Amikor Szécsi Pál a csöveken keresztül üzent

Amikor Szécsi Pál a csöveken keresztül üzent

Új könyvében Karafiáth Orsolya hol dívaként, hol haldokló hattyúként, hamvas kamaszként vagy épp festett démonként jelenik meg a színen, hogy súlyos de kacagtató emlékeit lapozgatva észrevétlenül vezessen be minket saját önismeretünk labirintusába. Újabb öntárlatvezetését olvasva nem leszünk automatikusan jobb emberek, és nem kerül a helyére semmi sem az életünkben, de remek példa és egyben lebilincselő olvasmány a szembesülésről. Karafiáth Orsolyával jó tükörbe nézni. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2020. november 30. |

„Az egyik legnagyobb szerelmembe belebicsaklott a lírám. Bele a gondolataim is. Sosem sikerült megértenem, mi történt, és miért, talán ezért sem tudtam úgy megírni, ahogy akartam. Kerülgettem a lényeget, úgy tettem, mint aki belehalni próbál, pedig épp nem belehalni akartam, hanem élni, megélni, átélni.”

Minden szerelem értékes és épít, még ha utólag csalódásként, elszalasztott lehetőségként, egyszóval szánalmas csetlés-botlásként rögzíti is a kegyetlen emlékezet… Fel kell lapozni a régi naplókat, előkotorni a telekörmölt fecniket, a szakítós SMS-eket, hogy a tükörbe nézve aztán jóízűen röhöghessünk az egészen. Hogy egyáltalán a tükörbe tudjunk nézni.

Karafiáth Orsolya
Karafiáth Orsolya: Amikor Szécsi Pál a csöveken keresztül üzent – Avagy így tanultuk a szerelmet
Scolar Kiadó, 2020, 256 oldal

Karafiáth Orsolya: Amikor Szécsi Pál a csöveken keresztül üzent – Avagy így tanultuk a szerelmet (részlet)

Hétpettyes
A kiságy felett ott lógott a játékforgó, rajta a katicák. Ez meg mit keres itt, kérdeztem a házigazdát, mert megdöbbentett a kiságy a ruhatárnak befogott háló sarkában, tudtommal nem tervezel gyereket. Vagy máris van egy, és ez nem is lakásavató, hanem rögtön keresztelő? Az előző lakók hagyták itt, nevetett a házigazda, katicástul, és neki nem volt szíve kidobni, ez a szoba még csak most alakul, mindenféle vicket-vackot tárol itt, és hát tegyem a szívemre a kezem: nem aranyosak ezek az izék felette? Megböködtük a katicákat, tényleg aranyosak voltak, csupa pötty, de azért mélyebben nem kötött le a dolog, átmentünk koccintani a másik szobába. Kicsit később tértem csak vissza, amikor már a tetőfokára hágott a hangulat, és gondoltam, ideje mennem, mielőtt megint összegabalyodom valakivel, aztán reggel bánhatom. Keresgéltem a kapcsolót, hiába, noha a hálóban csak félsötét volt. Nekitámaszkodtam a falnak, lehunytam a szemem. Nem tudom, mennyi idő telt el, csak az érzés jött. Ez fura, gondoltam a részegségem halvány ködén át, valaki van itt benn velem.

Ez a valaki a kiságynál állt, és egy elemlámpával világított a katicákra, akik ebben a fura, mesterséges naplementében keringtek körbe-körbe.

Ne mozdulj, még elrepülnek, mosolygott rám Noel. Nem is tudtam volna megmozdulni: a pillantásától földbe gyökerezett a lábam. Fekete! Igazi mélyfekete, mint a katicapöttyök. Persze lehet, hogy nappali fénynél már nem az, próbáltam hűteni magam, ilyen feketeség nincs is. És a haja! Ezt nem hiszem el. Magas fiú volt, egy kilencven felett, elképesztően vékony, hosszú ujjai mint az enyémek. Megint meglökte a katicákat, játszott a fénnyel. Ki tudja, meddig maradtunk így, csöndben, figyelve a keringésüket. Kintről behallatszott a zene, valaki végtelenre állította A hűtlent. Máskor ezen sírva nevettem volna, de nem most; olyan nagyon komoly volt minden itt benn, a kiságy fölé hajolva. Később kikapcsoltuk az elemlámpát, hajnalodott, hideg és ideges fények futottak át rajtunk. 

Megyünk? Menjünk. Elindultunk.

Épp akkor kezdett el esni a hó, amint a kapun kiléptünk. Nagy, erős pelyhek, futkostak és ugráltak körülöttünk, nézd, milyen gyorsan belepik a lépteinket, mintha soha nem is jártunk volna erre. Mintha soha nem is találkoztunk volna. Ne mondj ilyet, néztem rá, bele a fekete a szemébe, ami még mindig szénfekete volt, gyönyörű. A csontos arca, az érdekes, egyszerre kisfiús és lányos és mégis valahogy nagyon markáns vonásai lenyűgöztek. A gödör az állán. A kicsit ferde mosolya. Ritkán mosolyog, ritkán nevet, milyen piros a szája, milyen hófehérek a fogai! Én is komoly leszek mellette, hallgatagon megyünk a hóesésben, hová menjünk? Menjünk a Tabánba, aztán menjünk a Duna-partra;

te jó ég, milyen fáradt vagyok, mennyire nem vagyok fáradt; nem akarom, hogy holnap legyen, mert elrepül ez az egész, jönnek a törökök, sós vízbe tesznek, és ki tudja, kivesznek-e.

Végül hazakísért. Itt alszol? Szívesen. Bocs, rendetlenség van. Mindegy. Fura volt, hogy nem voltunk zavarban, moss előbb te fogat, itt egy póló, tessék, huh, de csontos a vállad. Belefúrtam a fejem az erős szálú, fekete hajába, aztán már aludtam is. Mint a gyerekek. Délig. Reggel főztem egy kakaót, úgy éreztem magam, mint hatévesen a barátnőmnél, ültünk az ágyon, ő pólóban, én pizsamában, és nem sokkal később kiengedtem, mert hú, elfelejtette, milyen nap van, mennie kellett volna dolgozni. Nem kérte el a telefonszámom. Nem tudtam szomorkodni: akárhányszor eszembe jutott, hatalmas mosolyra húzódott a szám. 

Mint az óvodában.

Másnap a lépcsőházban ülve várt rám, tiszta hülye vagyok, mondta olyan komolyan, hogy már ettől mosolyognom kellett, elfelejtettem elkérni a számod. Gyere be, húztam fel, mióta ülsz itt, hajnali kettő van. Á, kilenc körül érkeztem, nem nagy ügy. Át volt fagyva egy kicsit, átöleltem, és furcsa volt, most már igazán furcsa, hogy itt van, eljött, mégsem akar még csak megcsókolni sem, na gyere, gyere, de csak sután tartott a karjaiban, és megint csak ledőltünk, és aludtunk. Reggel megbeszéltük: találkozunk délután. Sosem volt dolgom ilyen emberrel. Mintha nem is erről a világról való volna, mintha azt sem tudná, mit jelent kettesben maradni. Nem az zavart, hogy nem közeledett egyből, hanem az, hogy még csak fel sem merült benne. Nem volt a levegőben vibrálás, nem volt semmi kétértelműség. Holott tudtam, hogy nem csak játszótársként gondol rám: reggel otthagyott egy hosszú levelet, a hűtőben találtam meg, akkor írta, amikor várt rám. 

Olyanokat írt benne, hogy búcsúzóul megette egy kihullott hajszálamat. Hogy így kerüljön fizikai kontaktusba velem.

Legközelebb sikerült még inkább zavarba hoznia. Felvetettem, hogy mivel nálam nem valami otthonos a nagy rendetlenség miatt, mehetnénk hozzá is. Hát jó, vonogatta a vállát, az anyukámhoz vagy az apuhoz menjünk? Huh, nevettem el magam, az apukád izgalmasabban hangzik. Azt hittem, viccel, de tényleg az apukájához vitt. Nagyon kellemetlen volt, de már nem tudtunk visszajönni Szentendréről, inkább az anyut kellett volna választanom, aki a belvárosban lakott, és akkor egyből felvehettem volna a nyúlcipőt. Mert amikor most már elég határozottan meg akartam csókolni, elhúzta az ajkát.

Hogy ő fél. Neki ez nem megy. Ő még sosem csókolózott.

