A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

Magányos alak lovagol a kietlen tájban, hogy beteljesítse ígéretét, és bárd alá hajtsa a fejét – így volt ez az eredeti középkori költeményben és így történik az új feldolgozásban is, ami szerencsére sokkal több, mint egy újabb Artúr királyos film. David Lowery A Zöld Lovagban a vászonra varázsolta azt, ami az elmúlt évtizedekben hiányzott a fantasyből, és felszínes szórakoztatás helyett eredeti és erős szimbolikájú szerzői filmet forgatott. A nagyszerű alakítások sora és a hipnotikus látvány ezúttal nem az akciódús kaland kiszolgálója, hanem egy gondolatgazdag belső utazást tesz még emlékezetesebbé, amiben Artúr király unokaöccse, Gawain számunkra is aktuális választások elé kerül.

Sándor Anna | 2021. szeptember 01. |

Nem tudom megmondani, mikor láttam utoljára olyan fantasyt, ami gondolt is valamit a szövegről, amit feldolgozott. Amikor az alkotók nem költségvetési vagy várható nézettségi szempontok szerint nyúltak az alapanyaghoz, hanem értelmezték azt, és ezzel egy újabb olvasatot, egy újabb gondolati réteget adtak egy akár már évszázadok-évezredek óta mesélt történetnek. David Lowery viszont éppen ezt tette A Zöld Lovagban, amit ő írt, rendezett, vágott és producerként is bábáskodott a projekt felett.

A középkori Artúr-mondakör rajongójaként vártam ezt a feldolgozást és tartottam is tőle, hiszen az Artúr-filmek ritkán sikerülnek jól, ezt ebben a cikkünkben érintettük is. Az már az előzetes alapján sejthető volt, hogy Lowery Zöld Lovag-verziója – legalábbis a látványát tekintve – különleges lesz, de most megkockáztatom, hogy az elmúlt két év – járvány ide vagy oda – egyik legérdekesebb filmje. Ennek részletezése előtt viszont röviden érdemes áttekinteni, mi az alapszöveg, és mit tud.  

Miről szól a Sir Gawain és a Zöld Lovag?

A Gawain kalandját alliteráló versben elbeszélő lovagregény a 14. században született. A szerzőt név szerint nem ismerjük, egy másik műve alapján Gyöngy- vagy Gawain-költőként hivatkoznak rá az irodalomtörténészek. A költeményeket tartalmazó kézirat egyetlen példányban maradt fenn, miután csodálatos módon egy tűzvészt is túlélt az 1700-as években, amiben számos középkori szöveg elpusztult. Ma a középkori angol irodalom egyik kincseként tartják számon, a British Libraryben őrzik, és J. R. R. Tolkien volt az egyik, aki modern angolra ültette át.

A történet szerint az Artúr király karácsonyi lakomájára váratlanul betoppanó, rémisztő Zöld Lovag játékra hív. Valaki lefejezheti őt, cserébe az illetőnek vállalnia kell, hogy egy év múlva a Zöld Kápolnában a Zöld Lovag viszonozza a csapást. Hogy szégyenbe ne maradjanak, a kihívást végül a király unokaöccse, Gawain fogadja el, és le is vágja a Lovag fejét. Csakhogy a test felemeli a lecsapott fejet, és azzal ellovagol.

-

A Zöld Lovag okoz némi meglepetést, miután Sir Gawain lefejezte - részlet az eredeti kézirat illusztrációjából, a művész ismeretlen. (Forrás: Wikipedia)

A következő év karácsonya előtti napokban Gawain számos kaland után megérkezik Bertilak várába, ahol a vár ura marasztalja. Bertilak egyezséget is köt a lovaggal: a várúr vadászni megy, és amit ő napközben elejt, azt este Gawainnek adja, cserébe Gawain is átadja neki, amit aznap szerzett. Amikor Bertilak kilovagol, első és második nap is megkörnyékezi Gawaint a vár úrnője, Bertilak felesége, és végül csókokat ad a lovagnak, amit ő este becsületesen át is ad Bertilaknak. A harmadik napon viszont Lady Bertilak a csókok mellett egy zöld övet is ad Gawainnek azzal, hogy ha ez lesz a derekán, a Zöld Lovag csapása nem ejt majd kárt benne. A szorongó Gawain az övről hallgat a vár ura előtt, majd később ezt viseli, mikor megérkezik a Zöld Kápolnába, ahol a Zöld Lovag várja.

-

Lady Bertilak megkörnyékezi Sir Gawaint a hálókamrájában - részlet az eredeti kéziratból. (Forrás: Wikipedia) 

Háromszor próbálja a Zöld Lovag lecsapni Gawain fejét, de Gawain félelmében kétszer elhajol, amiért a Lovag kigúnyolja. Gawain végül mozdulatlanul fogadja az utolsó csapást, ám a bárd csupán egy egészen kicsi sebet ejt a nyakán. Kiderül, hogy mindez a bátorság és a becsület próbája volt, azt a kis sérülést pedig Gawain pont azért szerezte, mert nem volt egyenes, és csalt az övvel. Gawain megfogadja, hogy a megszegett ígérete emlékére örökre hordani fogja az övet, és hazatérve minderről őszintén beszámol a királyi udvarban is. Az udvari népek viszont nem hibáztatják Gawaint, sőt Artúr javaslatára a lovag iránti tiszteletből és szolidaritásból valamennyien zöld övet kezdenek hordani. 

Egy igazán modern beavatástörténet

Az eredeti középkori szöveg többek között a sűrű szimbolikája miatt is nagyon izgalmas. Ahogy az Artúr-mondakörben sok helyen, itt is túlélt számos, még a kereszténység előttről származó elem. Ezek viszont nem a keresztény szimbolika ellenében, hanem azt megerősítve, kiegészítve hívnak életre egy rétegeiben szervesen egymásba kapcsolódó elbeszélést, amit éppúgy lehet a lovagi erények példázataként olvasni, mint keresztény vagy téli napfordulós szakrális újjászületéstörténetként. Egy olyan, tulajdonképpen nagyon modern beavatásként, amiben a lovagot nem a hősiessége, hanem a kudarca formálja jobbá, érettebbé.

-

A Zöld Ember egy 6. századi mozaikon. (Forrás: Wikipedia)

A történet legtitokzatosabb alakja a másik címszereplő: a Zöld Lovag kapcsán ugyanis egy dologban egyeznek a tudósok, hogy szimbolikájában annyira összetett karakter, hogy nem lehet egyetlen magyarázatot adni rá. Ami Lowery filmjéhez kapcsolódik, hogy visszavezetik a többek között a kelta hagyományban is ismert Zöld Emberre (Green Man) is, aki az újjászületést, a természet tavaszi megújulását, a vegetációt jelenítette meg.

A románc egyik erős szimbóluma a történeten végigvonuló zöld szín, ami egyaránt jelenti az életet, a termékenységet, a megújulást, de a rothadás miatt a halál, az enyészet színe is. Zöld és arany szín együtt – ahogy a Zöld Lovag és az öv leírásában több helyen szerepel –, a múló ifjúságot is jelképezi.

És mi a te történeted?

Lowery filmjét izgalmas ellentmondás feszíti. Egyfelől ezer szálon kötődik a Gyöngy-költő szövegéhez: a költeményből helyenként átemelt sorokon át a keresztény-pogány szimbolika és rétegek értő olvasatáig. Másfelől viszont radikálisan más szemszögből értelmezi Sir Gawain kalandját, az elemeiben (hősiesség, bátorság, becsület, hírnév) máig élő lovagi értékrendet, ember és természet viszonyát, mint ahogy az az eredeti szövegben vagy a nyugati kultúrában még mindig meghatározó. 

A filmben Gawain olyan fiatalember, aki ugyan ereje teljében van, de jobban érdekli a mulatozás a szeretőjével a bordélyban, mint a lovagi erények gyakorlása. Mikor Artúr a karácsonyi vacsorán azt kéri, meséljen magáról egy történetet, Gawain nem tud mit mondani. A film során többször hangsúlyozza, hogy még nem lovag, és nem is érzi késznek magát, hogy azzá váljon. Hogy miért vállalja mégis a kalandot? Mert apátlan fiatalemberként ott motoszkál benne, hogy méltóvá váljon a király, a nagybátyja figyelmére, vagy hogy felnőjön a kerekasztal legendás hőseihez? Mert erre predesztinálja a környezete, a neveltetése, a származása?

Ez a Gawain nem hős, sorra elbukik a jellempróbákon, míg el nem ér az utolsóig. A kaland, az út így nem a hőssé válás folyamata, hanem annak a fokozatos lebontása, hogy mit tartunk hősiesnek - illetve annak felépítése, mi tesz önazonossá. 

Megéri az életünk kockáztatását egy abszurd kihívás vagy bátorságteszt? Mi a becsület? Ér csalni a halál árnyékában?

Ha csaltunk, kell miatta szégyenkezni, netán hazudni? (És a pszichológiából tudjuk, a szégyen az egyik leghatásosabb személyiségromboló méreg.) Vagy mielőtt lesújt a bárd, érdemes egy szilárd értéket választani, hogy legalább mi magunk tudjuk, kik vagyunk és mi a történetünk? Akkor is, ha azt talán már soha nem mondhatjuk el senkinek?

-

Lady Bertilak (Alicia Vikander) és Gawain (Dev Patel) (A24)

Téli mese ez, és az egész film hangulatát áthatja a brit pusztaság ködös, nyirkos melankóliája. Kazuo Ishiguro Az eltemetett óriásban írt hasonló artúri tájat és miliőt. A középkori Angliában sokáig karácsonykor ünnepelték az újévet is: ekkor fordult az évkerék, az óév meghalt, valami új megszületett. Lowery szerint a filmben egy korszak határára is lépünk. A gyermektelen Artúr idős, gyenge, Gawainben egyértelműen utódot is lát. A föld Camelot körül halott, ám ez nemcsak a tél fagyott terméketlensége, hanem a halászkirály történetében továbbélő kelta hiedelemé is: a király fizikai állapota tükröződik a birodalmában; ha a király beteg, gyenge, a birodalom is szenved. Artúrral együtt pedig haldoklik valami más is, a lovagság, a hősiesség hagyományos eszméje és világképe, amit képviselt. Ami ugyan létrehozott egy királyságot, de lehet, hogy az új generációnak már csak a vesztét tudja okozni.

Kazuo Ishiguro
Az eltemetett óriás
Ford. Falcsik Mari, Európa, 2018, 542 oldal
-

A Zöld Kápolnában eldől, tudjuk-e a helyünket

Lowery megtartja azt, hogy a Zöld Lovagot mozgató varázslat Morgan Le Fay, Artúr féltestvérének a műve, de filmjében a varázslónőt Gawain anyjává is teszi - tehát ő is felelős, hogy a fia elindul az úton. Emellett Lady Bertilak sem csupán kísértőként jelenik meg, hanem neki köszönhetjük a film leghatásosabb monológját a természet erejéről, ahhoz képest az ember kicsinységéről és az enyészetről. Melléjük csatlakozik be Lowerynál harmadikként Essel, Gawain kedvese, aki a lovagi eszmények hajszolásának józan kritikáját fogalmazza meg:

“Miért a nagyság? A jóság miért nem elég?”

A beavatók, tanítók tehát Lowerynál a nők. Ebben a rendszerben a Zöld Lovag inkább eszköz, ami/aki meghívja Gawaint a létezés szívébe: a télvíz idején is zöldellő Zöld Kápolnába, ahol egyszerre van jelen élet és halál, örökké egymásba kapaszkodva, egymást feltételezve és kiteljesítve. A kérdés itt az is, hogy képes-e ezzel szembenézni Gawain? Képes-e elfogadni, hogy az antropocentrikus és maszkulin, a földet uralni akaró attitűddel ellentétben a halandó ember csupán része a természet nagy körforgásának? Hogy ugyan előbb ő vett el a természettől, de amikor eljön az ideje, a természet is elveszi a jussát? Lowerynál ez a belátás tesz késszé, ez tesz éretté, nem a hírnév hajszolása, a kardforgatás, az ölés vagy a birtokló uralkodás. És aki nem képes ennek megadni magát, az szerinte szükségszerűen torzul.

-

Gawain (Dev Patel) és Artúr király (Sean Harris) (A24)

Szerencsére A Zöld Lovag nem válik didaktikus klíma- vagy környezetvédelmi kiáltvánnyá, annál sokkal líraibb, érzékibb és titokzatosabb. Tulajdonképpen egy öntörvényű szerzői film, egy belső utazás története. Álomszerű, amiben az álmok szürreális logikájához hűen tűnnek el, majd tűnnek fel tárgyak, arcok, és meditatívan lassú, ami néha kicsit vontatottá válik, de így is érdemes belelazulni a tempójába. Ez utóbbi igazából nem is olyan nehéz, hiszen a hipnotikus, egyszerre látomásos és teátrálisan stilizált látványvilág, a jelmezek, az éteri zene olyan alapot biztosít Lowery komplex olvasatának, amiben a filmes elemek szintén összekapcsolódnak. Mindehhez a jóféle színészi alakítások közül, mint amilyen Alicia Vikanderé (Esel/Lady Bertilak) vagy Sean Harrisé (Artúr) is, kiemelkedik a Gettómilliomosból ismert Dev Patelé (Gawain), aki itt a tekintete egy-egy villanásával többet tud elmondani, mint száz szó vagy akció.

