A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

Magányos alak lovagol a kietlen tájban, hogy beteljesítse ígéretét, és bárd alá hajtsa a fejét – így volt ez az eredeti középkori költeményben és így történik az új feldolgozásban is, ami szerencsére sokkal több, mint egy újabb Artúr királyos film. David Lowery A Zöld Lovagban a vászonra varázsolta azt, ami az elmúlt évtizedekben hiányzott a fantasyből, és felszínes szórakoztatás helyett eredeti és erős szimbolikájú szerzői filmet forgatott. A nagyszerű alakítások sora és a hipnotikus látvány ezúttal nem az akciódús kaland kiszolgálója, hanem egy gondolatgazdag belső utazást tesz még emlékezetesebbé, amiben Artúr király unokaöccse, Gawain számunkra is aktuális választások elé kerül.

Sándor Anna | 2021. szeptember 01. |

Nem tudom megmondani, mikor láttam utoljára olyan fantasyt, ami gondolt is valamit a szövegről, amit feldolgozott. Amikor az alkotók nem költségvetési vagy várható nézettségi szempontok szerint nyúltak az alapanyaghoz, hanem értelmezték azt, és ezzel egy újabb olvasatot, egy újabb gondolati réteget adtak egy akár már évszázadok-évezredek óta mesélt történetnek. David Lowery viszont éppen ezt tette A Zöld Lovagban, amit ő írt, rendezett, vágott és producerként is bábáskodott a projekt felett.

A középkori Artúr-mondakör rajongójaként vártam ezt a feldolgozást és tartottam is tőle, hiszen az Artúr-filmek ritkán sikerülnek jól, ezt ebben a cikkünkben érintettük is. Az már az előzetes alapján sejthető volt, hogy Lowery Zöld Lovag-verziója – legalábbis a látványát tekintve – különleges lesz, de most megkockáztatom, hogy az elmúlt két év – járvány ide vagy oda – egyik legérdekesebb filmje. Ennek részletezése előtt viszont röviden érdemes áttekinteni, mi az alapszöveg, és mit tud.  

Miről szól a Sir Gawain és a Zöld Lovag?

A Gawain kalandját alliteráló versben elbeszélő lovagregény a 14. században született. A szerzőt név szerint nem ismerjük, egy másik műve alapján Gyöngy- vagy Gawain-költőként hivatkoznak rá az irodalomtörténészek. A költeményeket tartalmazó kézirat egyetlen példányban maradt fenn, miután csodálatos módon egy tűzvészt is túlélt az 1700-as években, amiben számos középkori szöveg elpusztult. Ma a középkori angol irodalom egyik kincseként tartják számon, a British Libraryben őrzik, és J. R. R. Tolkien volt az egyik, aki modern angolra ültette át.

A történet szerint az Artúr király karácsonyi lakomájára váratlanul betoppanó, rémisztő Zöld Lovag játékra hív. Valaki lefejezheti őt, cserébe az illetőnek vállalnia kell, hogy egy év múlva a Zöld Kápolnában a Zöld Lovag viszonozza a csapást. Hogy szégyenbe ne maradjanak, a kihívást végül a király unokaöccse, Gawain fogadja el, és le is vágja a Lovag fejét. Csakhogy a test felemeli a lecsapott fejet, és azzal ellovagol.

-

A Zöld Lovag okoz némi meglepetést, miután Sir Gawain lefejezte - részlet az eredeti kézirat illusztrációjából, a művész ismeretlen. (Forrás: Wikipedia)

A következő év karácsonya előtti napokban Gawain számos kaland után megérkezik Bertilak várába, ahol a vár ura marasztalja. Bertilak egyezséget is köt a lovaggal: a várúr vadászni megy, és amit ő napközben elejt, azt este Gawainnek adja, cserébe Gawain is átadja neki, amit aznap szerzett. Amikor Bertilak kilovagol, első és második nap is megkörnyékezi Gawaint a vár úrnője, Bertilak felesége, és végül csókokat ad a lovagnak, amit ő este becsületesen át is ad Bertilaknak. A harmadik napon viszont Lady Bertilak a csókok mellett egy zöld övet is ad Gawainnek azzal, hogy ha ez lesz a derekán, a Zöld Lovag csapása nem ejt majd kárt benne. A szorongó Gawain az övről hallgat a vár ura előtt, majd később ezt viseli, mikor megérkezik a Zöld Kápolnába, ahol a Zöld Lovag várja.