És nézett azokkal a hihetetlen szemeivel, és én megijedtem az egésztől, már nem akartam annyira kislány lenni, hiszen nem voltam már kislány, és egyre világosabbá vált számomra, hogy nem fogok bírni vele. Szép kisfiú. Nem tudok éveket várni. Kértem tőle egy képet, és én is adtam neki egyet. Miért? Már nem tudom. Talán reméltem, ő sem akar elfelejteni.

Pár év múlva jött tőle egy levél. Hosszú.

„Emlékszel, hogy adtál nekem egy fényképet magadról? No, azon nagyon meg voltam lepődve, talán akkor néztem fel igazán először, helló, világ, te is itt vagy? Kíváncsivá tesz, hogyan láttál engem; mulattató vagy szomorú látvány egy Bőröndfejű Ember? (Bőrönd, benne kicsi, aprólékosan kidolgozott mesevilág, félfelnőttmese, fejét beledugja, úgy néz körül a világban, így tetszik, gázolni mások lábain, nem (meg)hallani nyöszörgést, röhögést.) Rózsák és pipacsok, felváltva szirmoztak az arcomon. Jó hír, a nyakamon viszont nem dagadtak erek. Üdvözlettel egy ex ex Unalomig Önreflexív N.” És én újra megnéztem a képet, azt, amit csak a fejemben őriztem, a fiúét a katicákkal a félhomályos hálóban. Olyan akartam lenni, mint azok a bogárkák. Mennyit játszhattunk volna! Ma már vállalnám. De ma már el sem kezdődnek ilyen történetek…

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Karafiáth Orsolya: A másik ember révén tudunk csak létezni [PODCAST]

Ismét egy izgalmas előadás, a Jordán Adél és Dobri Dániel zenei betéteivel teljessé vált produkció keretében mutatta be legújabb könyvét Karafiáth Orsolya. Az Amikor Szécsi Pál a csöveken keresztül üzent című kötetéről Valuska László kérdezte az írót az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon. 

...
Összekötve

A Tíz kicsi díva időtlen női sorsokat mutat be - Összekötve Péterfy Borival és Karafiáth Orsolyával

Tíz kicsi díva címmel Karafiáth Orsolya korábbi könyvét átdolgozva Péterfy Borival indított websorozatot a szerző. Az egyedülálló projekt megálmodóival a sorozat megalkotásának folyamatairól, a történet időtlenségéről beszélgettünk, sőt beavattak abba is, hogyan változtatta meg életüket a karantén.

...
Nagy

Karafiáth Orsolya: Minden belefér, és akkor sem nyom agyon [Ady 100]

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Mészöly 100
...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

...
Nagy

10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről

...
Nagy

Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

Hírek
...
Hírek

Labrisz: Billogot ütne a fogyasztóvédelem az LMBTQI szereplőket is bemutató könyvekre

...
Hírek

Nem kerülhet be a párizsi Panthéonba Rimbaud és Verlaine

...
Hírek

Ősszel lesz a könyvfesztivál, nyáron az Ünnepi Könyvhét

...
Hírek

Amanda Gorman a legfiatalabb költő valaha, aki verset mondhat amerikai elnök beiktatásán

...
Hírek

Kormányhivatal: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a Meseországot kiadó Labrisz

...
Hírek

A Netflix új sorozatában Lupin palira veszi a francia elitet

...
Hírek

Amerikában nyílt levélben tiltakoznak egy esetleges Trump-memoár ellen

...
Hírek

Vihart kavart és rímes riposztokat ihletett Lackfi János rendőrös verse

...
Nagy

Versterápia: „Minden fehér, csakhogy törékeny,/ kemény fehér ez, nem puha.”

A hét könyve
Kritika
Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias
...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!

...

Kiss Tibor Noé: Az emberek 90%-a tragikus állapotban van [PODCAST]

...

Háy János: A körülöttünk lévő világ morálisan, ideológiailag be van árazva [PODCAST]

...

Lackfi János: Kedvencem a groteszk

...

Halász Rita: Egy ilyen témában néha bizony el kell menni a falig [PODCAST]

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Szuggesztív és szenvedélyes lett a Normális emberek adaptációja

...
Hírek

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben