Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt a szoknyák térd fölé csúsztak, és bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Könyves Magazin | 2021. július 16. |
Glenn Stout
Lány a hullámok hátán - Trudy Ederle, az első nő, aki átúszta a Csatornát
Ford. Stier Ágnes, Athenaeum, 2021, 464 oldal
-

Trudy első volt a nők között, aki átúszta a La Manche csatornát, két órával megdöntve az addigi - egy férfi által felállított - rekordot. Miután visszatért Amerikába Trudy egy csapásra a világ leghíresebb nőjévé vált - majd éppilyen gyorsan el is tűnt a nyilvánosság elől. A dühöngő húszas évek díszletei között játszódó könyv Ederle drámai és inspiráló történetét meséli el: hogyan küzdött egy olyan célért, amelynek elérését mindenki lehetetlennek tartotta, és milyen árat fizetett érte. Abban a pillanatban, amikor Trudy a Csatorna meghódítása után kilépett a szárazföldre, évszázadok sztereotípiáit rombolta le. A nők eljövendő generációinak mutatott utat. Ederle varázslatos és gyakran félreértett személyiség volt, akinek a történetét nagyrészt elfelejtették. Glenn Stout kimerítő kutatásának hála a világklasszis úszónő alakja újra megelevenedhet e könyv lapjain.

Glenn Stout: Lány a hullámok hátán - Trudy Ederle, az első nő, aki átúszta a Csatornát

Prológus

The Times, 1926. augusztus 7.

La Manche csatorna, északi szélesség 51° 09', nyugati hosszúság 1° 26', körülbelül négy kilométerre észak-északkeletre a nagy-britanniai Kingsdown Beachtől, francia nyári időszámítás szerint 17:30, 1926. augusztus 6.

Már majdnem tizenkét órája van a vízben. A Franciaország és Anglia közötti csatorna tajtékja testét fel-le, előrehátra, tótágast és oldalra dobálja. A doveri fehér sziklák mindössze néhány kilométerre magasodnak előtte a horizonton a gyérülő fényben, és Cap Gris-Nez-t, azt a sziklaszirtet, ahol Franciaországban a vízbe lépett, már majdnem több mint harminckét kilométerrel és egy fél nappal hagyta maga mögött. 

A víz hőmérséklete épp hogy meghaladja a 15 és fél fokot, nem melegebb a környező levegőnél.

Esik az eső, és a fehér sapkás hullámok majd két méter magasak: minden lökésnél nagyot dobnak rajta. Az erős szél arcába fújja a vízpermetet a hullámok csúcsáról.

Trudy Ederle azonban szinte észre sem veszi ezt. Már nem. Minden pillanat, minden lélegzet, minden kartempó és rúgás egyforma. Tizenkilenc éves, és egy – szinte botrányos – kétrészes selyem fürdőruhát visel. Juhfaggyú és petróleumzselé borítja, rövidre nyírt vörösesbarna hajára szűk úszósapkát húzott. Borostyánszínű úszószemüveg védi a szemét a sós víztől. Számára a tenger nem palaszürke, amilyennek felülről látszik, nem zöld, nem is kék. A szemüvegén át csodás aranyló okkersárga.

Hajnal óta úszik, először huszonnyolc tempóval percenként, most, majdnem tizenkét órával később kicsit lassabban – huszonkettővel vagy huszonnéggyel: egy új kartempóval, amit amerikai tempó néven ismernek. 

Ezzel a technikával még soha senki nem szelte át a La Manche csatornát.

Az emberiség történelme során mindössze öt férfi teljesítette ezt a távot. Nő még sosem úszta át a Csatornát, és csak néhányan próbálkoztak vele. Azonban a világ több mint egy éve követi Trudy küzdelmét; először végigkísérték a bukását, és most, a mai napon a sikerében reménykednek. Ha átjut, ő lesz a világ legelismertebb és leghíresebb nője. Ederleék highlandsi nyaralójától kezdve New Jersey-n és a washingtoni Fehér Házon át a londoni Lloyd’s-ig, ahol a bukmékerek kevés esélyt adnak a sikerének, mindenki a rádióra tapad, az újságokat böngészi és drukkol. 

Trudy megragadta a képzeletüket. És ha győz, a szívüket is elnyeri.

Trudy nem gondol minderre, mert az efféle gondolatok már órákkal ezelőtt eltűntek a tudatából. Most nincs más, mint a lélegzetvételek tagolta jelen. Minden negyedik csapás után oldalra billenti a fejét, szájon át mély levegőt vesz, majd lassan kifújja az orrán át. Nézi az arca előtt táncoló buborékokat: mintha egy alatta úszó, idegen lényhez tartoznának, amely épp látótávolságon kívül esik, valahogy mégis sikerül megülnie.

Csend van, de nincs teljes némaság. A tenger fojtott zajokat hallat, és a lány nem tudja megkülönböztetni a vízbe csobbanó karjának hangját attól, amikor maga a tenger csapódik a testének, vagy amikor a hullámok ütköznek, omlanak önmagukba, és ágaskodnak fel újra. Félig bent van a vízben, félig kint, a feje felett egy kósza sirály vijjog.

Keresztültör a habokon, miközben hullámok és áramlatok ostromolják. Két hajó követi, motoros járművek, az egyik méterekkel mögötte a jobb oldalon, a másik távolabb. Mindkettő nehezen tartja szemmel a hullámok között sikló, emelkedő és alábukó lányt. A motorok halk moraja bársonyosan terjed a vízen, ugyanolyan természetes és hangtalan, mint a saját szívverése.

Az egyik hajón az apja, a testvére, Meg, a szellemírója, Julia, valamint trénere és edzője, Bill Burgess utazik. Burgess, aki azon öt férfi egyike, aki már átúszta a Csatornát.

A második hajó viszi a sajtósokat, esőkabátba burkolódzó riportereket, akik jegyzettömbökre  körmölnek és a kormányosfülkében üzeneteket gépelnek, amelyeket rádión küldenek ki a partra. A döntő pillanatra várnak: amikor átér. Röviddel a cél előtt Trudy-t kihúzzák a vízből, vagy, amint attól néhányan tartanak, elveszti az eszméletét, és örökre elnyelik a hullámok. 

Történjék bármi – siker, bukás vagy tragédia –, az másnap reggel szalagcím lesz.

Trudy Ederle vagy hősnővé válik, vagy szánni való teremtéssé, akit közel minden férfi, nő és gyermek ismer, aki újságot olvas.

A lány nem gondol minderre. A gondolatai lelassultak, mindent csak érez, tapint, ízlel, lát és hall. Valahogy távolról érzékeli a valóságot, felfogja az érzeteket, és úgy halad előre, mintha egy művész lenne, aki modelljét tanulmányozza, s nem érzékeli az időt. Ő maga a modell is, hiszen a tudata elzárta a saját testétől. Csupán egy néző, aki mélyen belülről les ki, és csak a következő csapásra, a következő lélegzetre koncentrál.

Kimerült, de nem fáradt. Fázik, de nem érzi a hideget. Milyen különös! Az ajka cserepes és száraz, a combja és hónalja kidörzsölődött és ég, a füle gyulladt, a nyelve duzzadt a sós víztől. A végtagjai zsibbadtak, a lábfeje és a lába magától rúg. De legbelül meleg, sőt ragyog, mélyen legbelül őrzi a szikrát.

És sehol a világon nem lenne szívesebben. Még órák várnak rá, de ő kótyagosan, reménytelenül boldog. Azokon a ritka napokon, amikor nem homályosítja el a kilátást felhő vagy köd, ha az ember a franciaországi Cap Gris-Nez-ből Anglia felé néz, a La Manche csatorna legkeskenyebb pontján a part csábítóan közelinek tűnik.

A csillámló doveri sziklák vízszintes folyamként nyúlnak el a horizonton, mint egy tájkép: titánfehér folt egy leheletnyi kadmiumsárgával, az azúrkék tenger fölött. A Cap Gris-Nez magasából, ahol vadvirágok táncolnak a parti szélben, a víz a Csatorna közepén – telis-tele mindenféle alakú és méretű hajóval – megtévesztően nyugodtnak, sőt békésnek tetszhet. Átúszni az egyik partról a másikra leginkább akaraterő és kitartás kérdésének tűnik. Kétségtelenül nehéz feladatnak, amihez jelentős fegyelemre és kimagasló sportteljesítményre van szükség – de nem lehetetlennek.

Ám azok a tiszta napok, amikor a Csatorna átúszása megvalósíthatónak tűnik, nemcsak ritka, de valójában csupán kegyetlen illúzió. 

Oka van annak, hogy sokkal-sokkal kevesebb ember úszta át a La Manche csatornát, mint ahányan megmászták a Mount Everestet.

Több mint háromezren álltak már a világ tetején, mióta Tendzing Norgaj és Sir Edmund Hillary először törtek a csúcsra 1953-ban, viszont csak körülbelül kilencszáz úszó – minden tíz kísérletezőből egy – úszta át a Csatornát.

A kellemes időjárás, ami miatt ez az út kivitelezhetőnek tűnik, ritkán tart sokáig. A körülmények percek alatt változhatnak, és változnak is. Egy olyan nap, amely lágy szellővel és ragyogó napsütéssel indul, olyan tomboló széllel fejeződik be, ami még manapság is hatalmas hajókat küld a partra, és a legtapasztaltabb tengerészeket is képes a halálba küldeni. A Csatorna vize még a nyár derekán, a ragyogó napsütésben is csontig hatolóan hideg, ritkán melegszik tizenöt fok fölé. A rossz időjárás a normális, nem a jó. A legtöbb napon a francia és az angol partvonal is ködfal és vastag felhők mögé rejtőzik. A part nemcsak a másik oldalról láthatatlan, de a legtöbb, az átjáróban haladó hajó számára is. A két part közelsége kevés megnyugvást ad.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Atwood Amerikájában vandálok és elmebetegek között próbál túlélni egy házaspár

Amerikát romba döntötte a gazdasági válság. A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Olvass bele Margaret Atwood regényébe!

...
Beleolvasó

A kiugrott tolvajlány ismét egy nagy balhé kellős közepén találja magát

Tess Sharpe hőse egy jó útra tért egykori csaló, aki akaratán kívül egy elbaltázott bankrablás részese lesz. A sztoriból Millie Bobby Brown főszereplésével a Netflix készít filmet. Olvassatok bele A lányok, aki vagyok című regénybe!

...
Beleolvasó

A lány, aki harmincéves korára olyan gazdag lett, hogy bejárhatta a világot

Milyen emberek lettünk a 21. századra? Mihez kezdünk magunkkal egy korban, amelyben azt sem tudjuk, kik vagyunk?  Ezekre a kérdésekre keresi a választ Tallér Edina regénye, a Lány a város felett. Olvass bele!

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan