusról beszéljen – és közben azon van, hogy munkája mindig frissnek hasson.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Atwood újabb disztópiájából készíthet sorozatot a Hulu

Margaret Atwood nagyot megy a Hulun: hamarosan bemutatják A Szolgálólány meséje negyedik évadát, állítólag már berendelték az ötödiket, a Deadline híre szerint pedig sorozatot akarnak forgatni a MaddAddam-trilógiából is.

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

A kanadai íróról szóló dokumentumfilm bepillantást enged a szolgálólány főkötője alá: egy élet emberséggel az emberiség szolgálatában.

...
Hírek

A rabszolgatartás poklának mélyére vezet az Amazon új sorozata

Megérkezett A föld alatti vasút első teljes előzetese.

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

...
Nagy

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Sándor Anna

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben