A marsi írója elmondta, szerinte mennyire hat a járvány a sci-fikre

A marsi írója elmondta, szerinte mennyire hat a járvány a sci-fikre

Andy Weirt a Salon kérdezte a kedden megjelenő, Project Hail Mary című új regénye kapcsán az írói módszereiről, elveiről és a fantasztikus irodalom jövőjéről a járvány  után.

sa | 2021. május 04. |

Interjút készített a Salon az itthon is népszerű Andy Weirrel, amiből elég hamar kiderült, hogy bár az újságírót nagyon felzaklatják a közelmúlt eseményei (a járvány áldozatainak különösen magas száma az Egyesült Államokban, a Capitolium ostroma, a rendőri erőszak, a klímaváltozás), és már-már úgy látja őket, mint egy megvalósult sci-fi rémálom elemeit - Weirt nem igazán lehet kizökkenteni az inkább optimista, kiegyensúlyozott álláspontjából.

Weir mindjárt az interjú elején leszögezte, hogy nem fog lelkiismeret-furdalást érezni az élete örömteli eseményeiért vagy a sikerért, csak mert sok minden rosszul működik a világban. “Még olyankor is, amikor a világ nem egy pandémia kellős közepén van, maláriajárvány pusztít Afrikában például. És ez nem túlzás vagy vicc, hanem csak egy tény. (...) Sajnálom a sok szenvedést. Ha tehetek bármit, hogy megállítsam, szóljatok.” 

Az új regényéről elmondta, hogy ugyan még a járvány előtt befejezte, ő is érzi, hogy mennyire aktuális lett. A Project Hail Mary főhőse az asztronauta Ryland Grace, aki egyszer csak két holttest mellett ébred fel egy űrhajón és nem emlékszik semmire. Megtudja, hogy egyedül rajta múlik, hogy az emberiség és maga a Föld megmenekül-e, így belekezd a küldetésbe - aztán persze kiderül, hogy nincs is olyan egyedül, mint gondolta. 

A történetben szerepet kap egy földönkívüli mikróba is, ami viszont nem az embereket fertőzi meg, hanem a csillagokat az űrben.

A járvány kapcsán Weir kifejtette, hogy nem gondolja, hogy a Covid-19-nek olyan drámai hatása lesz a sci-fi műfajára, mint sokan most jósolják. “Az ösztönöm azt súgja, hogy a pandémia nem fogja nagyon befolyásolni a science fictiont, mert az és a fantasy alapvetően az eszképizmusról szólnak. Egy kis időt eltöltesz a könyv világában, és jól érzed magad távol a világtól, amiben élsz. Az utolsó, amire vágysz, hogy egy könyv visszarángasson.” Az író szerint az is számít, hogy a világjárvány egy globális, közös élmény, amit ugyan nem felejtünk el, de nem akarjuk mentálisan újraélni. 

Az írói módszerei kapcsán Weir elmondta, hogy a történetmesélés nála soha nem írhatja felül a tudományos tényeket. Nem töri meg a fizika törvényeit, legfeljebb egészen pici dolgokban, amik nem lesznek azonnal nyilvánvalóak az olvasói számára. 

Az, hogy egyébként az olvasó szórakozása mennyire fontos szempont Weirnek, többször is előkerül. “A sztorijaim 100 százalékban az olvasó szórakoztatására koncentrálnak, nincs üzenet vagy morál. Nem akarok senkit nevelni vagy megváltoztatni a véleményét valamiről. Azt akarom, hogy mikor végeztél a könyvemmel és felteszed a polcra, csak azt érezd, hogy »Ez jó volt!« (...) 

Nem vagyok olyan arrogáns, hogy azt gondoljam, valamiféle kötelességem van, vagy jogom megmondani az embereknek, hogyan gondolkodjanak vagy éljék az életüket.”

Mivel Weir nagyon nem akarja untatni az olvasóit ezért aztán gyakran azt is próbálja elképzelni, melyik bekezdés lehet az, aminél hajnali egykor úgy döntenek, hogy oké, most már tényleg menniük kell aludni. Hol, mikor teszik félre a könyvet? 

Ezek után nem meglepő, hogy Weir cselekményközpontú szerzőnek vallja magát. Szerinte a könyvei sikerét egyfelől ennek köszönheti, másfelől viszont annak, hogy optimista. “Hiszek az emberiségben. Hiszek abban, hogy nagyon jó faj vagyunk. És abban is hiszek, hogy hosszú távon egyre jobbá tesszük a Földet.”

Ezek után persze adta magát a téma, hogy mit gondol a klímaváltozásról. Weird ebben viszonylag józan álláspontot képvisel: “Nem hiszem, hogy bármilyen szabályozás vagy a klímaváltozás lassítására, visszafordítására vonatkozó terv működne addig, míg a technológia fejlődése el nem éri azt a szintet, amikor a zéró-kibocsátású energiaforrások már olcsóbbak, mint a fosszilisek.”

Interjút mi is készítettünk korábban Weirrel, azt ITT tudod elolvasni.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Robinson óta gondolkodunk azon, mit vinnénk magunkkal egy lakatlan szigetre

Robinson szigetének laboratóriumából egy egész műfaj született, ami meghódította az emberiséget. Daniel Defoe halálának 290. évfordulója alkalmából elővettük leghíresebb regényét.

...
Nagy

5 könyv, amelyben az emberiség már meghódította a Holdat [Holdra szállás 50]

...
Általános cikkek

Magányos marsi robinzonád tudományos háttérrel

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan