Keresztes lovag 900 éves kardját találták meg Izraelben

Keresztes lovag 900 éves kardját találták meg Izraelben

Vélhetően egy keresztes lovag 900 éve tengerbe ejtett kardját találta meg egy izraeli amatőr búvár Haifa tengerparti város közelében, írta az MTI. A hír mellé 3+1 könyvet is ajánlunk, ha elmélyednél a keresztes háborúk korszakában.

sa | 2021. október 21. |

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint a kard megtalálásának helye, a Haifától délre fekvő öböl már a keresztes hadjáratok korában, a 11-14. században is kikötőként szolgálhatott.  

Az Atlit városban élő Slomi Katzin múlt szombaton az öbölben búvárkodott, amikor a tenger mélyén meglepetésére régiségeket vett észre, amelyek a hullámok és áramlatok hatására előbukkantak a homok alól.

Az amatőr búvár kőből és vasból készült horgonyokat, cserépdarabokat és egy 

kagylókkal és tengeri üledékkel körbenőtt, lenyűgöző szépségű kardot talált, amelynek pengéje mintegy egy méter hosszú, markolata pedig körülbelül 30 centiméteres.

A szerencsés megtaláló attól tartott, hogy a leletet ellopják, vagy a tengeráramlatok miatt a homok újra beborítja, ezért magával vitte a kardot. Később felhívta az IAA bűnténymegelőzési egységét és beszámolt a tárgyról. Vasárnap átadta a kardot az IAA-nak, ahol átvehette a kiváló állampolgárnak járó elismerő oklevelet a lelet átadásáért.

"Gyönyörű és ritka darab ez a tökéletes állapotban megőrződött kard, amely valószínűleg egy keresztes lovagé volt mintegy 900 évvel ezelőtt" - mondta Nir Distelfeld, az IAA szakértője a lapnak.

"A Kármel-hegy alatti partszakaszon számos természetes öböl található, amelyekbe vihar idején behúzódhattak a régi hajók. A nagyobb öblök körül egész települések, ősi kikötővárosok alakultak ki, mint például Dor és Atlit" - emlékeztetett Kobi Sarvit, az IAA tengeri-régészeti osztályának igazgatója.

"A kikötést biztosító helyek az idők során mindig vonzották a kereskedelmi hajókat, amelyek rengeteg régészeti nyomot hagytak maguk után. A most talált kard is ezek egyike" - magyarázta.

Az öblöt már régóta figyelik a régészek, mert korábban is találtak benne ókori tárgyakat, de nagyon nehéz kutatni, mert a tengerfenéki homok mozgásától függően hol felbukkannak, hol pedig eltűnnek a tengerbe esett tárgyak.

"Izraelben az utóbbi években egyre népszerűbb a tengeri úszás és az amatőr búvárkodás, így egyre több lelet kerül napvilágra. Ezt az öblöt már 4000 évvel ezelőtt, a késő bronzkorban is kikötésre használták a korábban előkerült emlékek alapján, és most a kard révén bebizonyosodott, hogy egészen 900 évvel ezelőttig használatban lehetett" - tette hozzá Sarvit.

Az IAA laboratóriumában a restaurátorok megtisztítják, majd a régészek megvizsgálják a kardot, amely később a nagyközönség elé kerülhet.

És íme, 3+1 könyv a keresztesekről: találsz köztük izgalmas ismeretterjesztőt, történelmileg hiteles regényt, olyat, ami a magyar részvételt is megmutatja, és olyat is, amit az “ellenség” szemszögéből írtak.

Roger Crowley: Az Elátkozott torony - Akkó eleste és a keresztes háborúk vége

Roger Crowley
Az Elátkozott torony - Akkó eleste és a keresztes háborúk vége
Ford. Hegedűs Péter, Park, 2020, 360 oldal
-

Jeruzsálem 1244-ben elesett, s a szentföldi keresztesek kétszáz esztendei háborúskodás után egyetlen valamirevaló erősségben húzhatták meg magukat: Akkóban. A város impozáns bástyáit és vastag kőfalait mintegy tízezer harcos védte. Ám 1291 tavaszán Akkót ostrom alá vette az irdatlan mameluk sereg.

Az Elátkozott toronyban Roger Crowley történész eleven mesélőkedvvel számol be a mamelukok bősz támadásáról, akik a dzsihád lázában égve képzett árkászok csapataival és óriási katapultokkal felszerelkezve indultak Akkó falai ellen, hogy minden korábbinál hevesebb lövedékzáport zúdítsanak rájuk. A szerző fennmaradt arab forrásokból és eleddig lefordítatlan latin okiratokból merítve eleveníti föl az összeomlóban lévő keresztes királyságok és a harcos iszlám konfliktusát. Az Elátkozott torony, középpontjában a drámai utolsó ütközettel, lebilincselően ábrázolja a keresztes hadjáratok korát, s merőben új szemszögből láttatja a világtörténelem e fordulópontját.

Graham Shelby: Sötét lovagok - Hiú királyok

Graham Shelby
Sötét lovagok - Hiú királyok
Ford. Gy. Horváth László, Európa, 1983, 646 oldal
-

Az izgalmas regénysorozatot nekem egy kereszteskori településhálózatokkal és várakkal foglalkozó régész ajánlotta. A regényekben nemcsak a korról, az életmódról, a harcokról kapunk hiteles és árnyalt képet, hanem a jól felépített szereplők segítségével a politikai cselszövésekbe és a keresztes hétköznapokba is bepillanthatunk. A négy regény két kötetben jelent meg, a fenti az első kettő. A cselekmény 1133-ban kezdődik, a helyszín: Palesztina, a Jeruzsálemi Királyság. A keresztény világ e legkeletibb bástyáját súlyos belviszály dúlja: Chatilloni Rajnáld és a hozzá hasonló könyörtelen rablólovagok háborút provokálnak a hatalmas szaracén birodalomal.

