A marsi írója elmondta, szerinte mennyire hat a járvány a sci-fikre

A marsi írója elmondta, szerinte mennyire hat a járvány a sci-fikre

Andy Weirt a Salon kérdezte a kedden megjelenő, Project Hail Mary című új regénye kapcsán az írói módszereiről, elveiről és a fantasztikus irodalom jövőjéről a járvány  után.

sa | 2021. május 04. |

Interjút készített a Salon az itthon is népszerű Andy Weirrel, amiből elég hamar kiderült, hogy bár az újságírót nagyon felzaklatják a közelmúlt eseményei (a járvány áldozatainak különösen magas száma az Egyesült Államokban, a Capitolium ostroma, a rendőri erőszak, a klímaváltozás), és már-már úgy látja őket, mint egy megvalósult sci-fi rémálom elemeit - Weirt nem igazán lehet kizökkenteni az inkább optimista, kiegyensúlyozott álláspontjából.

Weir mindjárt az interjú elején leszögezte, hogy nem fog lelkiismeret-furdalást érezni az élete örömteli eseményeiért vagy a sikerért, csak mert sok minden rosszul működik a világban. “Még olyankor is, amikor a világ nem egy pandémia kellős közepén van, maláriajárvány pusztít Afrikában például. És ez nem túlzás vagy vicc, hanem csak egy tény. (...) Sajnálom a sok szenvedést. Ha tehetek bármit, hogy megállítsam, szóljatok.” 

Az új regényéről elmondta, hogy ugyan még a járvány előtt befejezte, ő is érzi, hogy mennyire aktuális lett. A Project Hail Mary főhőse az asztronauta Ryland Grace, aki egyszer csak két holttest mellett ébred fel egy űrhajón és nem emlékszik semmire. Megtudja, hogy egyedül rajta múlik, hogy az emberiség és maga a Föld megmenekül-e, így belekezd a küldetésbe - aztán persze kiderül, hogy nincs is olyan egyedül, mint gondolta. 

A történetben szerepet kap egy földönkívüli mikróba is, ami viszont nem az embereket fertőzi meg, hanem a csillagokat az űrben.

A járvány kapcsán Weir kifejtette, hogy nem gondolja, hogy a Covid-19-nek olyan drámai hatása lesz a sci-fi műfajára, mint sokan most jósolják. “Az ösztönöm azt súgja, hogy a pandémia nem fogja nagyon befolyásolni a science fictiont, mert az és a fantasy alapvetően az eszképizmusról szólnak. Egy kis időt eltöltesz a könyv világában, és jól érzed magad távol a világtól, amiben élsz. Az utolsó, amire vágysz, hogy egy könyv visszarángasson.” Az író szerint az is számít, hogy a világjárvány egy globális, közös élmény, amit ugyan nem felejtünk el, de nem akarjuk mentálisan újraélni. 

Az írói módszerei kapcsán Weir elmondta, hogy a történetmesélés nála soha nem írhatja felül a tudományos tényeket. Nem töri meg a fizika törvényeit, legfeljebb egészen pici dolgokban, amik nem lesznek azonnal nyilvánvalóak az olvasói számára. 

Az, hogy egyébként az olvasó szórakozása mennyire fontos szempont Weirnek, többször is előkerül. “A sztorijaim 100 százalékban az olvasó szórakoztatására koncentrálnak, nincs üzenet vagy morál. Nem akarok senkit nevelni vagy megváltoztatni a véleményét valamiről. Azt akarom, hogy mikor végeztél a könyvemmel és felteszed a polcra, csak azt érezd, hogy »Ez jó volt!« (...) 

Nem vagyok olyan arrogáns, hogy azt gondoljam, valamiféle kötelességem van, vagy jogom megmondani az embereknek, hogyan gondolkodjanak vagy éljék az életüket.”

Mivel Weir nagyon nem akarja untatni az olvasóit ezért aztán gyakran azt is próbálja elképzelni, melyik bekezdés lehet az, aminél hajnali egykor úgy döntenek, hogy oké, most már tényleg menniük kell aludni. Hol, mikor teszik félre a könyvet? 

Ezek után nem meglepő, hogy Weir cselekményközpontú szerzőnek vallja magát. Szerinte a könyvei sikerét egyfelől ennek köszönheti, másfelől viszont annak, hogy optimista. “Hiszek az emberiségben. Hiszek abban, hogy nagyon jó faj vagyunk. És abban is hiszek, hogy hosszú távon egyre jobbá tesszük a Földet.”

Ezek után persze adta magát a téma, hogy mit gondol a klímaváltozásról. Weird ebben viszonylag józan álláspontot képvisel: “Nem hiszem, hogy bármilyen szabályozás vagy a klímaváltozás lassítására, visszafordítására vonatkozó terv működne addig, míg a technológia fejlődése el nem éri azt a szintet, amikor a zéró-kibocsátású energiaforrások már olcsóbbak, mint a fosszilisek.”

Interjút mi is készítettünk korábban Weirrel, azt ITT tudod elolvasni.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Robinson óta gondolkodunk azon, mit vinnénk magunkkal egy lakatlan szigetre

Robinson szigetének laboratóriumából egy egész műfaj született, ami meghódította az emberiséget. Daniel Defoe halálának 290. évfordulója alkalmából elővettük leghíresebb regényét.

...
Nagy

5 könyv, amelyben az emberiség már meghódította a Holdat [Holdra szállás 50]

...
Általános cikkek

Magányos marsi robinzonád tudományos háttérrel

Hírek
...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Hírek

Könyvesblokk: John le Carré utolsó könyvétől a semmittevés forradalmáig

...
Gyerekirodalom

Ebben a mesében a boldogság tényleg eladó, és különböző kiszerelésekben kapható

...
Szórakozás

Jön a Szemtől szemben 2. – könyvben írta meg a legendás film folytatását a rendező

...
Szórakozás

Toldi, a magyar szuperhős - októberben kerül mozikba Jankovics Marcell utolsó alkotása

...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

...
Hírek

PEN Translates: Tóth Krisztina Vonalkódja is a kiválasztottak között

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Kritika

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

Egy szimbolikus és szerteágazó történettel mesél a gyászról, a transzgenerációs traumákról, a szerelemről és a klímaváltozásról Elif Shafak új regénye, amely Ciprus történetének egyik legvéresebb időszakát dolgozza fel. Az eltűnt fák szigete a hét könyve, amelyben egy török és egy görög fiatal szeret egymásba egy tragikus történelmi pillanatban. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

...
Balkányi Nóra

Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani

...
Sándor Anna

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet