Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

A populizmusról, a giccsről és a felsorolás mámoráról is szó esett tegnap a Margón, Bödőcs Tibor új könyvének bemutatóján. A Mulat a Manézs a humorista harmadik könyve, amelyben jubileumra készülődik Hettikánia cirkuszbirodalma, Luigi King uralomra jutásának harmincadik évfordulóját ünnepli a nép. A szatirikus regényről Nagygéci Kovács József kérdezte a szerzőt.

Fotó: Posztós János

Forgách Kinga | 2021. október 16. |
BÖDŐCS TIBOR
Mulat a Manézs
Helikon, 2021, 212 oldal
-

Milyen lenne, ha lenne tengerünk? – többek közt ezzel a gondolattal is eljátszott Bödőcs Tibor új könyvében, a Mulat a Manézs margós bemutatója pedig – néhány színes stresszlabda kiosztása után – ennek a résznek a felolvasásával indult. A burjánzó szóvirágokkal és felsorolásokkal teli gondolatkísérlet után jött csak a színpadra „az est hoppmestere”, Nagygéci Kovács József. Nagygéci elmondta, Bödőcs Tibor írói pályája 2017-ben indult és az Addig se iszik, valamint a Meg se kínáltak után ez a harmadik könyve. Az első kérdése arra vonatkozott, hogy mi is a könyv műfaja.

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza
Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

Tovább olvasok

Bödőcs Tibor elmesélte, hogy a szerkesztőjével, M. Nagy Miklóssal fél évig gondolkodtak, hogy milyen legyen a következő könyve. Ő szatírát szeretett volna írni és ebben többek közt Karl Kraus Az emberiség végnapjai című drámája inspirálta. A végeredmény mindenesetre egy szatirikus regény lett („faktosoknak majd hosszabban kifejtjük”). Nagygéci szerint a könyv családregényként is olvasható és a Meg se kínáltaktól főként abban különbözik, hogy itt sok szereplő van. Bödőcs azt mondta, fontos volt neki, hogy polifonikus legyen a regény, hogy „minden pisztoly a saját hangján szóljon” (lásd.: A Jó, a Rossz és a Csúf). Először abból indult ki, hogy szerette volna a showbizniszt bemutatni, eredetileg egy rendezvényszervező lett volna a főszereplő, ez ment át aztán egy ősibb, archetipikusabb karakterbe és így született meg Luigi King, a cirkuszigazgató.

-

A beszélgetés során felmerült, hogy a stand-uphoz képest mennyiben más egy regény szerkesztésének folyamata. Bödőcs azt mondta, reméli, hogy a stand-upok is jobban szerkesztettek, amióta ír, az írásban pedig hasznosítani tudja azt a koncentráltságot, amit a stand-upnál. „Erősíti egymást a két tevékenység.” Bevallotta azt is, hogy a szerkesztés során volt egy nagy felfedezése, ami nagyon megkönnyítette a munkát számára, méghozzá, hogy rájött, lehet keresni a wordben (ezért nagy tapsot kapott). Arról is beszélt, hogy a feedback kérdése az írásnál fontos, mert ugye akkor nincs közönsége, nem tudja hogy eldönteni, az emberek min sírnak vagy nevetnek. Éppen ezért kell egy-két „tesztpilóta”, aki most M. Nagy Miklós volt, illetve Kabai Dániel. Elárulta, hogy először a könyv vége, a bulijelenet, a jubileumi parti volt meg, később ez bővült ki egy egész napos cselekménnyé.

Bödőcs Tibor: A populizmus egy algoritmus
Bödőcs Tibor: A populizmus egy algoritmus

A szakmai apaképek, Hofi Géza, Hrabal és egy Fábri Sándornak ajánlott Youtube-videó is szóba került a Partizán legújabb interjújában, amelyben a búcsúszentlászlói kocsmában faggatta Gulyás Márton Bödőcs Tibort. A beszélgetés végére kiderült az is, hogy a humorista mivel ajánlaná legújabb könyvét Orbán Viktornak.

Tovább olvasok

Mint kiderült, a Mulat a Manézs mögött komoly előtanulmányok állnak. Bödőcsre saját elmondása szerint egyébként is jellemző, hogy folyamatosan gyűjt és figyel. Itt most a giccs volt számára fontos, a politikában ugyanis szerinte a populizmus jelenti a giccset. „Gazdag nyelvi szőtteseket is olvastam” – tette hozzá, kezdve Szentkuthy Miklóstól egészen Joyce-ig. A készülésben fontosak voltak még számára a diktátorregények, amelyeknek a dél-amerikai irodalomban nagy hagyománya van („nálunk nem annyira, még…”). Nagygéci a regény egyik jellemzőjeként az enciklopédikusságot említette, Bödőcs azt mondta, ez nem annyira enciklopédikusság, inkább a felsorolás esztétikuma izgatta, és ebben a tekintetben Umberto Ecótól A lista mámora volt rá nagy hatással. De a populizmusról is sokat olvasott (pl. Szilágyi Ákos: A populista, A kékek és a zöldek). Arra is rájött, hogy a giccs igazából mindig egy tőről fakad, a hazugság az alapja, és akár az idill, akár a rémisztgetés irányába megy el, a lényeg, hogy nem valós problémákkal foglalkozik. A „felsorolásmámornak”, a halmozásnak azért is volt szerepe a könyvben, mert a giccs a túlzásról is szól, illetve belőle is következik, így tudta ábrázolni, amit akart. „Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok.”

