A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

Magányos alak lovagol a kietlen tájban, hogy beteljesítse ígéretét, és bárd alá hajtsa a fejét – így volt ez az eredeti középkori költeményben és így történik az új feldolgozásban is, ami szerencsére sokkal több, mint egy újabb Artúr királyos film. David Lowery A Zöld Lovagban a vászonra varázsolta azt, ami az elmúlt évtizedekben hiányzott a fantasyből, és felszínes szórakoztatás helyett eredeti és erős szimbolikájú szerzői filmet forgatott. A nagyszerű alakítások sora és a hipnotikus látvány ezúttal nem az akciódús kaland kiszolgálója, hanem egy gondolatgazdag belső utazást tesz még emlékezetesebbé, amiben Artúr király unokaöccse, Gawain számunkra is aktuális választások elé kerül.

Sándor Anna | 2021. szeptember 01. |

Nem tudom megmondani, mikor láttam utoljára olyan fantasyt, ami gondolt is valamit a szövegről, amit feldolgozott. Amikor az alkotók nem költségvetési vagy várható nézettségi szempontok szerint nyúltak az alapanyaghoz, hanem értelmezték azt, és ezzel egy újabb olvasatot, egy újabb gondolati réteget adtak egy akár már évszázadok-évezredek óta mesélt történetnek. David Lowery viszont éppen ezt tette A Zöld Lovagban, amit ő írt, rendezett, vágott és producerként is bábáskodott a projekt felett.

A középkori Artúr-mondakör rajongójaként vártam ezt a feldolgozást és tartottam is tőle, hiszen az Artúr-filmek ritkán sikerülnek jól, ezt ebben a cikkünkben érintettük is. Az már az előzetes alapján sejthető volt, hogy Lowery Zöld Lovag-verziója – legalábbis a látványát tekintve – különleges lesz, de most megkockáztatom, hogy az elmúlt két év – járvány ide vagy oda – egyik legérdekesebb filmje. Ennek részletezése előtt viszont röviden érdemes áttekinteni, mi az alapszöveg, és mit tud.  

Miről szól a Sir Gawain és a Zöld Lovag?

A Gawain kalandját alliteráló versben elbeszélő lovagregény a 14. században született. A szerzőt név szerint nem ismerjük, egy másik műve alapján Gyöngy- vagy Gawain-költőként hivatkoznak rá az irodalomtörténészek. A költeményeket tartalmazó kézirat egyetlen példányban maradt fenn, miután csodálatos módon egy tűzvészt is túlélt az 1700-as években, amiben számos középkori szöveg elpusztult. Ma a középkori angol irodalom egyik kincseként tartják számon, a British Libraryben őrzik, és J. R. R. Tolkien volt az egyik, aki modern angolra ültette át.

A történet szerint az Artúr király karácsonyi lakomájára váratlanul betoppanó, rémisztő Zöld Lovag játékra hív. Valaki lefejezheti őt, cserébe az illetőnek vállalnia kell, hogy egy év múlva a Zöld Kápolnában a Zöld Lovag viszonozza a csapást. Hogy szégyenbe ne maradjanak, a kihívást végül a király unokaöccse, Gawain fogadja el, és le is vágja a Lovag fejét. Csakhogy a test felemeli a lecsapott fejet, és azzal ellovagol.

-

A Zöld Lovag okoz némi meglepetést, miután Sir Gawain lefejezte - részlet az eredeti kézirat illusztrációjából, a művész ismeretlen. (Forrás: Wikipedia)

A következő év karácsonya előtti napokban Gawain számos kaland után megérkezik Bertilak várába, ahol a vár ura marasztalja. Bertilak egyezséget is köt a lovaggal: a várúr vadászni megy, és amit ő napközben elejt, azt este Gawainnek adja, cserébe Gawain is átadja neki, amit aznap szerzett. Amikor Bertilak kilovagol, első és második nap is megkörnyékezi Gawaint a vár úrnője, Bertilak felesége, és végül csókokat ad a lovagnak, amit ő este becsületesen át is ad Bertilaknak. A harmadik napon viszont Lady Bertilak a csókok mellett egy zöld övet is ad Gawainnek azzal, hogy ha ez lesz a derekán, a Zöld Lovag csapása nem ejt majd kárt benne. A szorongó Gawain az övről hallgat a vár ura előtt, majd később ezt viseli, mikor megérkezik a Zöld Kápolnába, ahol a Zöld Lovag várja.

-

Lady Bertilak megkörnyékezi Sir Gawaint a hálókamrájában - részlet az eredeti kéziratból. (Forrás: Wikipedia) 

Háromszor próbálja a Zöld Lovag lecsapni Gawain fejét, de Gawain félelmében kétszer elhajol, amiért a Lovag kigúnyolja. Gawain végül mozdulatlanul fogadja az utolsó csapást, ám a bárd csupán egy egészen kicsi sebet ejt a nyakán. Kiderül, hogy mindez a bátorság és a becsület próbája volt, azt a kis sérülést pedig Gawain pont azért szerezte, mert nem volt egyenes, és csalt az övvel. Gawain megfogadja, hogy a megszegett ígérete emlékére örökre hordani fogja az övet, és hazatérve minderről őszintén beszámol a királyi udvarban is. Az udvari népek viszont nem hibáztatják Gawaint, sőt Artúr javaslatára a lovag iránti tiszteletből és szolidaritásból valamennyien zöld övet kezdenek hordani. 

Egy igazán modern beavatástörténet

Az eredeti középkori szöveg többek között a sűrű szimbolikája miatt is nagyon izgalmas. Ahogy az Artúr-mondakörben sok helyen, itt is túlélt számos, még a kereszténység előttről származó elem. Ezek viszont nem a keresztény szimbolika ellenében, hanem azt megerősítve, kiegészítve hívnak életre egy rétegeiben szervesen egymásba kapcsolódó elbeszélést, amit éppúgy lehet a lovagi erények példázataként olvasni, mint keresztény vagy téli napfordulós szakrális újjászületéstörténetként. Egy olyan, tulajdonképpen nagyon modern beavatásként, amiben a lovagot nem a hősiessége, hanem a kudarca formálja jobbá, érettebbé.

-

A Zöld Ember egy 6. századi mozaikon. (Forrás: Wikipedia)

A történet legtitokzatosabb alakja a másik címszereplő: a Zöld Lovag kapcsán ugyanis egy dologban egyeznek a tudósok, hogy szimbolikájában annyira összetett karakter, hogy nem lehet egyetlen magyarázatot adni rá. Ami Lowery filmjéhez kapcsolódik, hogy visszavezetik a többek között a kelta hagyományban is ismert Zöld Emberre (Green Man) is, aki az újjászületést, a természet tavaszi megújulását, a vegetációt jelenítette meg.

A románc egyik erős szimbóluma a történeten végigvonuló zöld szín, ami egyaránt jelenti az életet, a termékenységet, a megújulást, de a rothadás miatt a halál, az enyészet színe is. Zöld és arany szín együtt – ahogy a Zöld Lovag és az öv leírásában több helyen szerepel –, a múló ifjúságot is jelképezi.

És mi a te történeted?

Lowery filmjét izgalmas ellentmondás feszíti. Egyfelől ezer szálon kötődik a Gyöngy-költő szövegéhez: a költeményből helyenként átemelt sorokon át a keresztény-pogány szimbolika és rétegek értő olvasatáig. Másfelől viszont radikálisan más szemszögből értelmezi Sir Gawain kalandját, az elemeiben (hősiesség, bátorság, becsület, hírnév) máig élő lovagi értékrendet, ember és természet viszonyát, mint ahogy az az eredeti szövegben vagy a nyugati kultúrában még mindig meghatározó. 

A filmben Gawain olyan fiatalember, aki ugyan ereje teljében van, de jobban érdekli a mulatozás a szeretőjével a bordélyban, mint a lovagi erények gyakorlása. Mikor Artúr a karácsonyi vacsorán azt kéri, meséljen magáról egy történetet, Gawain nem tud mit mondani. A film során többször hangsúlyozza, hogy még nem lovag, és nem is érzi késznek magát, hogy azzá váljon. Hogy miért vállalja mégis a kalandot? Mert apátlan fiatalemberként ott motoszkál benne, hogy méltóvá váljon a király, a nagybátyja figyelmére, vagy hogy felnőjön a kerekasztal legendás hőseihez? Mert erre predesztinálja a környezete, a neveltetése, a származása?

Ez a Gawain nem hős, sorra elbukik a jellempróbákon, míg el nem ér az utolsóig. A kaland, az út így nem a hőssé válás folyamata, hanem annak a fokozatos lebontása, hogy mit tartunk hősiesnek - illetve annak felépítése, mi tesz önazonossá. 

Megéri az életünk kockáztatását egy abszurd kihívás vagy bátorságteszt? Mi a becsület? Ér csalni a halál árnyékában?

Ha csaltunk, kell miatta szégyenkezni, netán hazudni? (És a pszichológiából tudjuk, a szégyen az egyik leghatásosabb személyiségromboló méreg.) Vagy mielőtt lesújt a bárd, érdemes egy szilárd értéket választani, hogy legalább mi magunk tudjuk, kik vagyunk és mi a történetünk? Akkor is, ha azt talán már soha nem mondhatjuk el senkinek?

-

Lady Bertilak (Alicia Vikander) és Gawain (Dev Patel) (A24)

Téli mese ez, és az egész film hangulatát áthatja a brit pusztaság ködös, nyirkos melankóliája. Kazuo Ishiguro Az eltemetett óriásban írt hasonló artúri tájat és miliőt. A középkori Angliában sokáig karácsonykor ünnepelték az újévet is: ekkor fordult az évkerék, az óév meghalt, valami új megszületett. Lowery szerint a filmben egy korszak határára is lépünk. A gyermektelen Artúr idős, gyenge, Gawainben egyértelműen utódot is lát. A föld Camelot körül halott, ám ez nemcsak a tél fagyott terméketlensége, hanem a halászkirály történetében továbbélő kelta hiedelemé is: a király fizikai állapota tükröződik a birodalmában; ha a király beteg, gyenge, a birodalom is szenved. Artúrral együtt pedig haldoklik valami más is, a lovagság, a hősiesség hagyományos eszméje és világképe, amit képviselt. Ami ugyan létrehozott egy királyságot, de lehet, hogy az új generációnak már csak a vesztét tudja okozni.

Kazuo Ishiguro
Az eltemetett óriás
Ford. Falcsik Mari, Európa, 2018, 542 oldal
-

A Zöld Kápolnában eldől, tudjuk-e a helyünket

Lowery megtartja azt, hogy a Zöld Lovagot mozgató varázslat Morgan Le Fay, Artúr féltestvérének a műve, de filmjében a varázslónőt Gawain anyjává is teszi - tehát ő is felelős, hogy a fia elindul az úton. Emellett Lady Bertilak sem csupán kísértőként jelenik meg, hanem neki köszönhetjük a film leghatásosabb monológját a természet erejéről, ahhoz képest az ember kicsinységéről és az enyészetről. Melléjük csatlakozik be Lowerynál harmadikként Essel, Gawain kedvese, aki a lovagi eszmények hajszolásának józan kritikáját fogalmazza meg:

“Miért a nagyság? A jóság miért nem elég?”

A beavatók, tanítók tehát Lowerynál a nők. Ebben a rendszerben a Zöld Lovag inkább eszköz, ami/aki meghívja Gawaint a létezés szívébe: a télvíz idején is zöldellő Zöld Kápolnába, ahol egyszerre van jelen élet és halál, örökké egymásba kapaszkodva, egymást feltételezve és kiteljesítve. A kérdés itt az is, hogy képes-e ezzel szembenézni Gawain? Képes-e elfogadni, hogy az antropocentrikus és maszkulin, a földet uralni akaró attitűddel ellentétben a halandó ember csupán része a természet nagy körforgásának? Hogy ugyan előbb ő vett el a természettől, de amikor eljön az ideje, a természet is elveszi a jussát? Lowerynál ez a belátás tesz késszé, ez tesz éretté, nem a hírnév hajszolása, a kardforgatás, az ölés vagy a birtokló uralkodás. És aki nem képes ennek megadni magát, az szerinte szükségszerűen torzul.

-

Gawain (Dev Patel) és Artúr király (Sean Harris) (A24)

Szerencsére A Zöld Lovag nem válik didaktikus klíma- vagy környezetvédelmi kiáltvánnyá, annál sokkal líraibb, érzékibb és titokzatosabb. Tulajdonképpen egy öntörvényű szerzői film, egy belső utazás története. Álomszerű, amiben az álmok szürreális logikájához hűen tűnnek el, majd tűnnek fel tárgyak, arcok, és meditatívan lassú, ami néha kicsit vontatottá válik, de így is érdemes belelazulni a tempójába. Ez utóbbi igazából nem is olyan nehéz, hiszen a hipnotikus, egyszerre látomásos és teátrálisan stilizált látványvilág, a jelmezek, az éteri zene olyan alapot biztosít Lowery komplex olvasatának, amiben a filmes elemek szintén összekapcsolódnak. Mindehhez a jóféle színészi alakítások közül, mint amilyen Alicia Vikanderé (Esel/Lady Bertilak) vagy Sean Harrisé (Artúr) is, kiemelkedik a Gettómilliomosból ismert Dev Patelé (Gawain), aki itt a tekintete egy-egy villanásával többet tud elmondani, mint száz szó vagy akció.

Sajnos a filmet legközelebb Ausztriában lehet moziban látni, magyarországi forgalmazásról egyelőre nem tudunk.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Sötét fantasyként érkezik Sir Gawain kalandja a mozikba

Az A24 Films legújabb filmjében Sir Gawain – Artúr király unokaöccse – szerepében a Gettómilliomosból ismert Dev Patelt láthatjuk.

...
Hírek

Ezek a szerzők nyerték idén a World Fantasy-díjat!

A World Fantasy-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés a műfajban. Mutatjuk, idén kiknek ítélték oda. 

