Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt a szoknyák térd fölé csúsztak, és bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Könyves Magazin | 2021. július 16. |
Glenn Stout
Lány a hullámok hátán - Trudy Ederle, az első nő, aki átúszta a Csatornát
Ford. Stier Ágnes, Athenaeum, 2021, 464 oldal
-

Trudy első volt a nők között, aki átúszta a La Manche csatornát, két órával megdöntve az addigi - egy férfi által felállított - rekordot. Miután visszatért Amerikába Trudy egy csapásra a világ leghíresebb nőjévé vált - majd éppilyen gyorsan el is tűnt a nyilvánosság elől. A dühöngő húszas évek díszletei között játszódó könyv Ederle drámai és inspiráló történetét meséli el: hogyan küzdött egy olyan célért, amelynek elérését mindenki lehetetlennek tartotta, és milyen árat fizetett érte. Abban a pillanatban, amikor Trudy a Csatorna meghódítása után kilépett a szárazföldre, évszázadok sztereotípiáit rombolta le. A nők eljövendő generációinak mutatott utat. Ederle varázslatos és gyakran félreértett személyiség volt, akinek a történetét nagyrészt elfelejtették. Glenn Stout kimerítő kutatásának hála a világklasszis úszónő alakja újra megelevenedhet e könyv lapjain.

Glenn Stout: Lány a hullámok hátán - Trudy Ederle, az első nő, aki átúszta a Csatornát

Prológus

The Times, 1926. augusztus 7.

La Manche csatorna, északi szélesség 51° 09', nyugati hosszúság 1° 26', körülbelül négy kilométerre észak-északkeletre a nagy-britanniai Kingsdown Beachtől, francia nyári időszámítás szerint 17:30, 1926. augusztus 6.

Már majdnem tizenkét órája van a vízben. A Franciaország és Anglia közötti csatorna tajtékja testét fel-le, előrehátra, tótágast és oldalra dobálja. A doveri fehér sziklák mindössze néhány kilométerre magasodnak előtte a horizonton a gyérülő fényben, és Cap Gris-Nez-t, azt a sziklaszirtet, ahol Franciaországban a vízbe lépett, már majdnem több mint harminckét kilométerrel és egy fél nappal hagyta maga mögött. 

A víz hőmérséklete épp hogy meghaladja a 15 és fél fokot, nem melegebb a környező levegőnél.

Esik az eső, és a fehér sapkás hullámok majd két méter magasak: minden lökésnél nagyot dobnak rajta. Az erős szél arcába fújja a vízpermetet a hullámok csúcsáról.

Trudy Ederle azonban szinte észre sem veszi ezt. Már nem. Minden pillanat, minden lélegzet, minden kartempó és rúgás egyforma. Tizenkilenc éves, és egy – szinte botrányos – kétrészes selyem fürdőruhát visel. Juhfaggyú és petróleumzselé borítja, rövidre nyírt vörösesbarna hajára szűk úszósapkát húzott. Borostyánszínű úszószemüveg védi a szemét a sós víztől. Számára a tenger nem palaszürke, amilyennek felülről látszik, nem zöld, nem is kék. A szemüvegén át csodás aranyló okkersárga.

Hajnal óta úszik, először huszonnyolc tempóval percenként, most, majdnem tizenkét órával később kicsit lassabban – huszonkettővel vagy huszonnéggyel: egy új kartempóval, amit amerikai tempó néven ismernek. 

Ezzel a technikával még soha senki nem szelte át a La Manche csatornát.

Az emberiség történelme során mindössze öt férfi teljesítette ezt a távot. Nő még sosem úszta át a Csatornát, és csak néhányan próbálkoztak vele. Azonban a világ több mint egy éve követi Trudy küzdelmét; először végigkísérték a bukását, és most, a mai napon a sikerében reménykednek. Ha átjut, ő lesz a világ legelismertebb és leghíresebb nője. Ederleék highlandsi nyaralójától kezdve New Jersey-n és a washingtoni Fehér Házon át a londoni Lloyd’s-ig, ahol a bukmékerek kevés esélyt adnak a sikerének, mindenki a rádióra tapad, az újságokat böngészi és drukkol. 

Trudy megragadta a képzeletüket. És ha győz, a szívüket is elnyeri.

Trudy nem gondol minderre, mert az efféle gondolatok már órákkal ezelőtt eltűntek a tudatából. Most nincs más, mint a lélegzetvételek tagolta jelen. Minden negyedik csapás után oldalra billenti a fejét, szájon át mély levegőt vesz, majd lassan kifújja az orrán át. Nézi az arca előtt táncoló buborékokat: mintha egy alatta úszó, idegen lényhez tartoznának, amely épp látótávolságon kívül esik, valahogy mégis sikerül megülnie.

Csend van, de nincs teljes némaság. A tenger fojtott zajokat hallat, és a lány nem tudja megkülönböztetni a vízbe csobbanó karjának hangját attól, amikor maga a tenger csapódik a testének, vagy amikor a hullámok ütköznek, omlanak önmagukba, és ágaskodnak fel újra. Félig bent van a vízben, félig kint, a feje felett egy kósza sirály vijjog.

Keresztültör a habokon, miközben hullámok és áramlatok ostromolják. Két hajó követi, motoros járművek, az egyik méterekkel mögötte a jobb oldalon, a másik távolabb. Mindkettő nehezen tartja szemmel a hullámok között sikló, emelkedő és alábukó lányt. A motorok halk moraja bársonyosan terjed a vízen, ugyanolyan természetes és hangtalan, mint a saját szívverése.

Az egyik hajón az apja, a testvére, Meg, a szellemírója, Julia, valamint trénere és edzője, Bill Burgess utazik. Burgess, aki azon öt férfi egyike, aki már átúszta a Csatornát.

A második hajó viszi a sajtósokat, esőkabátba burkolódzó riportereket, akik jegyzettömbökre  körmölnek és a kormányosfülkében üzeneteket gépelnek, amelyeket rádión küldenek ki a partra. A döntő pillanatra várnak: amikor átér. Röviddel a cél előtt Trudy-t kihúzzák a vízből, vagy, amint attól néhányan tartanak, elveszti az eszméletét, és örökre elnyelik a hullámok. 

Történjék bármi – siker, bukás vagy tragédia –, az másnap reggel szalagcím lesz.

Trudy Ederle vagy hősnővé válik, vagy szánni való teremtéssé, akit közel minden férfi, nő és gyermek ismer, aki újságot olvas.

A lány nem gondol minderre. A gondolatai lelassultak, mindent csak érez, tapint, ízlel, lát és hall. Valahogy távolról érzékeli a valóságot, felfogja az érzeteket, és úgy halad előre, mintha egy művész lenne, aki modelljét tanulmányozza, s nem érzékeli az időt. Ő maga a modell is, hiszen a tudata elzárta a saját testétől. Csupán egy néző, aki mélyen belülről les ki, és csak a következő csapásra, a következő lélegzetre koncentrál.

Kimerült, de nem fáradt. Fázik, de nem érzi a hideget. Milyen különös! Az ajka cserepes és száraz, a combja és hónalja kidörzsölődött és ég, a füle gyulladt, a nyelve duzzadt a sós víztől. A végtagjai zsibbadtak, a lábfeje és a lába magától rúg. De legbelül meleg, sőt ragyog, mélyen legbelül őrzi a szikrát.

És sehol a világon nem lenne szívesebben. Még órák várnak rá, de ő kótyagosan, reménytelenül boldog. Azokon a ritka napokon, amikor nem homályosítja el a kilátást felhő vagy köd, ha az ember a franciaországi Cap Gris-Nez-ből Anglia felé néz, a La Manche csatorna legkeskenyebb pontján a part csábítóan közelinek tűnik.

A csillámló doveri sziklák vízszintes folyamként nyúlnak el a horizonton, mint egy tájkép: titánfehér folt egy leheletnyi kadmiumsárgával, az azúrkék tenger fölött. A Cap Gris-Nez magasából, ahol vadvirágok táncolnak a parti szélben, a víz a Csatorna közepén – telis-tele mindenféle alakú és méretű hajóval – megtévesztően nyugodtnak, sőt békésnek tetszhet. Átúszni az egyik partról a másikra leginkább akaraterő és kitartás kérdésének tűnik. Kétségtelenül nehéz feladatnak, amihez jelentős fegyelemre és kimagasló sportteljesítményre van szükség – de nem lehetetlennek.

Ám azok a tiszta napok, amikor a Csatorna átúszása megvalósíthatónak tűnik, nemcsak ritka, de valójában csupán kegyetlen illúzió. 

Oka van annak, hogy sokkal-sokkal kevesebb ember úszta át a La Manche csatornát, mint ahányan megmászták a Mount Everestet.

Több mint háromezren álltak már a világ tetején, mióta Tendzing Norgaj és Sir Edmund Hillary először törtek a csúcsra 1953-ban, viszont csak körülbelül kilencszáz úszó – minden tíz kísérletezőből egy – úszta át a Csatornát.

A kellemes időjárás, ami miatt ez az út kivitelezhetőnek tűnik, ritkán tart sokáig. A körülmények percek alatt változhatnak, és változnak is. Egy olyan nap, amely lágy szellővel és ragyogó napsütéssel indul, olyan tomboló széllel fejeződik be, ami még manapság is hatalmas hajókat küld a partra, és a legtapasztaltabb tengerészeket is képes a halálba küldeni. A Csatorna vize még a nyár derekán, a ragyogó napsütésben is csontig hatolóan hideg, ritkán melegszik tizenöt fok fölé. A rossz időjárás a normális, nem a jó. A legtöbb napon a francia és az angol partvonal is ködfal és vastag felhők mögé rejtőzik. A part nemcsak a másik oldalról láthatatlan, de a legtöbb, az átjáróban haladó hajó számára is. A két part közelsége kevés megnyugvást ad.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Atwood Amerikájában vandálok és elmebetegek között próbál túlélni egy házaspár

Amerikát romba döntötte a gazdasági válság. A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Olvass bele Margaret Atwood regényébe!

...
Beleolvasó

A kiugrott tolvajlány ismét egy nagy balhé kellős közepén találja magát

Tess Sharpe hőse egy jó útra tért egykori csaló, aki akaratán kívül egy elbaltázott bankrablás részese lesz. A sztoriból Millie Bobby Brown főszereplésével a Netflix készít filmet. Olvassatok bele A lányok, aki vagyok című regénybe!

...
Beleolvasó

A lány, aki harmincéves korára olyan gazdag lett, hogy bejárhatta a világot

Milyen emberek lettünk a 21. századra? Mihez kezdünk magunkkal egy korban, amelyben azt sem tudjuk, kik vagyunk?  Ezekre a kérdésekre keresi a választ Tallér Edina regénye, a Lány a város felett. Olvass bele!

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Enyedi Ildikó új filmje, tárlatvezetés Oltai Katával, Zenélő Budapest és Európa Kiadó koncert [Programajánló]

Ezen a héten veszi kezdetét a Zenélő Budapest programsorozat, de lesz kurátori tárlatvezetés Oltai Katával, disputa a magyar zsidó irodalomról, valamint a város jelentőségéről a kortárs irodalomban, megnézheted Enyedi Ildikó új filmjét és a '80-as évek kultikus magyar együttesét.  

...
Szórakozás

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

A Szerelem és anarchia a második évadban is hozza, amit a címben ígér, és talán az eddigieknél is mélyebbre merül a könyvkiadás bugyraiba.

...
Szórakozás

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

Vágy, bűntudat, sebzettség, kommunikációs elakadások – ezekről mesél Sally Rooney első regénye, a Baráti beszélgetések, amelyet most már sorozatként is viszontláthatunk. A történet négy ember elképesztően komplikálttá és fájdalmassá fajuló viszonyrendszeréről szól, a nagy sikerű Normális emberekhez hasonlóan pedig itt is végig a szenvedély és a szenvedés határán billegünk.

...

Zalka Csenge Virág: A kacsalábon forgó palota egzotikum a külföldi közönségnek

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Zöld

Byung-Chul Han is Nádas Péter falujában élne szívesen, és énekelne a körtefa alatt

A kiégés társadalma és A föld dicsérete  szerzője első magyarországi látogatásán arról beszélt, hogy a fogyasztói társadalom és a digitalizáció hatására az ember egyre inkább önmagába zárul, a Másik eltűnése miatt pedig az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

10 női szerző, akiről utcát nevezhetnének el Budapesten – kire szavazol?

Van, akinek kráter őrzi a nevét a Vénuszon, itt az idő, hogy Budapest is felfedezze őket. Szavazz te is!

...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

...
Zöld

Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

...
Nagy

Tüdős Klára szerteágazó tehetségével a kor kezdetben nem nagyon tudott mit kezdeni

Nem tényirodalmi műben, hanem regénytrilógiában tervezi feldolgozni Tüdős Klára életét Bódis Kriszta. Az első rész nyár elején jelent meg, és a Kisasszonyképző című kötet kimondottan a korai évekre, azon belül is arra az időszakra koncentrál, amely a fiatal Tüdős eszmélése, önállósodása, a későbbi pálya megalapozása szempontjából meghatározónak tekinthető.

Szerzőink

...
sa

Byung-Chul Han is Nádas Péter falujában élne szívesen, és énekelne a körtefa alatt

...
ld

10 női szerző, akiről utcát nevezhetnének el Budapesten – kire szavazol?

...
Sándor Anna

Zalka Csenge Virág: A kacsalábon forgó palota egzotikum a külföldi közönségnek