-

Lady Bertilak megkörnyékezi Sir Gawaint a hálókamrájában - részlet az eredeti kéziratból. (Forrás: Wikipedia) 

Háromszor próbálja a Zöld Lovag lecsapni Gawain fejét, de Gawain félelmében kétszer elhajol, amiért a Lovag kigúnyolja. Gawain végül mozdulatlanul fogadja az utolsó csapást, ám a bárd csupán egy egészen kicsi sebet ejt a nyakán. Kiderül, hogy mindez a bátorság és a becsület próbája volt, azt a kis sérülést pedig Gawain pont azért szerezte, mert nem volt egyenes, és csalt az övvel. Gawain megfogadja, hogy a megszegett ígérete emlékére örökre hordani fogja az övet, és hazatérve minderről őszintén beszámol a királyi udvarban is. Az udvari népek viszont nem hibáztatják Gawaint, sőt Artúr javaslatára a lovag iránti tiszteletből és szolidaritásból valamennyien zöld övet kezdenek hordani. 

Egy igazán modern beavatástörténet

Az eredeti középkori szöveg többek között a sűrű szimbolikája miatt is nagyon izgalmas. Ahogy az Artúr-mondakörben sok helyen, itt is túlélt számos, még a kereszténység előttről származó elem. Ezek viszont nem a keresztény szimbolika ellenében, hanem azt megerősítve, kiegészítve hívnak életre egy rétegeiben szervesen egymásba kapcsolódó elbeszélést, amit éppúgy lehet a lovagi erények példázataként olvasni, mint keresztény vagy téli napfordulós szakrális újjászületéstörténetként. Egy olyan, tulajdonképpen nagyon modern beavatásként, amiben a lovagot nem a hősiessége, hanem a kudarca formálja jobbá, érettebbé.

-

A Zöld Ember egy 6. századi mozaikon. (Forrás: Wikipedia)

A történet legtitokzatosabb alakja a másik címszereplő: a Zöld Lovag kapcsán ugyanis egy dologban egyeznek a tudósok, hogy szimbolikájában annyira összetett karakter, hogy nem lehet egyetlen magyarázatot adni rá. Ami Lowery filmjéhez kapcsolódik, hogy visszavezetik a többek között a kelta hagyományban is ismert Zöld Emberre (Green Man) is, aki az újjászületést, a természet tavaszi megújulását, a vegetációt jelenítette meg.

A románc egyik erős szimbóluma a történeten végigvonuló zöld szín, ami egyaránt jelenti az életet, a termékenységet, a megújulást, de a rothadás miatt a halál, az enyészet színe is. Zöld és arany szín együtt – ahogy a Zöld Lovag és az öv leírásában több helyen szerepel –, a múló ifjúságot is jelképezi.

És mi a te történeted?

Lowery filmjét izgalmas ellentmondás feszíti. Egyfelől ezer szálon kötődik a Gyöngy-költő szövegéhez: a költeményből helyenként átemelt sorokon át a keresztény-pogány szimbolika és rétegek értő olvasatáig. Másfelől viszont radikálisan más szemszögből értelmezi Sir Gawain kalandját, az elemeiben (hősiesség, bátorság, becsület, hírnév) máig élő lovagi értékrendet, ember és természet viszonyát, mint ahogy az az eredeti szövegben vagy a nyugati kultúrában még mindig meghatározó. 

A filmben Gawain olyan fiatalember, aki ugyan ereje teljében van, de jobban érdekli a mulatozás a szeretőjével a bordélyban, mint a lovagi erények gyakorlása. Mikor Artúr a karácsonyi vacsorán azt kéri, meséljen magáról egy történetet, Gawain nem tud mit mondani. A film során többször hangsúlyozza, hogy még nem lovag, és nem is érzi késznek magát, hogy azzá váljon. Hogy miért vállalja mégis a kalandot? Mert apátlan fiatalemberként ott motoszkál benne, hogy méltóvá váljon a király, a nagybátyja figyelmére, vagy hogy felnőjön a kerekasztal legendás hőseihez? Mert erre predesztinálja a környezete, a neveltetése, a származása?

Ez a Gawain nem hős, sorra elbukik a jellempróbákon, míg el nem ér az utolsóig. A kaland, az út így nem a hőssé válás folyamata, hanem annak a fokozatos lebontása, hogy mit tartunk hősiesnek - illetve annak felépítése, mi tesz önazonossá. 