...
Hírek

Hamarosan érkeznek az év legjobb magyar science fiction és fantasynovellái

Jonathan Strahan Az év legjobb science fiction és fantasynovellái című antológiasorozata mintájára a GABO Kiadó már harmadik éve gyűjti össze a magyar fantasztikus irodalom legjavát. A 2020-as kötet hamarosan megjelenik, mutatjuk milyen novellák kerültek bele. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

...
Zöld

Mit tehet egy nő, ha lebénul az arca és elveszti a mosolyát? Olvass bele Sarah Ruhl könyvébe!

Sarah Ruhl az élete minden területén sikeresnek érezte magát, amikor az arca lebénult. Mi mindent jelent valójában egy mosoly? Mutatunk egy részletet a könyvéből!

...
Zöld

A narcisztikus személyiség kinőhető? + 2 könyv a témában

Kutatás készült arról, hogyan változnak a narcisztikus személyiségjegyek az ember élete során. A cikk végén két könyvet is ajánlunk a narcizmus témájában.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Dűne: Prófécia nővérei boszorkányok vagy megmentők? Nézd meg az új előzetest!

A Dűne-filmek előtt tízezer évvel játszódó sorozatban a Bene Gesserit szövetség felemelkedését és hatalmi harcát láthatjuk majd.

...
Szórakozás

A sógunt 25 kategóriában jelölték Emmy-díjra

De a televíziós díjakért más népszerű adaptációk is versenyben vannak a nagy sikerű A sógun mellett.

...
Szórakozás

Harrenhal átka kerget őrületbe a Sárkányok házában?

Különös dolgok történnek Daemon Targaryennel, aki Harrenhal baljós várában időzik a Sárkányok háza utóbbi epizódjaiban. Egy kis westerosi történelmi gyorstalpaló következik.

Hírek
...
Beleolvasó

Örülök, hogy meghalt az anyám – Olvass bele a volt hollywoodi gyereksztár memoárjába!

...
Beleolvasó

Fukuyama a klasszikus liberalizmus elveinek válságát vizsgálja – Olvass bele!

...
Szórakozás

A Normális emberek sztárja szívesen visszatérne Marianne karakteréhez

...
Hírek

Gypsy Rose Blanchard maga olvassa fel memoárját hangoskönyvben

...
Hírek

Salman Rushdie ősszel érkező regénye a tökéletes birodalom bukásáról szól

...
Szórakozás

Anthony Hopkins római császárt alakít egy új gladiátoros sorozatban

Olvass!
...
Beleolvasó

Egy család nagy árat fizet a titkaiért – Olvass bele Adriana Trigiani regényébe!

Sokszínű, magával ragadó családregény a toszkán kézművesek három generációjáról és egy évtizedekig őrizgetett titokról. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Azt ismered, amikor James és Ivy panziót nyitott? Itt a Csengetett, Mylord? folytatása

A világon először magyar nyelven jelenik meg a Csengetett, Mylord? rendezőjének és társszerzőjének könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bencsik Orsolya: Hiába szeretnénk, nem tudunk menekülni a traumáink elől [MARGÓ KÖNYVEK]

Olvasd el Bencsik Orsolya utószavát a horvát Ivana Bodrožić regényéhez, melynek szereplőit a felszín alatt munkáló háborús és családi traumák és sebek kísértik.

A hét könyve
Kritika
A háromtest-probléma nyomasztó történelemkönyv a jövőről
...
Nagy

Ez a 20 legjobb könyv, amit a 21. században írtak – a New York Times olvasói szerint

A New York Times a könyvszakma prominens személyiségei után az olvasói között is megfuttatta a kérdést, hogy melyek a legjobb könyvek az elmúlt közel 25 év szép- és tényirodalmi terméséből. Mutatjuk az eredményt.

...
Nagy

Alessandro Baricco Budapesten: Az élet egyik célja, hogy elengedjük a félelmeinket

Először járt Budapesten az ünnepelt olasz író, Alessandro Baricco. A beszélgetésen sok minden szóba került a zenétől a mesterséges intelligencián és Nemecsek Ernőn át odáig, hogy régebben jobb volt-e gyereknek lenni, mint ma.

Szerzőink

...
Kiss Imola

Ez a 20 legjobb könyv, amit a 21. században írtak – a New York Times olvasói szerint

...
Horányi Hanna Zelma

Olvasnál egy parkban 40 másik emberrel? Irány az Olvasópiknik

...
ko

A 10 kedvenc idézetünk Jón Kalman Stefánssontól

...

Szabályok szövevényes hálózatában telt az úrinő élete [Budapesti nők]

...

Bojti Andrea: Transzgenerációsan gyógyulunk [Podcast]

...

A jó feleség egyszerűen jó menedzser, mindent kézben tart [Budapesti nők]