-

Nagygéci hangsúlyozta, hogy mindezzel együtt egy életszerű, jól közlekedhető világ az, amit Bödőcs a regényben felépített. Bödőcs ezzel egyetértett, fontos volt számára például, hogy Luigi King karaktere emberi legyen, hogy a hibáival és erényeivel együtt ismerjük meg a cirkuszigazgatót, az ország vezérét. „Van benne egy kis rajzfilmszerűség, de hát az életünkben is van, nem?” – tette hozzá, mondván, hogy bár Luigi „egy gyökér”, azért mégis ember, sajnálni is lehet őt, például amiatt, ahogy a családja bánik vele, vagy azért, mert megöregszik. Arról is szó volt, hogy az öregedés, az utódlás kérdése fontos a könyvben, ahogy az is, hogyan próbálja meg igazolni Luigi a teljhatalmat, amit birtokol. Bödőcs itt elmondta, hogy a populisták jellemzője, hogy a népre hivatkoznak, de ez is egy giccses nép-verzió. A könyvben csak egyvalaki szembesíti a cirkuszigazgatót a valósággal, ez pedig egy utcaseprő (szerinte ez az, ami kimarad a „néppel” iszogatós Facebook-videókból). Bödőcs Tibor szerint egyébként nem a sztori, hanem a nyelv a lényege a könyvnek. Ezt igazolandó felolvasott egy részt, ami a „cirkuszgasztronómiáról” szólt, bár kissé szabadkozva hozzátette, hogy ezt még a „royal wedding” előtt írta, amikor még mit sem tudtunk a homár-mangó krémfreshről és az ázsiai wagyubélszínről.

-

A felolvasás után még a narrátor szerepe került szóba. Bödőcs elárulta, hogy először cinikusabb hangnak indult az elbeszélő, később úgy döntött, hogy legyen inkább kollaboráns. Ihletforrásként a Trimalchio lakomáját említette, a haveri kapitalizmus, meg a kinevezett gazdagok témája kapcsán pedig egy Lölős-Andikás vicc is elsült, aminek nagy taps volt az eredménye. Végül a nép és az idomár viszonyáról és az emberek felelősségéről esett szó. Bödőcs szerint a nép hozzáállásában az apátia, a „lehetne rosszabb is” hozzáállás az alap, emellett pedig a gyermeki lét, az etetést, itatást, szórakoztatást igénylő tömegként jelenik meg, bár vannak néma lázadók is. A Mulat a Manézs narrátora egyébként nemcsak, hogy közel áll Luigihoz, de a gondolatait is ismeri. Bödőcs ennek kapcsán is a spanyol nyelvű irodalmat említette, például Márqueztől A pátriárka alkonyát. Szerinte saját tapasztalata is van erről az archetípusról, meg hát azért van az irodalom, hogy megtudjunk olyan dolgokat, mint hogy, mi van a diktátorok fejében.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Bödőcs Tibor: A populizmus egy algoritmus

Bödőcs Tibor legújabb könyvéről, a Mulat a Manézsról mesélt Gulyás Mártonnak, a Partizán videójában, amelyből kiderül az is, hogy a humorista mivel ajánlaná a kötetet Orbán Viktornak.

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Hírek

Bödőcs cirkuszországról írt regényt, Krúbi ajánlja

Már előjegyezhető Bödőcs Tibor új könyve, a Mulat a Manézs, amely megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni.

...
Kritika

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Sztehlo Gábor, az embermentő lelkész sokak számára hős, példakép, igaz ember, jó pásztor. Emlékirata az őt övező tisztelet és emlékezés alapműve, ezért is nagyon fontos, hogy a Magvető kiadó gondozásában most (újra) megjelent. A Háromszázhatvanöt nap a hét könyve.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

...
Laborczi Dóra

Hová tűnt Fekete István országa?

...
Forgách Kinga

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

A Szerelem és anarchia a második évadban is hozza, amit a címben ígér, és talán az eddigieknél is mélyebbre merül a könyvkiadás bugyraiba.

...
Szórakozás

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

Vágy, bűntudat, sebzettség, kommunikációs elakadások – ezekről mesél Sally Rooney első regénye, a Baráti beszélgetések, amelyet most már sorozatként is viszontláthatunk. A történet négy ember elképesztően komplikálttá és fájdalmassá fajuló viszonyrendszeréről szól, a nagy sikerű Normális emberekhez hasonlóan pedig itt is végig a szenvedély és a szenvedés határán billegünk.

...
Gyerekirodalom

„Van a kezemben olyasmi, amivel meg tudom nevettetni az embereket” - 95 éves lenne Dargay Attila

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Fiala Borcsa hőse mindennapi túlélésre és medvetámadás esetére is ad hasznos tippeket

Fiala Borcsa ifjúsági regényében a hírhedt Bodrogközi Rém borzolja Dani és a nagypapája idegeit. Mire fény derül a több évtizedes rejtélyre, megtudhatjuk azt is, hogy, miért jó, ha van kéznél egy kis szárított rozmaring, tárkony vagy épp macskaalom. Olvass bele!

...
Nagy

A Félőlény nincs egyedül - Kiállítás nyílt Rátkai Kornél illusztrációiból

Rátkai Kornél illusztrált már bolygóvadászokat, elszánt magyar nőket, sárkányovisokat, és készített már történelmi szelfiket is. Grafikáiból pénteken nyílt kiállítás, amelyet Orosz Anett nyitott meg.

...
Gyerekirodalom

Borzongató szellemhistória tíz éven felülieknek

Holden Rose ifjúsági regénye borzongató nyári olvasmány, amelyben egy szellemalak keseríti meg a főhős életét, de a fantasy szálon kívül fontos témája még a kötetnek a zaklatás, a barátság és a bizalom is.