Megéri az életünk kockáztatását egy abszurd kihívás vagy bátorságteszt? Mi a becsület? Ér csalni a halál árnyékában?

Ha csaltunk, kell miatta szégyenkezni, netán hazudni? (És a pszichológiából tudjuk, a szégyen az egyik leghatásosabb személyiségromboló méreg.) Vagy mielőtt lesújt a bárd, érdemes egy szilárd értéket választani, hogy legalább mi magunk tudjuk, kik vagyunk és mi a történetünk? Akkor is, ha azt talán már soha nem mondhatjuk el senkinek?

-

Lady Bertilak (Alicia Vikander) és Gawain (Dev Patel) (A24)

Téli mese ez, és az egész film hangulatát áthatja a brit pusztaság ködös, nyirkos melankóliája. Kazuo Ishiguro Az eltemetett óriásban írt hasonló artúri tájat és miliőt. A középkori Angliában sokáig karácsonykor ünnepelték az újévet is: ekkor fordult az évkerék, az óév meghalt, valami új megszületett. Lowery szerint a filmben egy korszak határára is lépünk. A gyermektelen Artúr idős, gyenge, Gawainben egyértelműen utódot is lát. A föld Camelot körül halott, ám ez nemcsak a tél fagyott terméketlensége, hanem a halászkirály történetében továbbélő kelta hiedelemé is: a király fizikai állapota tükröződik a birodalmában; ha a király beteg, gyenge, a birodalom is szenved. Artúrral együtt pedig haldoklik valami más is, a lovagság, a hősiesség hagyományos eszméje és világképe, amit képviselt. Ami ugyan létrehozott egy királyságot, de lehet, hogy az új generációnak már csak a vesztét tudja okozni.

Kazuo Ishiguro
Az eltemetett óriás
Ford. Falcsik Mari, Európa, 2018, 542 oldal
-

A Zöld Kápolnában eldől, tudjuk-e a helyünket

Lowery megtartja azt, hogy a Zöld Lovagot mozgató varázslat Morgan Le Fay, Artúr féltestvérének a műve, de filmjében a varázslónőt Gawain anyjává is teszi - tehát ő is felelős, hogy a fia elindul az úton. Emellett Lady Bertilak sem csupán kísértőként jelenik meg, hanem neki köszönhetjük a film leghatásosabb monológját a természet erejéről, ahhoz képest az ember kicsinységéről és az enyészetről. Melléjük csatlakozik be Lowerynál harmadikként Essel, Gawain kedvese, aki a lovagi eszmények hajszolásának józan kritikáját fogalmazza meg:

“Miért a nagyság? A jóság miért nem elég?”

A beavatók, tanítók tehát Lowerynál a nők. Ebben a rendszerben a Zöld Lovag inkább eszköz, ami/aki meghívja Gawaint a létezés szívébe: a télvíz idején is zöldellő Zöld Kápolnába, ahol egyszerre van jelen élet és halál, örökké egymásba kapaszkodva, egymást feltételezve és kiteljesítve. A kérdés itt az is, hogy képes-e ezzel szembenézni Gawain? Képes-e elfogadni, hogy az antropocentrikus és maszkulin, a földet uralni akaró attitűddel ellentétben a halandó ember csupán része a természet nagy körforgásának? Hogy ugyan előbb ő vett el a természettől, de amikor eljön az ideje, a természet is elveszi a jussát? Lowerynál ez a belátás tesz késszé, ez tesz éretté, nem a hírnév hajszolása, a kardforgatás, az ölés vagy a birtokló uralkodás. És aki nem képes ennek megadni magát, az szerinte szükségszerűen torzul.

-

Gawain (Dev Patel) és Artúr király (Sean Harris) (A24)

Szerencsére A Zöld Lovag nem válik didaktikus klíma- vagy környezetvédelmi kiáltvánnyá, annál sokkal líraibb, érzékibb és titokzatosabb. Tulajdonképpen egy öntörvényű szerzői film, egy belső utazás története. Álomszerű, amiben az álmok szürreális logikájához hűen tűnnek el, majd tűnnek fel tárgyak, arcok, és meditatívan lassú, ami néha kicsit vontatottá válik, de így is érdemes belelazulni a tempójába. Ez utóbbi igazából nem is olyan nehéz, hiszen a hipnotikus, egyszerre látomásos és teátrálisan stilizált látványvilág, a jelmezek, az éteri zene olyan alapot biztosít Lowery komplex olvasatának, amiben a filmes elemek szintén összekapcsolódnak. Mindehhez a jóféle színészi alakítások közül, mint amilyen Alicia Vikanderé (Esel/Lady Bertilak) vagy Sean Harrisé (Artúr) is, kiemelkedik a Gettómilliomosból ismert Dev Patelé (Gawain), aki itt a tekintete egy-egy villanásával többet tud elmondani, mint száz szó vagy akció.

Sajnos a filmet legközelebb Ausztriában lehet moziban látni, magyarországi forgalmazásról egyelőre nem tudunk.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Sötét fantasyként érkezik Sir Gawain kalandja a mozikba

Az A24 Films legújabb filmjében Sir Gawain – Artúr király unokaöccse – szerepében a Gettómilliomosból ismert Dev Patelt láthatjuk.

...

Ezek a szerzők nyerték idén a World Fantasy-díjat!

A World Fantasy-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés a műfajban. Mutatjuk, idén kiknek ítélték oda. 

...

Hamarosan érkeznek az év legjobb magyar science fiction és fantasynovellái

Jonathan Strahan Az év legjobb science fiction és fantasynovellái című antológiasorozata mintájára a GABO Kiadó már harmadik éve gyűjti össze a magyar fantasztikus irodalom legjavát. A 2020-as kötet hamarosan megjelenik, mutatjuk milyen novellák kerültek bele. 

SZÓRAKOZÁS
...

Egy férfi a mozi helyett inkább az előre megírt halált választotta

Örkény István újabb egypercese kapott animációs feldolgozást, amiben egy anyagmozgató moziba szeretne menni, de végül egészen más történik vele.

...

Mi a szabadság? Itt a Pynchon-adaptáció hosszú előzetese!

Leonardo DiCaprio szétcsúszott hippit alakít új filmjében.

...

Így fest Jude Law Putyinként egy új könyvadaptációban

Jude Law új filmjében Vladimir Putyin orosz elnök bőrébe bújik. 

Hírek
...

Meghalt Val Kilmer, akinek arca eggyé vált Jim Morrisonéval

...

Így készül a várva várt Piszkos Fred, a kapitány animációs film

...

Jönnek a Beatles-filmek: 3 könyv, amit olvass el a zenekarról

...

Kíváncsi vagy Nádas Péter kézirataira? A PIM-ben megnézheted őket

...

Pénteken búcsúztatják Tolnai Ottót

...

Jason Momoa elspoilerezte a Dűne harmadik részét?

Olvass!
...

„Apa akar lenni, nem pedig entertainer vagy játszópajtás” – Olvass bele Juli Zeh regényébe!

Egy családi téli vakáció Lanzarote szigetén lelki horrorutazássá válik, amiben súlyos titkok derülnek ki a múltból.

...

A marhasült és az eperlekvár paradoxona feszíti ki a narratív ívet – válságban a történetmesélés?

A jó meséléshez feledkezz el a tényekről!

...

Egészségesnek lenni valójában egyenlő az őrülettel - Olvass bele Fehér Boldizsár novellájába!

Fehér Boldizsár egy groteszk és humoros prózában mutatja meg, hogy bárki, bármelyik pillanatban megőrülhet.

A hét könyve
Kritika
Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról
Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

Első és utolsó versei jelentek meg Bak Róbertnek, aki az egyik legelhivatottabb olvasó, egyben súlyos beteg. Az Ameddig elhiszem című kötetének nem kicsi a tétje: a metaforikus túlélés. A hét könyve szembenéz a halállal. 

A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

A mű, ami alatt „háromszor szakad be az asztal” – 20 éves Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényfolyama

Nádas Péter gigantikus kelet-európai eposza újraírta a regény és az igazság fogalmát, miközben megmutatta, hogy a történelem nem a lapok között van, hanem a mozdulatainkban, a vágyainkban, a legmélyebb gondolataink között.

Szerzőink

vl
vl

Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

Kolozsi Orsolya
Kolozsi Orsolya

125 éve született Szabó Lőrinc, aki nemcsak a nőkét, de végül saját szívét is összetörte

...

A Föld jövője a tét, de az óriáscégek máig elbagatellizálják a klímaválságot

...

A cégek szennyezik a környezetet, mégis te vagy a hibás – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

...

Növények, amelyekről nem is hinnéd, hogy ehetőek – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel