Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt a szoknyák térd fölé csúsztak, és bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Könyves Magazin | 2021. július 16. |
Glenn Stout
Lány a hullámok hátán - Trudy Ederle, az első nő, aki átúszta a Csatornát
Ford. Stier Ágnes, Athenaeum, 2021, 464 oldal
-

Trudy első volt a nők között, aki átúszta a La Manche csatornát, két órával megdöntve az addigi - egy férfi által felállított - rekordot. Miután visszatért Amerikába Trudy egy csapásra a világ leghíresebb nőjévé vált - majd éppilyen gyorsan el is tűnt a nyilvánosság elől. A dühöngő húszas évek díszletei között játszódó könyv Ederle drámai és inspiráló történetét meséli el: hogyan küzdött egy olyan célért, amelynek elérését mindenki lehetetlennek tartotta, és milyen árat fizetett érte. Abban a pillanatban, amikor Trudy a Csatorna meghódítása után kilépett a szárazföldre, évszázadok sztereotípiáit rombolta le. A nők eljövendő generációinak mutatott utat. Ederle varázslatos és gyakran félreértett személyiség volt, akinek a történetét nagyrészt elfelejtették. Glenn Stout kimerítő kutatásának hála a világklasszis úszónő alakja újra megelevenedhet e könyv lapjain.

Glenn Stout: Lány a hullámok hátán - Trudy Ederle, az első nő, aki átúszta a Csatornát

Prológus

The Times, 1926. augusztus 7.

La Manche csatorna, északi szélesség 51° 09', nyugati hosszúság 1° 26', körülbelül négy kilométerre észak-északkeletre a nagy-britanniai Kingsdown Beachtől, francia nyári időszámítás szerint 17:30, 1926. augusztus 6.

Már majdnem tizenkét órája van a vízben. A Franciaország és Anglia közötti csatorna tajtékja testét fel-le, előrehátra, tótágast és oldalra dobálja. A doveri fehér sziklák mindössze néhány kilométerre magasodnak előtte a horizonton a gyérülő fényben, és Cap Gris-Nez-t, azt a sziklaszirtet, ahol Franciaországban a vízbe lépett, már majdnem több mint harminckét kilométerrel és egy fél nappal hagyta maga mögött. 

A víz hőmérséklete épp hogy meghaladja a 15 és fél fokot, nem melegebb a környező levegőnél.

Esik az eső, és a fehér sapkás hullámok majd két méter magasak: minden lökésnél nagyot dobnak rajta. Az erős szél arcába fújja a vízpermetet a hullámok csúcsáról.

Trudy Ederle azonban szinte észre sem veszi ezt. Már nem. Minden pillanat, minden lélegzet, minden kartempó és rúgás egyforma. Tizenkilenc éves, és egy – szinte botrányos – kétrészes selyem fürdőruhát visel. Juhfaggyú és petróleumzselé borítja, rövidre nyírt vörösesbarna hajára szűk úszósapkát húzott. Borostyánszínű úszószemüveg védi a szemét a sós víztől. Számára a tenger nem palaszürke, amilyennek felülről látszik, nem zöld, nem is kék. A szemüvegén át csodás aranyló okkersárga.

Hajnal óta úszik, először huszonnyolc tempóval percenként, most, majdnem tizenkét órával később kicsit lassabban – huszonkettővel vagy huszonnéggyel: egy új kartempóval, amit amerikai tempó néven ismernek. 

Ezzel a technikával még soha senki nem szelte át a La Manche csatornát.

Az emberiség történelme során mindössze öt férfi teljesítette ezt a távot. Nő még sosem úszta át a Csatornát, és csak néhányan próbálkoztak vele. Azonban a világ több mint egy éve követi Trudy küzdelmét; először végigkísérték a bukását, és most, a mai napon a sikerében reménykednek. Ha átjut, ő lesz a világ legelismertebb és leghíresebb nője. Ederleék highlandsi nyaralójától kezdve New Jersey-n és a washingtoni Fehér Házon át a londoni Lloyd’s-ig, ahol a bukmékerek kevés esélyt adnak a sikerének, mindenki a rádióra tapad, az újságokat böngészi és drukkol. 

Trudy megragadta a képzeletüket. És ha győz, a szívüket is elnyeri.

