„Nagyon nem lenne elegáns, ha a szerző önmagát helyezgetné el a kortárs irodalmi csipkedési sorrendben, de biztos van hierarchia” – mondta Bödőcs Tibor, aki a saját recepciójáról úgy fogalmazott, azt érzi, hogy vannak, akik nem tudnak túllendülni azon, hogy ő Bödőcs Tibor stand-upos, a kritikáknak a harmada erről szól, ugyanakkor mégiscsak az lenne a lényeg, hogy a szövegre koncentráljunk, ne a szerzőre. Szerinte nincs Magyarországon százezer hardcore szépirodalmi olvasó, de ő arra szokott gondolni, hogy talán felkerül a polcra a könyve, és majd a jövendő nemzedékből lehet, hogy leveszi valaki és úgy lesz olvasó, hogy megtetszik neki.
A koncentrációját szerinte megedzette a stand-up, mert ott van egy 70-80-90 perces nagyon koncentrált jelenét a színpadon, és ugyanezt elő lehet állítani az íróasztalnál is. Beszélt arról is, hogy parodistaként kezdte az irodalomban is, és ha nem is konkrét szerzőket parodizál, akkor is minden szereplőnek külön hangja van.

Bödőcs Tibor harmadik könyve, a Mulat a Manézs, a populista rendszerek szatírikus látlelete, ami nem csupán a hatalommal soha betelni nem tudó uralkodó osztály, de az őt éltető nép elé is tükröt tart. A könyv kapcsán többek között a család és politika viszonyáról, hatalmi mámorról, nemzeti nincs-élményről beszélgettünk a szerzővel.
Tovább olvasokA politika világát ebben a könyvben a cirkusz felől próbálta ábrázolni, de ez lehetett volna más is, mert eredetileg nem a cirkusz, hanem egy evilágibb rendezvényszervező volt a főszereplő, aki szintén különböző műfajú előadókat szervezett volna. De aztán az írásfolyamat során rájött, hogy a cirkusz egy archaikusabb ízt ad neki, meg jobban elemeli a történetet.
A könyvet Krúbi ajánlotta, ITT pedig bele is olvashattok. A margós bemutatóról ITT írtunk, interjúnk ITT.