Hiába a néhány józan főúr – köztük Ibelini Balian – mértéktartó, okos politikája a hiába hadvezéri tehetségük: Szaladin a hattini csatában döntő vereséget mér rájuk. Ez az a történelmi esemény, amely a harmadik keresztes hadjáratot kiváltotta. A nagy nyugati fejedelem, Oroszlánszívű Richárd, Fülöp Ágost, és Rőtszakállú Frigyes Palesztínába vezetik seregeiket, hogy a Szentföldet a kereszténység számára visszahódítsák. Csakhogy köztük is éppúgy tombol a hatalmi féltékenység, mint a helybeli bárók között, a Rőtszakállú halála után Fülöp Ágost, a francia uralkodó hamarosan visszatér hazájába – nem utolsósorban azért, hogy Franciaországgal határos angol birtokokra rátegye a kezét – az Oroszlánszívű által vezetett hadak pedig végül is kudarcot vallanak a szaracén stratégiával szemben. 

Wertzberger Péter: Várak a Szentföldön

Wertzberger Péter
Várak a Szentföldön - Várak, várromok, erődítmények a Szentföldön a keresztes hadjáratok korából
Xante Librarium, 2016, 152 oldal
-

A keresztes háborúk kora (1095-1291) igen mozgalmas időszaka a Közel-Kelet történetének. Ekkor kerültek közvetlen kapcsolatba a nyugat-európai keresztény társadalmak a keleti iszlám világgal, amely a Nyugat keleti terjeszkedésében, háborúk sorozatában öltött testet. Céljuk a Szent Sír felszabadítása volt a muzulmán uralom alól. Wertzberger Péter részben helyszíni ismeretek alapján írta meg a könyvét, ugyanis a keresztes háborúk korabeli erődítményeket, romokat, személyesen végiglátogatta, ahol ezt a politikai helyzet lehetővé tette. Magyarország, mint a nyugati kereszténység tagja, maga is részt vett e hadjáratokban és a keresztes hadak többször is átvonultak az országon. Ez konfliktusokkal is járt. 1096-ban Könyves Kálmán király kénytelen volt szétverni az ország területén garázdálkodó kereszteseket, majd ugyanebben az évben az átvonuló kereszteseket személyesen az ország déli határáig kísérte. II. András pedig 1217-1218-ban maga is keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre. Akko városáig jutott és felvette a Jeruzsálem királya címet.

+1 Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel

Amin Maalouf
A keresztes háborúk arab szemmel
Ford. V. Tóth László, Európa, 2015, 462 oldal
-

A libanoni származású francia írót, Amin Maaloufot, akinek a Taniosz sziklája, a Levantei kikötők és a Szamarkand című regényei magyarul is nagy sikert arattak, a keresztes háborúk történetét feldolgozó nagyívű történelmi munkája indította el a hírnév útján. Könyve, amely megjelenése pillanatában, 1983-ban a döbbenetes újdonság erejével hatott, ma már alapműnek számít ebben a témakörben.

A keresztes háborúk történetével foglalkozó művek döntő többségétől eltérően Maalouf nem a támadók, hanem a megtámadottak, az arabok szemével láttatja a "dzsihád", a "szent háború" kétszáz évét, az európai és az arab világ, a keresztény és az iszlám vallás-kultúra réges-régi, de a mai időkre is kiható összecsapását. Hogyan látták, hogyan értékelték a megtámadottak a kegyetlen, véres eseményeket, miként ítélték meg a Nyugatról érkezett, hitükkel, civilizációjukkal fennen kérkedő, ám gyakorta barbárok, sőt vadállatok módjára viselkedő hódítókat? Erre a kérdésre keresi s adja meg a választ Maalouf műve, amely forrásként szinte kizárólag a korabeli arab történetírók, krónikások írásaiból merít.

Maalouf egy vérbeli történész alaposságával és részletességével dolgozza fel a keresztes háborúk két évszázadának a történetét, a frankok vagyis az európaiak első csoportjainak, szedett-vedett, gyülevész bandáinak, majd a már jól felfegyverzett, fegyelmezett lovagoknak a megjelenésétől, 1096-tól kezdve egészen végleges kiűzésükig, 1291-ig. Szinte hónapról hónapra, hétről hétre követi az eseményeket, városról városra, várról várra vonul a kor s könyve szereplőivel. Rendkívül szemléletesen, majdhogynem szépirodalomba, kalandregénybe illően festi le a kegyetlen, véres csatákat, a hol erőszakkal, hol agyafúrt ármánnyal vívott, gyakran hónapokig, évekig tartó ostromokat, a keleti cselszövéseket, gyilkos testvérháborúkat, a nyugati barbarizmust, hitszegéseket. Műve hiteles korrajz, pontos látlelet a XI-XII. század arab társadalmáról, gazdasági-politikai-katonai viszonyairól, gondolkodásmódjáról, erkölcseiről, kultúrájáról - részben a keresztény-nyugati civilizáció tükrében, részben szembeállítva vele.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

David Lowery az Artúr-mondakör világába kalauzol, filmje titokzatos és látomásos, és végre egy olyan fantasy, ami gondol is valamit a szövegről, amit feldolgozott.

...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Hírek

Nézegess otthonról középkori kódexeket!

Ma este virtuálisan bárki belenézhet több középkori és reneszánsz kódexbe, az Országos Széchényi Könyvtár kutatói ugyanis egy virtuális előadáson mutatnak be két tematikus honlapot.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Beleolvasó

Időutazók süllyesztették el a Titanicot? Olvass bele egy őrült elméletbe!

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...
ko

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.