Keresztes lovag 900 éves kardját találták meg Izraelben

Keresztes lovag 900 éves kardját találták meg Izraelben

Vélhetően egy keresztes lovag 900 éve tengerbe ejtett kardját találta meg egy izraeli amatőr búvár Haifa tengerparti város közelében, írta az MTI. A hír mellé 3+1 könyvet is ajánlunk, ha elmélyednél a keresztes háborúk korszakában.

sa | 2021. október 21. |

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint a kard megtalálásának helye, a Haifától délre fekvő öböl már a keresztes hadjáratok korában, a 11-14. században is kikötőként szolgálhatott.  

Az Atlit városban élő Slomi Katzin múlt szombaton az öbölben búvárkodott, amikor a tenger mélyén meglepetésére régiségeket vett észre, amelyek a hullámok és áramlatok hatására előbukkantak a homok alól.

Az amatőr búvár kőből és vasból készült horgonyokat, cserépdarabokat és egy 

kagylókkal és tengeri üledékkel körbenőtt, lenyűgöző szépségű kardot talált, amelynek pengéje mintegy egy méter hosszú, markolata pedig körülbelül 30 centiméteres.

A szerencsés megtaláló attól tartott, hogy a leletet ellopják, vagy a tengeráramlatok miatt a homok újra beborítja, ezért magával vitte a kardot. Később felhívta az IAA bűnténymegelőzési egységét és beszámolt a tárgyról. Vasárnap átadta a kardot az IAA-nak, ahol átvehette a kiváló állampolgárnak járó elismerő oklevelet a lelet átadásáért.

"Gyönyörű és ritka darab ez a tökéletes állapotban megőrződött kard, amely valószínűleg egy keresztes lovagé volt mintegy 900 évvel ezelőtt" - mondta Nir Distelfeld, az IAA szakértője a lapnak.

"A Kármel-hegy alatti partszakaszon számos természetes öböl található, amelyekbe vihar idején behúzódhattak a régi hajók. A nagyobb öblök körül egész települések, ősi kikötővárosok alakultak ki, mint például Dor és Atlit" - emlékeztetett Kobi Sarvit, az IAA tengeri-régészeti osztályának igazgatója.

"A kikötést biztosító helyek az idők során mindig vonzották a kereskedelmi hajókat, amelyek rengeteg régészeti nyomot hagytak maguk után. A most talált kard is ezek egyike" - magyarázta.

Az öblöt már régóta figyelik a régészek, mert korábban is találtak benne ókori tárgyakat, de nagyon nehéz kutatni, mert a tengerfenéki homok mozgásától függően hol felbukkannak, hol pedig eltűnnek a tengerbe esett tárgyak.

"Izraelben az utóbbi években egyre népszerűbb a tengeri úszás és az amatőr búvárkodás, így egyre több lelet kerül napvilágra. Ezt az öblöt már 4000 évvel ezelőtt, a késő bronzkorban is kikötésre használták a korábban előkerült emlékek alapján, és most a kard révén bebizonyosodott, hogy egészen 900 évvel ezelőttig használatban lehetett" - tette hozzá Sarvit.

Az IAA laboratóriumában a restaurátorok megtisztítják, majd a régészek megvizsgálják a kardot, amely később a nagyközönség elé kerülhet.

És íme, 3+1 könyv a keresztesekről: találsz köztük izgalmas ismeretterjesztőt, történelmileg hiteles regényt, olyat, ami a magyar részvételt is megmutatja, és olyat is, amit az “ellenség” szemszögéből írtak.

Roger Crowley: Az Elátkozott torony - Akkó eleste és a keresztes háborúk vége

Roger Crowley
Az Elátkozott torony - Akkó eleste és a keresztes háborúk vége
Ford. Hegedűs Péter, Park, 2020, 360 oldal
-

Jeruzsálem 1244-ben elesett, s a szentföldi keresztesek kétszáz esztendei háborúskodás után egyetlen valamirevaló erősségben húzhatták meg magukat: Akkóban. A város impozáns bástyáit és vastag kőfalait mintegy tízezer harcos védte. Ám 1291 tavaszán Akkót ostrom alá vette az irdatlan mameluk sereg.

Az Elátkozott toronyban Roger Crowley történész eleven mesélőkedvvel számol be a mamelukok bősz támadásáról, akik a dzsihád lázában égve képzett árkászok csapataival és óriási katapultokkal felszerelkezve indultak Akkó falai ellen, hogy minden korábbinál hevesebb lövedékzáport zúdítsanak rájuk. A szerző fennmaradt arab forrásokból és eleddig lefordítatlan latin okiratokból merítve eleveníti föl az összeomlóban lévő keresztes királyságok és a harcos iszlám konfliktusát. Az Elátkozott torony, középpontjában a drámai utolsó ütközettel, lebilincselően ábrázolja a keresztes hadjáratok korát, s merőben új szemszögből láttatja a világtörténelem e fordulópontját.

