Kerber Balázs: Mindig foglalkoztatott az álmok sűrítő jellege [Alkotótárs]

Kerber Balázs: Mindig foglalkoztatott az álmok sűrítő jellege [Alkotótárs]

sa |

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. A zsűri hamarosan eldönti, hogy melyik két szerző kapja meg az ösztöndíjat, addig is interjúkban mutatjuk be a jelölteket. Ezúttal Kerber Balázs válaszolt a kérdéseinkre, aki elmondta, miért érdekli jobban a teremtés jelensége a történeteknél, miben inspirálták a videójátékok, és azt is, hogyan teremtünk városokat a városokon belül.

A többi döntős eddig megjelent válaszait itt olvashatjátok: Kállay EszterHegyi EdeMécs Anna, Mucha DorkaMakai Máté, Laboda Kornél, Vonnák Diána.

Hogyan élted meg az első könyved megjelenése előtti és utáni időszakot, melyik volt a nehezebb?

Az első kötetem 2014-ben jelent meg Alszom rendszertelenül címmel. Akkor már régóta tudtam, hogy ezt a címet szeretném, viszont a versek válogatásán elég sokat gondolkodtam. Szerettem volna, ha egyes versek a legkorábbi költői időszakomból (2008-2009) is bekerülnek, de a későbbi stílusváltozásaimat is meg akartam jeleníteni. A kötet szerkesztésében sokat segített Borsik Miklós és Balajthy Ágnes. Kulturális értelemben elég széles volt az érdeklődésem, és rengeteg hatás ért abban az időben; arra törekedtem, hogy ezek foltokban feltűnjenek az anyagban. Olasz szakos egyetemistaként éppen a megjelenés évében töltöttem egy félévet a bolognai egyetemen az Erasmus-program keretében, s a város hangulata, az olasz irodalom hatása sok akkori versemben megjelent. A kötet motivikai szempontból viszont – azt hiszem – egységes; a világnak a spontán érzékelésen keresztüli megértése, a látás természete iránti erős érdeklődés valamiképp az összes versnek sajátja. A megjelenés után nagyon örültem az alapjában pozitív recepciónak, s jó érzés volt egyben is látni ennek a sok éves időszaknak a különböző tendenciáit az összerendezett szövegekben.

Kerber Balázs
Conquest - Stratégiai verspróza
Jelenkor, 2019, 129 oldal
-

Hogyan kezdett el formálódni a második kötet terve, mi adta meg a kezdőlökést?

Második kötetem, a 2019-es Conquest, abból a szempontból nagyon más, mint az első, hogy itt egy összefüggő szövegtérről, gyakorlatilag egy elbeszélő költeményről van szó, amely témájában erősen kötődik a virtuális stratégiai játékokhoz. Ám ennél talán még jobban érdekelt a világépítés esélye, a teremtés mint lehetőség, s az, hogy a számítógépes játékok által generált alternatív történelem hogyan viszonyul a mítoszok világához, hogyan alkot saját történeteket. Az is foglalkoztatott, hogy a részben „mechanikus” történelemszemlélet (nyersanyagok számszerű, adatszerű termelése és hadseregek, egységek sorozatos kiképzése) miként válik a kézzelfogható, a megélt történelem paródiájává. Úgy érzem,

ezen játékok néhol nyers közlésmódja (ennyi és ennyi fát, vasat, aranyat termeltél, ennyit „fejlődött” a tudományod) valahol az életünknek egy különös, de őszinte megjelenítése.

Ezt a szemléletet is szerettem volna a költői nyelv segítségével megmutatni; ennek a látásmódnak az abszurditását. Ugyanakkor ezekben a játékokban az irányítás, azaz egy civilizáció vezetése örömmel is jár, hiszen felfedezést, utazásélményt ígér; valahol eposz és történelemértelmezés is egyben. A kötetnek ez a komplex élmény adta meg a kezdőlökést, de a szöveg évek alatt, lassan formálódott, s a kész változat kialakításában nagyon sok hasznos tanácsot adott Lapis József, a kötet szerkesztője.  

Kinek a tanácsa a fontos számodra? Megmutatod-e valakinek menet közben a szövegeidet?

Amikor elkezdtem írni, nagyon fontosak voltak számomra azok az írószemináriumok, melyekre jártam, mert nagyon sokat tanulhattam a kortárs irodalom látásmódjáról, szemléletéről, s az írás technikai, tudatosabb részéről. Fontos volt számomra Kukorelly Endre és Marno János szemináriuma. Mind Endre, mind János nagyon sokat segített a szemléletem fejlesztésében, kialakításában, s a beszélgetésekből, tanácsokból sokat megértettem a saját verseim működéséről is. A szemináriumokon és később az irodalmi közösségekben, a táborokban és eseményeken sok fiatal költőt ismertem meg, s velük azóta is szívesen beszélgetek az éppen készülő szövegeimről, megmutatjuk egymásnak az írásainkat. 

Mit hozol magaddal az első köteted írásából, mi volt a legfontosabb tapasztalat, amit szereztél? Másként áll-e szerinted egy író a második könyvéhez?

Az első kötetemben szerepel néhány narratívabb vers is, s ahogy ezekben a szövegekben líra és elbeszélés keveredik, az nagy segítségemre volt a második kötetem írásában, de – azt hiszem – máig is abban, hogy nagyobb, tágabb struktúrákban tudjak gondolkodni, ne csak „egyes” versekben. Ezek a hosszabb, narratív szövegek talán megmutatták nekem, hogyan tudom a hangulatokat, motívumokat történetekbe ágyazni. Bár maguk a történetek – konkrét formájukban – sosem igazán érdekeltek, de a teremtés mint jelenség, mindig is; az, hogy egy szöveg hogyan képes térré változni. Szerintem a második kötetemhez már jóval tudatosabban álltam hozzá, mert ott a szöveg szerkezetét is alaposabban kellett kialakítanom, illetve írás közben tudtam, hogy az egyes versek már biztosan a kötet, az „elbeszélés” részei lesznek.  

Mit árulhatsz el a nyertes pályázatodról, munkatervedről?

Az új kötetemben szeretném a második könyvem tapasztalatait a városi térben megjeleníteni; megmutatni azt, hogy az emberi percepció – mely önmagában virtualitás – hogyan teremt városokat a városon belül. Az is érdekel, hogy 

az álom mint állandó jelenség, hogyan értelmezi újra élményeinket, s hogyan válik egy másik életté az életünkön belül.

Mindig foglalkoztatott az álmok sűrítő jellege; hogy bizonyos értelemben hasonlítanak a műalkotásokhoz, mert olyan rétegekre mutatnak rá az emlékeinkben, olyan absztrakciókat hoznak létre, amilyeneket éber fejjel gyakran nem tudunk. És mivel álmodni sokszor álmodunk, valahogy az évek során ezek a képek külön világgá alakulnak bennünk, motivikus erdőt alkotnak. Ha városi térben élünk, talán létrejön bennünk egy másik, éjszakai város, ahol mélyebben járnak a metrókocsik, és az állomások is inkább barlangok vagy katakombák. Az álmokban megjelenő tájak, terek mintha folytonosan megérintenék és mozgatnák a hétköznapi percepciónkat, s ez nagyon izgalmas. Azonban a kötetben szeretnék több ilyen szubjektív várost is megmutatni különböző figurákon, alakokon keresztül, akik más-más jellegét fedezik fel az urbánus térnek. Az álmoknak viszont nemcsak a felfedezés, hanem a szorongás is része, s ez csak felerősödhetett azóta, hogy egyre riasztóbb, háborús hangulatban élünk. Ráadásul az is tudatosulhatott bennünk, hogy a békés, városi közeg, mely körülvesz minket, egyáltalán nem mindenkori adottság, hanem nagyon is sérülékeny; könnyen megsemmisülhet. A virtuális világ pedig közben a félelmek birodalmává vált, ahol közeledő veszélyekről, állandó fenyegetésekről értesülünk. A versek talán ezt a folytonosan körülöttünk ólálkodó pusztulásérzetet is szeretnék láthatóbbá tenni. Közben az este mégiscsak a megnyugvás terepe; a szemlélődés, bármire irányul, folytonosságot ad, még ha melankolikus folytonosságot is. A versbeszélőkben ez szüli meg az elvágyódást kozmikusabb távlatok felé.

Kapcsolódó cikkek
...
Alkotótárs

Vonnák Diána: Arról szeretnék gondolkodni, mit jelent a béke elvesztése [Alkotótárs]

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. A zsűri hamarosan eldönti, hogy melyik két szerző kapja meg az ösztöndíjat, addig is interjúkban mutatjuk be a jelölteket. Ezúttal Vonnák Diána válaszolt. 

...
Alkotótárs

Laboda Kornél: Olyan rendszerre találtam rá, amely folyamatosan inspirál [Alkotótárs]

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. Laboda Kornél lapozgatós könyvet tervez, amiben egy frissdiplomás színházrendező bőrébe bújva dönthetjük el, merre bolyongunk egy összezavarodóban lévő kulturális közegben.

...
Alkotótárs

Makai Máté: A fő lökést a pozitív reakciók adták meg [Alkotótárs]

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. Makai Máté egy olyan detektívregénnyel pályázott, amelynek főhőse egy digitális drogdíler.

Levelezés
...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Ginkgo biloba [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: gyanútlan március [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Feltámadtunk [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Armageddon 202x [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Falunap [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Kedves Zsófi! [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: A szomszéd kertje [Mastercard® – Alkotótárs]

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...
Simon Eszter

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

...
Sándor Anna

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.