Magányos marsi robinzonád tudományos háttérrel

Rusznyák Csaba | 2015. február 28. |

 

Fotó: Andy Weir Facebook-oldala

A marsi a tavalyi év nagy könyves sikersztorija volt Amerikában. Andy Weir még 2012-ben, a saját blogján, ingyen kezdte publikálni a történetét Mark Watney asztronautáról, aki nem azért ment botanikusnak, hogy füvet termesszen, aki utálja a diszkót és aki nem érti, hogy Aquaman hogyan parancsolhat a bálnáknak, ha egyszer azok  emlősök, nem pedig halak – ja, és aki egyedül, szűkös erőforrásokkal ott ragad a Marson. A humorral és szarkazmussal bőven fűszerezett túlélő-sci-finek aztán olyannyira híre ment, hogy nemsokára kopogtatott a szerző ajtaján a világ egyik legnagyobb kiadója és Hollywood egyik legnagyobb stúdiója. A könyv azóta óriási siker, Ridley Scott pedig Magyarországon már forgatja a filmadaptációt Matt Damonnal a főszerepben. Weirt többek között a könyv tudományos alaposságáról, a Mars meghódításáról és Mark Watney karakteréről kérdeztük.

Andy Weir: A marsi

Fordította: Rusznyák Csaba, Fumax Kft., 2014, 344 oldal, 3222 HUF

 

A sztori

Hősünk, Mark Watney egy szerencsétlen baleset következtében válik a Mars egyetlen lakójává, egy nem túl távoli jövőben, ahol már a harmadik marsi expedícióját tapossa az emberiség. A küldetések célja, hogy általános adatokat gyűjtsenek a Marsról, előkészítve ezzel a bolygó majdani terraformálását. A hatodik Marson töltött napon járunk, amikor egy hirtelen támadt vihar veszélyezteti a felszállást, így kénytelenek idő előtt megszakítani a küldetést. A menekülés során Mark szkafandere átszakad, elveszíti az eszméletét, a legénység pedig halottnak hiszi és hátrahagyja őt. Egyedül. A Marson.

Kritikánk a könyvről>>

Utálja a diszkót? (A főhős utálja a diszkót, de a Marson szinte csak azt hallgathat - a szerk. )

Ami azt illeti, nem. Imádom. A barátaim folyton gúnyolnak miatta.

Ha már itt tartunk, Mark ízlése, szarkazmusa, világnézete és nerdsége mennyire a sajátja? A karakter az ön tükörképe lenne?

Igen, Markot a saját személyiségemről mintáztam, noha sokkal bátrabb nálam, és mentes az én hibáimtól. Szóval, azt hiszem, ő az, aki én lenni szeretnék.

A marsit a weboldala állandó olvasóinak írta, és nem hitte, hogy valaha is lecsap majd rá egy nagy kiadó és egy hollywoodi stúdió. Ha eleve a nagyközönségnek írta volna, és nem csak a rajongóinak, más lenne a könyv?

Valószínűleg igen. Amikor írtam, arra számítottam, hogy csak magamfajta, kőkemény tudományos/matekos geekek fogják olvasni. Fogalmam sem volt, hogy a mainstream közönség számára is befogadható lehet. Máskülönben kicsit visszavettem volna a kalkulációkból – de végül így is jól sült el a dolog.

A könyvet részben éppen a tudományos alapossága miatt dicsérik. De azért kíváncsi vagyok, hogy a kiadása után szembesült olyannal, hogy bárki hibát talált benne? Esetleg előfordult, hogy történetmesélési okokból szándékosan csalt a tudományos részletekkel?

Előfordult, hogy csaltam kicsit, igen. Kezdjük azzal, hogy a könyv elején ábrázolt homokvihar sokkal pusztítóbb, mint amilyen az a Marson egyáltalán lehetséges. Ugyan tényleg vannak a felszínen 150 km/órás homokviharok, ám nem képesek bármiben is igazi károkat okozni, mert a vörös bolygó atmoszférája túlságosan vékony. Továbbá szimplán elhessegettem a sugárzásból adódó problémákat azzal, hogy azt írtam, a Lak anyagában van egyfajta speciális sugárzásvédelmi réteg (márpedig ilyen vékony sugárzásvédelmi anyag nem létezik).

Fotó: Andy Weir Facebook-oldala

Mennyire befolyásolta a sztoriját a tudományos alaposság? Kezdettől tudta, hogy mit fog csinálni Mark a Marson, és ennek megfelelően írta meg a rendelkezésére álló forrásokat és a rá leselkedő veszélyeket, vagy a lehető legrealisztikusabban kikalkulálta egy potenciális Mars-küldetés forrásait és veszélyeit, és hagyta, hogy ezek határozzák meg a cselekményt?

A tudományos szemszög nagyban befolyásolta a történetet. Ahogy számolgattam és elemeztem Mark helyzetét, gyakran bukkantam olyan elkerülhetetlen problémára, amiből aztán konkrét sztorielem lett. Például, amikor krumplit termesztett, utánanéztem, hogy hogyan kellene felkészítenie erre a talajt, és rájöttem, hogy sokkal több vízre lenne szüksége, mint amennyivel eredetileg számoltam. Így aztán a plusz vízmennyiség megszerzése egy nagy és fontos történetszállá vált.

Mit szól a Curiosity felfedezéseihez? Most, hogy tudjuk, hogy sokkal több víz van a Marson, mint korábban sejtettük, másképp írná meg a könyvnek ezt a részét?

Nagyon élveztem a víz előállításáról szóló fejezeteket, úgyhogy most is kitalálnék valami kifogást, hogy Marknak ezt ugyanúgy végig kelljen csinálnia. Valószínűleg egyszerűen azt mondanám, hogy az Acidalia Planitia talajában nincs annyi víz, mint a Mars többi részén, merthogy az ugyebár egy sivatag.

Amellett, hogy A marsi egy science fiction túlélődráma, nagyon pozitív képet fest az emberiségről, ami üdítő napjaink disztópiás trendje közepette. Van köze ennek az optimizmusnak ahhoz, hogy olyan tévésorozatok rajongója, mint a Star Trek és a Doctor Who?

Azt hiszem, ez inkább csak egy általános szemléletmód a részemről. Bár az igaz, hogy óriási rajongója vagyok mind a Star Treknek, mind a Doctor Who-nak.

Gondolja, hogy egy ilyen pozitív jövő valószínűbb, mint az, amit a disztópiák sugallnak?

Szerintem a jövő szinte mindig szebb, mint amilyennek az emberek elképzelik. Könnyű cinikusnak lenni, és kivetíteni a félelmeinket, de vegye csak az emberiség bármelyik korábbi korszakát, és hasonlítsa össze a mostanival. Tényleg inkább akkor élne, mint most?

Sokan hasonlították össze A marsit a Gravitációval, és bár az utóbbi egy gyors sodrású katasztrófa-thriller, azért valóban akadnak közös pontjaik. Mit gondol erről? Élvezte a Gravitációt?

Élveztem, igen, bár nem hiszem, hogy annyira hasonló lenne A marsihoz. Azért szokták egymás mellé tenni őket, mert mindkettő az ember vs. természet témáját dolgozza fel, és mindkettő az űrben játszódik. De sztoriszempontból nagyon is különbözőek. A marsi a hosszú távú életben maradásról szól, a Gravitáció pedig a következő pár óra túléléséről.

Ha már filmekről beszélünk… azt tudjuk, hogy olyan klasszikus sci-fi szerzőkön nőtt fel, mint Asimov és Clarke, de filmes téren mik voltak önre a legnagyobb hatással? És milyen filmeket néz manapság?

Nem meglepő módon nagyon szeretem a sci-fiket, főleg a Star Warst és a Star Treket. Mostanában leginkább a Pixar-filmeket meg a nagyköltségvetésű sci-fik többségét szeretem.

A marsi filmadaptációja már forog Matt Damon főszereplésével, Ridley Scott rendezésében. Ön mennyire vesz részt a munkálatokban, ha ugyan egyáltalán? Beszélt a rendezővel és a forgatókönyvíróval?

A legfontosabb feladatom általában az, hogy beváltsam a csekkemet. Bár elküldték nekem a film forgatókönyvét, hogy véleményezzem, de természetesen egyáltalán nem kötelesek megfogadni az észrevételeimet. Viszont folyamatosan tájékoztatnak a forgatás menetéről, egyszerűen azért, mert jó fejek. Drew Goddarddal, a forgatókönyvíróval sokat dumáltam, és szerintem remek munkát végzett. Ridley Scott-tal sosem beszéltem.

Egy kicsit tudományosabb vizekre evezve: nem tudjuk, hogy A marsi mikor játszódik, minthogy semmilyen dátum nem szerepel benne. De ha meg kellene adnia dátumokat, mik lennének azok? Vagy másképp kérdezve: mit gondol, mikor válik lehetségessé egy emberek irányította, oda-vissza Mars-küldetés?

A pontosság kedvéért kénytelen voltam kidolgozni a Hermes teljes pályáját a Marsra és onnan vissza a Földre. Ez pedig azt jelentette, hogy ki kellett választanom egy konkrét kilövési dátumot, mert a Föld és a Mars egymáshoz való távolsága folyamatosan változik. Vagyis, ami azt illeti, pontosan meg tudom mondani, hogy mikor játszódik a sztori. A küldetés 2035. július 7-én indul a Földről, a szereplők ugyanabban az évben, november 7-én landolnak a Marson, Mark pedig 12-én ragad ott egyedül. De ez persze mind fikció. Valószínűleg jóval tovább kell várni az első ember irányította marsi küldetésre. Gyanítom, hogy 2050 előtt semmiképpen nem kerül rá sor.

Mit gondol arról, hogy novemberben landoltunk egy üstökösön? Űrnerdként úgy érezhette magát, mint egy kisgyerek karácsonykor, nem?

Fantasztikus volt! Nagyon izgalmas volt végignézni. Az Európai Űrügynökség hihetetlen dolgot vitt véghez, joggal lehetnek büszkék magukra.

Most min dolgozik éppen? További tudományos alaposságú sci-fiken, vagy valami máson?

A következő könyvemet írom, amelynek egyelőre Zhek a címe. Ez egy hagyományosabb sci-fi, kevésbé fókuszál a tudományos pontosságra: vannak benne földönkívüliek, telepaták, fénysebességnél gyorsabb utazás és hasonlók.