Graham Shelby: Sötét lovagok - Hiú királyok

Graham Shelby
Sötét lovagok - Hiú királyok
Ford. Gy. Horváth László, Európa, 1983, 646 oldal
-

Az izgalmas regénysorozatot nekem egy kereszteskori településhálózatokkal és várakkal foglalkozó régész ajánlotta. A regényekben nemcsak a korról, az életmódról, a harcokról kapunk hiteles és árnyalt képet, hanem a jól felépített szereplők segítségével a politikai cselszövésekbe és a keresztes hétköznapokba is bepillanthatunk. A négy regény két kötetben jelent meg, a fenti az első kettő. A cselekmény 1133-ban kezdődik, a helyszín: Palesztina, a Jeruzsálemi Királyság. A keresztény világ e legkeletibb bástyáját súlyos belviszály dúlja: Chatilloni Rajnáld és a hozzá hasonló könyörtelen rablólovagok háborút provokálnak a hatalmas szaracén birodalomal.

Hiába a néhány józan főúr – köztük Ibelini Balian – mértéktartó, okos politikája a hiába hadvezéri tehetségük: Szaladin a hattini csatában döntő vereséget mér rájuk. Ez az a történelmi esemény, amely a harmadik keresztes hadjáratot kiváltotta. A nagy nyugati fejedelem, Oroszlánszívű Richárd, Fülöp Ágost, és Rőtszakállú Frigyes Palesztínába vezetik seregeiket, hogy a Szentföldet a kereszténység számára visszahódítsák. Csakhogy köztük is éppúgy tombol a hatalmi féltékenység, mint a helybeli bárók között, a Rőtszakállú halála után Fülöp Ágost, a francia uralkodó hamarosan visszatér hazájába – nem utolsósorban azért, hogy Franciaországgal határos angol birtokokra rátegye a kezét – az Oroszlánszívű által vezetett hadak pedig végül is kudarcot vallanak a szaracén stratégiával szemben. 

Wertzberger Péter: Várak a Szentföldön

Wertzberger Péter
Várak a Szentföldön - Várak, várromok, erődítmények a Szentföldön a keresztes hadjáratok korából
Xante Librarium, 2016, 152 oldal
-

A keresztes háborúk kora (1095-1291) igen mozgalmas időszaka a Közel-Kelet történetének. Ekkor kerültek közvetlen kapcsolatba a nyugat-európai keresztény társadalmak a keleti iszlám világgal, amely a Nyugat keleti terjeszkedésében, háborúk sorozatában öltött testet. Céljuk a Szent Sír felszabadítása volt a muzulmán uralom alól. Wertzberger Péter részben helyszíni ismeretek alapján írta meg a könyvét, ugyanis a keresztes háborúk korabeli erődítményeket, romokat, személyesen végiglátogatta, ahol ezt a politikai helyzet lehetővé tette. Magyarország, mint a nyugati kereszténység tagja, maga is részt vett e hadjáratokban és a keresztes hadak többször is átvonultak az országon. Ez konfliktusokkal is járt. 1096-ban Könyves Kálmán király kénytelen volt szétverni az ország területén garázdálkodó kereszteseket, majd ugyanebben az évben az átvonuló kereszteseket személyesen az ország déli határáig kísérte. II. András pedig 1217-1218-ban maga is keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre. Akko városáig jutott és felvette a Jeruzsálem királya címet.

+1 Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel

Amin Maalouf
A keresztes háborúk arab szemmel
Ford. V. Tóth László, Európa, 2015, 462 oldal
-

A libanoni származású francia írót, Amin Maaloufot, akinek a Taniosz sziklája, a Levantei kikötők és a Szamarkand című regényei magyarul is nagy sikert arattak, a keresztes háborúk történetét feldolgozó nagyívű történelmi munkája indította el a hírnév útján. Könyve, amely megjelenése pillanatában, 1983-ban a döbbenetes újdonság erejével hatott, ma már alapműnek számít ebben a témakörben.

A keresztes háborúk történetével foglalkozó művek döntő többségétől eltérően Maalouf nem a támadók, hanem a megtámadottak, az arabok szemével láttatja a "dzsihád", a "szent háború" kétszáz évét, az európai és az arab világ, a keresztény és az iszlám vallás-kultúra réges-régi, de a mai időkre is kiható összecsapását. Hogyan látták, hogyan értékelték a megtámadottak a kegyetlen, véres eseményeket, miként ítélték meg a Nyugatról érkezett, hitükkel, civilizációjukkal fennen kérkedő, ám gyakorta barbárok, sőt vadállatok módjára viselkedő hódítókat? Erre a kérdésre keresi s adja meg a választ Maalouf műve, amely forrásként szinte kizárólag a korabeli arab történetírók, krónikások írásaiból merít.

Maalouf egy vérbeli történész alaposságával és részletességével dolgozza fel a keresztes háborúk két évszázadának a történetét, a frankok vagyis az európaiak első csoportjainak, szedett-vedett, gyülevész bandáinak, majd a már jól felfegyverzett, fegyelmezett lovagoknak a megjelenésétől, 1096-tól kezdve egészen végleges kiűzésükig, 1291-ig. Szinte hónapról hónapra, hétről hétre követi az eseményeket, városról városra, várról várra vonul a kor s könyve szereplőivel. Rendkívül szemléletesen, majdhogynem szépirodalomba, kalandregénybe illően festi le a kegyetlen, véres csatákat, a hol erőszakkal, hol agyafúrt ármánnyal vívott, gyakran hónapokig, évekig tartó ostromokat, a keleti cselszövéseket, gyilkos testvérháborúkat, a nyugati barbarizmust, hitszegéseket. Műve hiteles korrajz, pontos látlelet a XI-XII. század arab társadalmáról, gazdasági-politikai-katonai viszonyairól, gondolkodásmódjáról, erkölcseiről, kultúrájáról - részben a keresztény-nyugati civilizáció tükrében, részben szembeállítva vele.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

David Lowery az Artúr-mondakör világába kalauzol, filmje titokzatos és látomásos, és végre egy olyan fantasy, ami gondol is valamit a szövegről, amit feldolgozott.

...

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...

Nézegess otthonról középkori kódexeket!

Ma este virtuálisan bárki belenézhet több középkori és reneszánsz kódexbe, az Országos Széchényi Könyvtár kutatói ugyanis egy virtuális előadáson mutatnak be két tematikus honlapot.

Hírek
...

A Sziget hivatalos álláspontja: meg lesz tartva a Kneecap koncert

...

Munkatáborra ítélték az oroszok Borisz Akunyint

...

Látványos csaták szélesvásznon: jön a mozikba a Hunyadi

...

Hogyan dolgozz hatékonyan? Íme Yuval Noah Harari tippjei!

A hét könyve
Kritika
Mario Vargas Llosa utolsó regénye elégikus óda a latin-amerikai népzenéhez
Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

100 éve született Nagy László költő. Az egyik legismertebb versével emlékezünk meg róla.

Závada Péter: Minden az Énről szól, az összes kütyünk neve is

Závada Péter: Minden az Énről szól, az összes kütyünk neve is

Závada Péterrel beszélgettünk a Könyves Magazin podcastjéban új kötetéről, az Éngépről. Hallgassátok!

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

Bakó Sára
Bakó Sára

„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

Kiemeltek
...

Mutatjuk, kik közül kerülnek ki a 2025-ös Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyertesei (1. rész)

Két cikkben, ábécésorrendben mutatjuk be a jelölteket. Íme az első 27! 

...

„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

Ma 25 esztendeje halt meg a 20. század egyik legjelentősebb költője, Petri György. Mutatunk 3 kedvenc verset tőle.

...

Mutatjuk, kik közül kerülnek ki a 2025-ös Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyertesei (2. rész)

Hamarosan 54 pályázat közül választja ki a zsűri azt a két győztest, akik 3-3 millió forint támogatást kapnak kötettervük megvalósításához. 

Olvass!
...

Mit tennél, ha egy gyilkossal ülnél egy autóban? Olvass bele Alex Pavesi krimijébe!

Egy kocsi nagy sebességgel halad az erdőben. Te inkább kiugranál vagy megküzdenél a sofőrrel az irányításért? Olvass bele Alex Pavesi krimijébe. 

...

Létezhet barátság pingvin és ember között? Olvass bele Sibylle Grimbert Az utolsó egyed című regényébe!

Sibylle Grimbert regénye egy nem mindennapi barátság lebilincselő története. Mutatunk egy részletet.

...

Újra megjelent magyarul minden idők egyik legnépszerűbb norvég regénye: olvass bele!

A féltestvér négy generáción keresztül vezeti végig az olvasót egy család szövevényes történetén. Mutatunk egy részletet.

...

Kustos Júlia: Ez a kötet hangos kiabálás

...

Az év irodalmi szenzációja: 60 év késéssel megjelent Tandori első, ki nem adott és egyetlen példányban létező kötete

...

A másfélfokos életmód megoldhatja a globális felmelegedést, de hol érdemes elkezdeni?

SZÓRAKOZÁS
...

Parti Nagy Lajos, Röhrig Géza és Spiró György is tiltakozik a Kneecap szigetes fellépése ellen

Több mint 170 művész, köztük számos író írta alá azt a Sziget Fesztivál szerevezőinek szóló petíciót.

...

Szörnyű év és a „kertész típusú író”: ezzel magyarázza George R. R. Martin, hogy nem halad az írással

Összeszedtük, George R. R. Martin mivel indokolta az évek folyamán, hogy késik A tűz és jég dala következő része.

...

A Sárkányok háza 3. évada „totális háborút” ígér

A kiszivárgott fotók alapján nem lesz hiány akciójelenetekből.