Tudsz olyan technológiáról, ami tényleg több kárt okozott, mint hasznot?

Tudsz olyan technológiáról, ami tényleg több kárt okozott, mint hasznot?

A jövő feltárását és legfontosabb kérdéseit célozta meg az MVM Future Talks csütörtöki online rendezvénye, ahol a témában jártas szakemberek vitatták meg, mit gondolnak adatbiztonságról, önvezető autókról, kiberbíróságokról vagy éppen arról, hogy feltölthető-e felhőbe a tudatunk. A beszélgetés résztvevője volt  Andy Weir amerikai író, A marsi című regény szerzője is (A marsiról itt írtunk, interjúnkat a szerzővel itt olvashatod, új regényéről itt írtunk).

sa | 2021. november 19. |

Homonnay Gergő és Ördög Nóra vezette a beszélgetést, aminek az elején mindjárt összefoglaltak néhány érdekes adatot az adatokról. Hogy a számok érthetőbbek legyenek, a példák alapja a könyv lett. A kérdés tehát az volt, hány könyvnyi adatot állít elő az emberiség naponta (itt persze érdemes figyelembe venni, hogy ezek statisztikai adatok, tehát az egyéni tapasztalat nyilván más):

  • 2020-ban a Föld minden egyes lakója 1,7 megabyte adatot állított elő minden egyes másodpercben;
  • ez 2,5 quintillió naponta (a quintillió az a szám, amikor 18 nullát írunk utána)

Egy átlagos könyv 375 ezer karaktert tartalmaz, de most 500 ezerrel számoltak, így a 2,5 quintillió adat olyan, mintha az egész emberiség naponta 5000 milliárd könyvet írna!

Ha a csecsemőkkel, nagyszülőkkel is számolunk, azaz 7,9 milliárd emberrel,

  • akkor 24 óra alatt mindenki 6329 könyvet ír;
  • 306,4 milliárd emailt és 500 millió tweet üzenetet írunk,
  • közben kétbillió internetes keresést végzünk.

Mindez nyolcmilliárd könyvnek felel meg naponta.

Ezek a számok csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen ehhez még  hozzájönnek a városok, az ipar, az egészségügy, a szállítmányozás, a közművek által előállított adatok. Adatóceánnal vagyunk tehát körülvéve, a kérdés, mennyire tudunk benne úszni? 

Andy Weir szerint - aki azelőtt számítógépes programozó volt - nagy mennyiségű adat érhető el a világon, de tudni kell, mit csináljunk vele.

Mikor a beszélgetés elején előkerült, fizetni kell-e az embereknek az adataikért, azon a véleményen volt, hogy emellett nem lehet teljesen kiállni, mert a nyilvános adatoknak sok olyan felhasználása van, amik az egész emberiség számára hasznos. Például ha nyilvános az, hogy valaki korábban dohányzott és most tüdőrákja van, az mindenki számára hasznos adat. Ha viszont az ilyen jellegű adatokért fizetni kell, akkor bizonyos fontos kutatásokat nem fognak elvégezni. Szerinte emiatt valahol meg kell húzni a határt. 

A marsi után Andy Weir A Hail Mary-küldetésben is elveszejt bennünket a világűrben
A marsi után Andy Weir A Hail Mary-küldetésben is elveszejt bennünket a világűrben

Andy Weir előző két regényében megjártuk a Marsot és a Holdat, a szerző legújabb kötete pedig még távolabbra invitál. A Hail Mary-küldetés csillagközi robinzonád, amely kezdetben A marsi nyomvonalán halad, hogy aztán hintába ültessen bennünket. Nem kevesebb, mint a lét a tét, az emberiség kihalását előidéző kataklizma azonban nem fér hősünk fejébe. Weir a megszokott tudományos alaposságával és magával ragadó humorával mesél arról, hogy válsághelyzetben az ember hogyan nőhet túl önmagán.

Tovább olvasok

Az algoritmusok részrehajlásáról azt mondta, előfordulhat, hogy a jó adatok is rossz konklúzióhoz vezetnek minket. Viszont az algoritmusok és programok viszonylag nagy pontossággal képesek olyan konklúzióra jutni, amelyekre az emberek nem, ha az adott adatkészletet vizsgálják. Ez persze aggasztó is lehet: mondjuk lesz egy olyan MI-nk (mesterséges intelligenciánk), ami nem tökéletes, és 90 százalékos pontossággal képes előre jósolni valamit. Vegyünk egy olyan helyzetet, hogy fel akarunk felvenni valakit a céghez, és tudni szeretnénk, lop-e adatokat. Ha ezt 90 százalékosan képes megjósolni az MI, akkor erre hagyatkozva hozzuk meg a döntést? És ha éppen a maradék 10 százalékba esik az MI konklúziója, akkor rá hallgatva rossz döntést hozunk, és nem veszünk fel valakit, aki alkalmas a feladatra? Közben persze már vannak cégek, amiknek az algoritmusai olyan adatokat vizsgálnak, amiket nyilvánosan el tudunk érni például a Facebookról, és az algoritmus képes valamilyen profilt megalkotni rólunk.

A marsi írója elmondta, szerinte mennyire hat a járvány a sci-fikre
A marsi írója elmondta, szerinte mennyire hat a járvány a sci-fikre

Andy Weirt a Salon kérdezte a kedden megjelenő, Project Hail Mary című új regénye kapcsán az írói módszereiről, elveiről és a fantasztikus irodalom jövőjéről a járvány  után.

Tovább olvasok

A jövőt és a technológia fejlődését Weir elég optimistán látja, azt mondta, bízik az emberiségben. Elmondta, hogy meg szokta kérni az embereket, hogy mondjanak egy olyan technológiai megoldást, ami több kárt okozott, mint hasznot. A gyakorlat ugyanis azt mutatja a számára, hogy egyáltalán nem könnyű ilyet mondani. 

Szerinte a neveltetés is fontos: ahhoz képest, ahogy az ő generációja felnőtt, nagyon más világban élünk. Viszont ha már egy olyan világban mozgunk, ami teljesen automatizált, akkor máshogy nézzük ezeket a helyzeteket. A bizalom pedig szerinte fokozatosan kialakul a technológiával kapcsolatban, ahogy megszokjuk - mint ahogy például a számológépet is megszoktuk.

Magányos marsi robinzonád tudományos háttérrel
Tovább olvasok

Azzal ő is egyetértett, hogy az okosvilág tágulásával a szabályozásoknak és a törvényhozásnak is lépést kell tartania. A beszélgetésben az önvezető autó jött fel, és a klasszikus morálfilozófiai probléma, ha egy ember élete áll szemben 30 ember életével, merre rántjuk a kormányt. Weir szerint lehet, hogy elfogadnak majd egy olyan törvényt, ami alapján az önvezető autóknak egy potenciális ütközés előtt mindig azt a döntést kell előre beprogramozva meghozniuk, amelynek eredményeképpen kevesebb ember veszti életét. 

Hírlevél feliratkozás

Beszéltek arról a lehetőségről is, hogy egyszer képesek lehetünk a tudatunkat feltölteni egy digitális térbe, és így kvázi halhatatlanságot elérni. Weir szerint viszont ha így készítünk egy klónt magunkról, annak onnantól meglesz a saját élete. Ráadásul elképesztően keveset tudunk arról, hogyan működik az emberi agy. Egy neurológus barátja ezt azzal szemléltette, mintha nem tudnánk, hogyan működik a számítógép, és a Microsoft forráskódját az alapján próbálnánk visszafejteni, hogy mit csinál a hardver.

Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen lesz a világ száz év múlva, ismét kifejtette, hogy optimista, bízik az emberiségben, a technológiában, és hogy fejlődünk. Példának azt hozta, hogy még mindig inkább élne 2020-ban, ami elég nagy szívás volt, mint 1920-ban, hiszen egyetlen barátja sem halt meg tuberkulózisban. Szerinte pont azért aggódunk annyira, hogy mások rosszra használják a technológiát, mert az emberek többsége nem akarja, hogy visszaéljenek a technológiai megoldásokkal. Szerinte végső soron együttműködő faj vagyunk, ezért úgy gondolja, hogy pozitív jövő előtt állunk.

A teljes beszélgetést itt tudod megnézni:

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A marsi után Andy Weir A Hail Mary-küldetésben is elveszejt bennünket a világűrben

Andy Weir előző két regényében megjártuk a Marsot és a Holdat, a szerző legújabb kötete pedig még távolabbra invitál. A Hail Mary-küldetésben a megszokott tudományos alaposságával és humorával mesél arról, hogy válsághelyzetben az ember hogyan nőhet túl önmagán.

...
Hírek

A marsi írója elmondta, szerinte mennyire hat a járvány a sci-fikre

Andy Weirt a Salon kérdezte a kedden megjelenő, Project Hail Mary című új regénye kapcsán az írói módszereiről, elveiről és a fantasztikus irodalom jövőjéről a járvány után.

...
Általános cikkek

Magányos marsi robinzonád tudományos háttérrel

KÖNYVES ADVENT
...
Könyves Advent

Ezzel a 10 karácsonyi gyerekkönyvvel hangolódjatok az ünnepekre!

...
Könyves Advent

10 világirodalmi újdonság, amivel nem lőhetsz mellé karácsonykor

...
Könyves Advent

És a kvaggáról vagy az elefántmadárról hallottál már? Mi irtottuk ki

Hírek
...
20/21

20/21

...
Hírek

Einstein, Ottlik és Fekete István kézírását őrző ritkaságok kerülnek kalapács alá

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

...
Hírek

Ted Hughes műveit fordította németre a leendő miniszter

...
Szórakozás

Van, amivel George R.R. Martint is meg lehet lepni

...
Hírek

Meghalt Urbánszki László

...
Hírek

Parti Nagy Lajos kapta az első Bertók László Költészeti Díjat

...
Hírek

A Harry Potter szereplői visszatérnek Roxfortba

...
Hírek

Meghalt Kóbor János

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt, és működött

Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.

...
Kritika

Richard Osman nyugdíjas nyomozói ahová lépnek, ott hulla terem

Richard Osman azt ígérte, hogy A férfi, aki kétszer halt meg című krimijében mindenki visszatér, aki az első rész, A csütörtöki nyomozóklub végén életben maradt. Most kiderül, tartotta-e a szavát.

...
Kritika

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

A hét könyve
Kritika
Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit
...
Kritika

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

Bernardine Evaristót sokáig frusztrálta, hogy a fekete nők egyszerűen nem kapnak hangot az angolszász irodalomban. A Lány, nő, többiek című regénye ezt az űrt akarta kitölteni, ami olyan jól sikerült, hogy bezsebelhetett érte egy megosztott Bookert. A többszólamú kötet 12 nő történetén keresztül mesél anyaságról, kitörésről és határátlépésről.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

...
Apró Annamária

Hervé Le Tellier regénye nem zárja ki, hogy mindannyian egy szimulációban élünk

...
Valuska László

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

...

Kiégés: együttéljünk vele vagy küzdjünk ellene? [podcast]

...

Az austeni univerzumban Emma az egyetlen hősnő, akinek ténylegesen van hatalma [Az Austen-projekt]

...

Polcz Alaine nagyon sok tervet dédelgetett

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

Olvass!
...
Beleolvasó

A maszkviselés és a bezártság is megjelenik Krusovszky Dénes gyerekverseiben

Krusovszky Dénes ezúttal gyerekversekkel jelentkezett - a kötetben olyan témákat is érint, mint az iskolai maszkviselés, a gyerekszobai rendrakás vagy épp a középsőgyerek-lét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!