Sajnos a filmet legközelebb Ausztriában lehet moziban látni, magyarországi forgalmazásról egyelőre nem tudunk.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Sötét fantasyként érkezik Sir Gawain kalandja a mozikba

Az A24 Films legújabb filmjében Sir Gawain – Artúr király unokaöccse – szerepében a Gettómilliomosból ismert Dev Patelt láthatjuk.

...
Hírek

Ezek a szerzők nyerték idén a World Fantasy-díjat!

A World Fantasy-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés a műfajban. Mutatjuk, idén kiknek ítélték oda. 

...
Hírek

Hamarosan érkeznek az év legjobb magyar science fiction és fantasynovellái

Jonathan Strahan Az év legjobb science fiction és fantasynovellái című antológiasorozata mintájára a GABO Kiadó már harmadik éve gyűjti össze a magyar fantasztikus irodalom legjavát. A 2020-as kötet hamarosan megjelenik, mutatjuk milyen novellák kerültek bele. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

5 könyvből készült film és sorozat, amit májusban nézhetsz a Netflixen

Visszatér egy igazi Netflix-kedvenc, a Bridgerton, de Jeff Bridgest is új sorozatban láthatjuk.

...
Szórakozás

Viszály: kinek fáj jobban az árulás, Capoténak vagy a Hattyúknak?

Fényűzés, intrika, hűtlenség, egy megtörtént botrány, sztárszínészek –  a Viszály: Capote és a Hattyúk című sorozatban minden adott a sikerhez. Megnéztük.

...
Szórakozás

Ezeket az új adaptációkat nézd májusban a Disney+-on!

A Disney+ április végi és májusi premierjei között négy könyvadaptációt is találsz. 

Hírek
...
Nagy

Kitakarja az identitás az irodalmat? – Nádas és Sarr esete a német PC-vel

...
Nagy

Ezt az 5 könyvet olvasd el, ha tetszik A Bridgerton család!

...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Egy fantasy, melyben az emberek parancsolni tudnak a szélnek és az esőnek – Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

...
Szórakozás

Tudósok, ügynökök, fekete és fehér lemezek – Margózik a Könyves IV.

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

...
Beleolvasó

Kukorelly Endre új könyvében semmi teteje semminek ‒ Olvass bele!

...
Szórakozás

Cannes-ban mutatják be a legszebb francia szöveg új adaptációját

Olvass!
...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!

...
Beleolvasó

Háy János új regényének 8 milliárd ember a szereplője – Olvass bele!

Háy János új regényének szereplői közt találsz két töritanárt, három színésznőt, három magyartanárnőt, két pszichológust, egy sátoraljaújhelyi könyvtárost és magát az elbeszélőt is, meg persze egy csomó aranyos kis háziállatot. Olvass bele! 

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Podcast

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

A világ legfejlettebb demokráciájáról tudósít új albumában drMáriás, aki soha nem akart politikával foglalkozni. Hallgassátok meg a Könyves Magazin podcastját! 

...
Kritika

Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta

Salman Rushdie-ra 1989-ben az iráni ajatollah halálos ítéletet rótt, amit 2022-ben egy merénylő hajszál híján sikeresen végrehajtott. Az író megírta a támadás és a felépülése történetét. A Kés a hét könyve. 

Szerzőink

...
Valuska László

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...
ki

Bukowski tényleg náciszimpatizáns volt, vagy csak a hecc kedvéért híresztelte ezt magáról?

...
Kolozsi Orsolya

Láng Zsolt: Akkor beszélünk véletlenről, ha az elkerülhetetlent akarjuk megfogalmazni

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!

...

Stephen King 50 éve beleélte magát a menstruáló kamaszlány bosszújába

...

Kerber Balázs: Az olvasás az sokszor az íráshoz is inspirációt jelent (podcast)