Trudy nem gondol minderre, mert az efféle gondolatok már órákkal ezelőtt eltűntek a tudatából. Most nincs más, mint a lélegzetvételek tagolta jelen. Minden negyedik csapás után oldalra billenti a fejét, szájon át mély levegőt vesz, majd lassan kifújja az orrán át. Nézi az arca előtt táncoló buborékokat: mintha egy alatta úszó, idegen lényhez tartoznának, amely épp látótávolságon kívül esik, valahogy mégis sikerül megülnie.

Csend van, de nincs teljes némaság. A tenger fojtott zajokat hallat, és a lány nem tudja megkülönböztetni a vízbe csobbanó karjának hangját attól, amikor maga a tenger csapódik a testének, vagy amikor a hullámok ütköznek, omlanak önmagukba, és ágaskodnak fel újra. Félig bent van a vízben, félig kint, a feje felett egy kósza sirály vijjog.

Keresztültör a habokon, miközben hullámok és áramlatok ostromolják. Két hajó követi, motoros járművek, az egyik méterekkel mögötte a jobb oldalon, a másik távolabb. Mindkettő nehezen tartja szemmel a hullámok között sikló, emelkedő és alábukó lányt. A motorok halk moraja bársonyosan terjed a vízen, ugyanolyan természetes és hangtalan, mint a saját szívverése.

Az egyik hajón az apja, a testvére, Meg, a szellemírója, Julia, valamint trénere és edzője, Bill Burgess utazik. Burgess, aki azon öt férfi egyike, aki már átúszta a Csatornát.

A második hajó viszi a sajtósokat, esőkabátba burkolódzó riportereket, akik jegyzettömbökre  körmölnek és a kormányosfülkében üzeneteket gépelnek, amelyeket rádión küldenek ki a partra. A döntő pillanatra várnak: amikor átér. Röviddel a cél előtt Trudy-t kihúzzák a vízből, vagy, amint attól néhányan tartanak, elveszti az eszméletét, és örökre elnyelik a hullámok. 

Történjék bármi – siker, bukás vagy tragédia –, az másnap reggel szalagcím lesz.

Trudy Ederle vagy hősnővé válik, vagy szánni való teremtéssé, akit közel minden férfi, nő és gyermek ismer, aki újságot olvas.

A lány nem gondol minderre. A gondolatai lelassultak, mindent csak érez, tapint, ízlel, lát és hall. Valahogy távolról érzékeli a valóságot, felfogja az érzeteket, és úgy halad előre, mintha egy művész lenne, aki modelljét tanulmányozza, s nem érzékeli az időt. Ő maga a modell is, hiszen a tudata elzárta a saját testétől. Csupán egy néző, aki mélyen belülről les ki, és csak a következő csapásra, a következő lélegzetre koncentrál.

Kimerült, de nem fáradt. Fázik, de nem érzi a hideget. Milyen különös! Az ajka cserepes és száraz, a combja és hónalja kidörzsölődött és ég, a füle gyulladt, a nyelve duzzadt a sós víztől. A végtagjai zsibbadtak, a lábfeje és a lába magától rúg. De legbelül meleg, sőt ragyog, mélyen legbelül őrzi a szikrát.

És sehol a világon nem lenne szívesebben. Még órák várnak rá, de ő kótyagosan, reménytelenül boldog. Azokon a ritka napokon, amikor nem homályosítja el a kilátást felhő vagy köd, ha az ember a franciaországi Cap Gris-Nez-ből Anglia felé néz, a La Manche csatorna legkeskenyebb pontján a part csábítóan közelinek tűnik.

A csillámló doveri sziklák vízszintes folyamként nyúlnak el a horizonton, mint egy tájkép: titánfehér folt egy leheletnyi kadmiumsárgával, az azúrkék tenger fölött. A Cap Gris-Nez magasából, ahol vadvirágok táncolnak a parti szélben, a víz a Csatorna közepén – telis-tele mindenféle alakú és méretű hajóval – megtévesztően nyugodtnak, sőt békésnek tetszhet. Átúszni az egyik partról a másikra leginkább akaraterő és kitartás kérdésének tűnik. Kétségtelenül nehéz feladatnak, amihez jelentős fegyelemre és kimagasló sportteljesítményre van szükség – de nem lehetetlennek.

Ám azok a tiszta napok, amikor a Csatorna átúszása megvalósíthatónak tűnik, nemcsak ritka, de valójában csupán kegyetlen illúzió. 

Oka van annak, hogy sokkal-sokkal kevesebb ember úszta át a La Manche csatornát, mint ahányan megmászták a Mount Everestet.

Több mint háromezren álltak már a világ tetején, mióta Tendzing Norgaj és Sir Edmund Hillary először törtek a csúcsra 1953-ban, viszont csak körülbelül kilencszáz úszó – minden tíz kísérletezőből egy – úszta át a Csatornát.

A kellemes időjárás, ami miatt ez az út kivitelezhetőnek tűnik, ritkán tart sokáig. A körülmények percek alatt változhatnak, és változnak is. Egy olyan nap, amely lágy szellővel és ragyogó napsütéssel indul, olyan tomboló széllel fejeződik be, ami még manapság is hatalmas hajókat küld a partra, és a legtapasztaltabb tengerészeket is képes a halálba küldeni. A Csatorna vize még a nyár derekán, a ragyogó napsütésben is csontig hatolóan hideg, ritkán melegszik tizenöt fok fölé. A rossz időjárás a normális, nem a jó. A legtöbb napon a francia és az angol partvonal is ködfal és vastag felhők mögé rejtőzik. A part nemcsak a másik oldalról láthatatlan, de a legtöbb, az átjáróban haladó hajó számára is. A két part közelsége kevés megnyugvást ad.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Atwood Amerikájában vandálok és elmebetegek között próbál túlélni egy házaspár

Amerikát romba döntötte a gazdasági válság. A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Olvass bele Margaret Atwood regényébe!

...
Beleolvasó

A kiugrott tolvajlány ismét egy nagy balhé kellős közepén találja magát

Tess Sharpe hőse egy jó útra tért egykori csaló, aki akaratán kívül egy elbaltázott bankrablás részese lesz. A sztoriból Millie Bobby Brown főszereplésével a Netflix készít filmet. Olvassatok bele A lányok, aki vagyok című regénybe!

...
Beleolvasó

A lány, aki harmincéves korára olyan gazdag lett, hogy bejárhatta a világot

Milyen emberek lettünk a 21. századra? Mihez kezdünk magunkkal egy korban, amelyben azt sem tudjuk, kik vagyunk?  Ezekre a kérdésekre keresi a választ Tallér Edina regénye, a Lány a város felett. Olvass bele!

Olvass!
...
Beleolvasó

60 éves lett Kemény István, most megtudhatjuk, hogyan keletkeztek a versei

Ma ünnepli 60. születésnapját Kemény István költő. A Magvető az alkalomra egy kötettel készült, amely egyszerre válogatott versek-kötet és beszélgetőskönyv. Olvass bele az Állástalan táncosba!

...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást

Dennis Villeneuve feladta a leckét a nézőknek, legyen szó A Dűne univerzumának rajongóiról, a Frank Herbertet nem olvasó mozilátogatókról, vagy akár a rendező munkásságának követőiről.

...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...

Nádas Péter a Rákosi-villáról, gyilkosságról és az első novellájáról

...

Margó, Jennifer Teege, A feleségem története [10 perc Könyves]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

A hét könyve
Kritika
A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre
...
Podcast

Nádas Péter a Rákosi-villáról, gyilkosságról és az első novellájáról

Nádas Péter 1962 karácsonyán fejezte be első elbeszélését, A Bibliát. A szöveg először 1965-ben jelent meg az Új Írásban. Nádas Péterrel diktatúráról, az alkotói folyamat indulásáról, erőszakról, Rákosi villájáról és egy megbánt elbeszélői nézőpontról beszélgettünk.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

Adam Foulds A farkas szájában című kötete háborús regény és részben maffiaregény, amelyben két katona történetét követhetjük nyomon.

...
Nagy

Hegyi Ede: A költözés (7.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a hetedik része.

...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Hatvanéves lett Kemény István

Ma lett hatvanéves Kemény István író, költő. Születésnapja alkalmából négy verséről írunk most, amelyek olvashatók a frissen megjelent, válogatott verseit tartalmazó kötetében, az Állástalan táncosban is.

Szerzőink

...
Valuska László

Nádas Péter a Rákosi-villáról, gyilkosságról és az első novellájáról

...
Rezek Bori

Megint dráma van a Szépművészetiben- Textúra 2021

...
Sándor Anna

A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást