Alekszijevics szerint hibrid polgárháború zajlik Fehéroroszországban

Alekszijevics szerint hibrid polgárháború zajlik Fehéroroszországban

A Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics jelenleg németországi gyógykezelésen tartózkodik, a Der Spiegel című hetilap pedig interjút készített vele a fehéroroszországi tiltakozásokról, Lukasenko erőszakos fellépéséről és a saját szerepéről is.

ro | 2020. november 23. |

A jelenleg Berlinben tartózkodó Szvetlana Alekszijevics az elmúlt hetekben a német kormány és parlament több tagjával találkozott, de interjút nem adott – akkor gondolta meg magát, amikor kiderült, hogy a fehérorosz biztonsági erők a napokban agyonvertek egy fiatal férfit Minszkben.

Az interjú felvezetőjéből kiderül, hogy az író olyan emaileket kap minden nap, amiktől elsírja magát, ezek közül meg is mutatott párat a Spiegel munkatársainak. Ezek olyan képeket tartalmaznak, amelyek összezúzott vagy megcsonkított kezeket, vérrel és sebekkel borított testeket ábrázolnak – valójában a fehérorosz börtönökben megkínzott foglyok képei. 

Alekszijevics hét hete van Berlinben, gyógykezelést kap, ám arra a kérdésre, hogy meddig marad, azt mondta, amíg Lukasenko el nem tűnik. Amit a fehérorosz elnök művel, az szerinte katasztrófa, és kiemelte, hogy az augusztusi elcsalt választás óta 27 ezer embert börtönöztek be, köztük tudósokat, munkásokat, diákokat, átlagembereket. „Lukasenko tönkreteszi az országot” – tette hozzá. A 72 éves író tagja volt az ellenzékiekből álló koordinációs tanácsnak – kezdetben heten voltak, de aztán vagy letartóztatták, vagy külföldre kényszerítették a tagokat. Utoljára ő maradt, és egy nap annak a háznak a portása, ahol lakik, közölte vele, legyen óvatos, ne menjen sehova, mert odalent várnak rá. Alekszijevics így megkérte több ismerősét és újságírókat, hogy menjenek a lakására, így az odalent várakozók nem mertek felmenni érte, emellett több EU-s ország nagykövete is meglátogatta (a magyar nagykövet nem volt közöttük – a szerk.).

A Nobel-díjas író szerint a fehérorosz elnök nem törődik a társadalom működésével. Eddig ötven orvost tartóztattak le, holott ott is drámai a koronavírus-helyzet, a kórházak tele vannak. Volt olyan neves kardiológus, akit azért rúgtak ki, mert nem volt hajlandó elbocsátani a demonstrációkban résztvevő orvosokat. Minszk tele van a különleges erők maszkos tagjaival, akik válogatás nélkül megállítják és letartóztatják az embereket. Alekszijevics szerint hibrid polgárháború zajlik Fehéroroszországban, amelyben Lukasenko hívei a népesség másik fele ellen fordultak. Az írót személy szerint meglepte, milyen gyorsan visszatértek a sztálini korszak titkosszolgálati módszerei. A második világháború után, amikor legyőzték a fasisztákat, kifejlesztettek ellene egyfajta ellenszert, ahogy ő fogalmaz, vakcinát, ilyen gyógymód ugyanakkor nem létezik arra, hogy megvédje őket a Gulag és Sztálin ellen.

Alekszijevics nyílt levélben tiltakozik a letartóztatások és a kitoloncolások ellen - Könyves magazin

Fehéroroszország leghíresebb írója, a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics nyílt levélben emelte fel szavát a belarusz kormány antidemokratikus lépései ellen. Nyílt levelet írt a Nobel-díjas író, Szvetlana Alekszijevics, amelyben élesen elítéli a fehéroroszországi letartóztatásokat, valamint azt, hogy az ellenzéki Egyeztető Tanács tagjait kitoloncolják az országból.

Alekszijevics az interjúban hosszan beszél a demonstrációkról, a nők szerepéről, Lukasenko erőszakos fellépéséről, és elmondta azt is, hogy szerinte a nyugatiak nem értik, mi történik jelenleg Fehéroroszországban. Az országban brutális erőszakkal lépnek fel ártatlan emberek ellen, a börtönök pedig tele vannak olyanokkal, akiknek az egyedüli bűne az, hogy részt vettek a tüntetéseken. Olyan történeteket hall a bebörtönzésekről, melyek a sztálini korszakból ismerősek, és szerinte ami most folyik, kísérlet arra, hogy szisztematikusan megtörjék az embereket. Szerinte Lukasenko bármire képes, és el tudja róla képzelni, hogy teljes káoszba, polgárháborúba dönti az országot. 

Bár Alekszijevicset sokan látnák szívesen egy átmeneti elnöki pozícióban, azt mondja, egy ilyen szerepet sosem vett komolyan fontolóra, hiszen írónak tartja magát, nem pedig politikusnak, és szerinte a politikához olyan képességek kellenek, melyeknek ő nincs birtokában. Mindenesetre úgy vélte, hogy Lukasenko nem nyomhatja el örökké az embereket, ám változásra csak akkor számít, ha a nemzetközi közösség is segítséget nyújt az ellenzéki erőknek.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szvetlana Alekszijevics távozásra szólította fel Lukasenkót

Elítélte a tüntetőkkel szembeni brutális rendőri erőszakot Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas fehérorosz író a Szabad Európa Rádióban távozásra szólította fel Lukasenkót, és arra kérte, fejezze be a népe ellen indított leszámolást, mielőtt véres polgárháborúba sodródik az ország.

...
Hírek

Alekszijevics nyílt levélben tiltakozik a letartóztatások és a kitoloncolások ellen

Fehéroroszország leghíresebb írója, a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics nyílt levélben emelte fel szavát a belarusz kormány antidemokratikus lépései ellen.

...
Hírek

Szvetlana Alekszijevics Németországba távozott

A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics Németországba utazott egy kezelésre, munkatársa szerint viszont haza fog térni - már ha a hatóságok ezt hagyják.

Hírek
...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Nagy

Bipoláris depresszió, tatárjárás és a gulyáskommunizmus utolsó évei - magyar próza a Könyvhéten

...
Podcast

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...
Zöld

Megtalálták a német Atlantiszt?

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

...
Hírek

III. Károly a Dame lovagi előnevet adományozta Jacinda Ardernnek

...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.