A valódi utazás ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút véget ér

A valódi utazás ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút véget ér

Hová fusson, akinek már nincs hová futnia? Colson Whitehead Pulitzer-díjas regénye, A föld alatti vasút a képernyőn robog tovább, időn és téren át, megállíthatatlanul. Csak az tudjuk, honnan indult, de azt már senki sem, hogy hol és mikor ér célba. A szabadság ösvényén bitófák helyett napjainkban az emberi nyakakon térdeplő rosszindulattal találkozunk. Mindegy, hogy bilincs, kötél vagy térdkalács, a végeredmény ugyanaz: fojtó bénultság. A jelen sem több köztes megállónál, amely felvillantja a társadalom kiábrándult arcát. This is America.

Bányász Attila | 2021. június 08. |
Colson Whitehead
A föld alatti vasút
Ford.: Gy. Horváth László, 21. Század, 335 oldal
-

Colson Whitehead 2017-ben kilátástalannak tűnő utazásra szólította olvasóit a föld alatti vasúton. Itt a remény hal meg először, és akiben mégis olthatatlanul felpislákol, arra jellempróbáló bolyongás vár. Az amerikai Délre hiába vet lángoló keresztet a történelem, menthetetlenül beborítja a sötétség. A bőrszín az egyedüli értékmérő, és különbözteti meg a termelőeszközt az embertől. A Függetlenségi nyilatkozat is épp olyan fehér papírra íródott, mint amilyen a fekete kezek emelte Fehér Ház. A törvényeket a kőbe Isten helyett immár a (fehér)ember vési.

A föld alatti vasút végállomása sosem a szabadság - Könyves magazin

Bár Colson Whitehead első magyarul megjelent regényének középpontjában egy fiatal rabszolgalány államokon átívelő menekülése áll, központi témája mégsem a szabadságért folytatott hajsza, hanem a megérkezés lehetetlensége, és a látszólagos „szabadsággal járó csalódások”. A National Book- és Pulitzer-díjas A föld alatti vasút, egy nehezen felejthető, látomásos (idő)utazás Amerika legsötétebb évei, és egyre sötétebb jelene között. „Mintha az egész világon nem is volna hová menekülni, csak honnan.”

Cora a szülőföldje rabja, amely vérben és izzadtságban méri a tagdíjat. Emberré csak akkor válhat, ha mindenét odaadja: a halál emancipál. Cora elvágyódik, húzza-vonja magával az az eltéphetetlen köldökzsinór, amely láthatatlanul összeköti az őt cserbenhagyó anyjával, aki helyette a szabadságot választotta. 

Corát magával ragadja a föld alatti vasút, azonban az álmok földje helyett rendre csak por és hamu az osztályrésze: az emberség eszménye mintha itt (és még nagyon sokáig) nem lenne kész megszületni.

A lány nyomában liheg egy mindenre elszánt fejvadász, aki az anyai öröksége része. A föld alatti vasút állomásai kiindulópontjának variációi: a szabadság vágyott végcélja illékony illúzióvá fakul, amelyet, ha elérni soha nem is lehet, de törekedni rá mindenképpen érdemes. Hiszen az ember az álmaiért él. Ettől válik többé egy gyapotszedő szerszámnál.

-

Cora és Caesar szöknek Gulliver nyomában (Thuso Mbedu és Aaron Pierre) Fotó: Amazon

Whitehead könyve olyan, mint Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regénye: bár fikciós történet, de a valóságból táplálkozik. A címadó vasút természetesen soha nem létezett: valójában titkos útvonalak és biztonságos épületek hálózata volt a XIX. századi Egyesült Államokban, amely az északi államokba segítette a szökött rabszolgákat. Whitehead történetében azonban testet ölt, állomásait pedig az amerikai történelem sötét időszakai ölelik fel. Ha felszállsz A föld alatti vasútra, együtt utazhatsz az Afrikából áthurcolt rabszolgákkal a (rém)álmok földjére, amely minden zordon és mostoha fogadtatása ellenére is idővel a hazájukká válik. Anyafölddé, ahol nem látják őket szívesen. Ahol az álmaik nem szökkenhetnek szárba.

Colson Whitehead immár a negyedik író, aki kétszer nyerte el a Pulitzer-díjat - Könyves magazin

Egy szűkkörű irodalmi klub tagja lett hétfő este Colson Whitehead - Booth Tarkington, William Faulkner és John Updike után ő a negyedik író, aki kétszer nyerte el a legjobb szépirodalmi műért odaítélhető Pulitzer-díjat.

Az Oscar-díjas Barry Jenkins szabad kezet kapott az Amazontól Whitehead könyvének adaptálására. Producerként, íróként és mind a tíz epizód rendezőjeként vetette bele magát a munkába. A végeredményt elnézve valóban csak így van értelme, ha a filmkészítő teljesen átadja magát, szerzőként magáénak tekintve a produktumot. Jenkins nem ültette át jelenetről jelenetre a regényt, hanem egészen új alkotást forgatott belőle, hol bátran elvéve, hol pedig merészen hozzátéve a történethez. Az író Whitehead, a nézőkkel egyetemben, messzemenőkig elégedett volt Jenkins munkájával. A föld alatti vasút a történelem rengetegében utat törve a kötet lapjairól a képernyőre költözött.

-

Cora és mögötte vérből és verítékből készül a föld alatti vasút (Thuso Mbedu) Fotó: Amazon

Élet és halál képeivel kezdődik a sorozat, és Cora anyjának szavaival, melyek Jenkins olvasatában a lánya szájából hangzanak el: „A legelső és a legutolsó, amit anyámtól kaptam, a bocsánatkérés volt.” A delejezően hangulatos nyitány tökéletesen előre vetíti, hogy mire is számíthatunk a továbbiakban: az Easttowni rejtélyek után 2021 másik legjobb filmes csemegéjére. Jenkins ráérős snittekben mesél, hosszan elidőzve a karakterein, James Laxton operatőr letaglózóan szép, tűpontos képei pedig a lélek mélyére nyitnak kaput. A föld alatti vasút azt bizonyítja, hogy a pokol is lehet szép: nyomasztóan sűrű atmoszférája úgy ül rá a néző lelkére, mint a párás déli levegő az ember mellkasára. Naturalizmusa (a korbácsolás vagy az élve elégetés kegyetlensége) eltörpül az elnyomás és a kiszolgáltatottság borzalmai mellett (a rabszolgákat úgy tenyésztik, mint az állatokat). A kultúra jelenthetné az utat a felemelkedéshez – de a belőle táplálkozó önérzet a közösségen belül megvetést, azon kívül pedig halált jelent.

A Nickel-fiúk tudták, hogy mindenki bűnrészes, aki elfordítja a fejét - Könyves magazin

Colson Whitehead korábbi sikerregényében, A föld alatti vasútban egy metaforikus teret képzelt el, hogy ezáltal mutathassa be annak a titkos abolicionista szervezetnek a működését, amely az 1800-as években az északi államokba próbálta menekíteni a színesbőrű rabszolgákat. Új könyvében, A Nickel-fiúkban hasonló technikát alkalmazott...

A faji kontrollnak azonban számos módozata ismert, amelyekhez képest a „déli módi” már-már emberséges: van, ahol az eugenetika szemüvegén át kísérleti patkányokként tekintenek a feketékre, máshol az Amerikai Gyarmatosító Társaság fasisztoid nézeteit megidézve mutatnak utat nekik a Szabadság vendégmarasztaló ösvényén. Az előbbiben mintha A szolgálólány meséje elevenedne meg, az utóbbiban meg Anne Frank naplója. Ezeken a helyeken a közösség van hatással az egyénre, és nem fordítva. Az önkény pedig az embert önzésbe hajszolja.

-

Barry Jenkins író-rendező és a gyapotültetvény Fotó: Amazon

Hatványozottan igaz ez az indianai szín esetében, ahol a szabad feketék véd-, és dacszövetséget létrehozva kommunába menekülnek. Sikeres, a közösség erejére támaszkodó vállalkozásukra csak azért nem sütik rá a kommunizmus bélyegét, mert az még ismeretlen. De a fehér ember gyarló, és ami nem illik bele a világról alkotott képébe, ami rendszeren kívüli, bármennyire is működőképes – vagy talán pont azért -, annak pusztulnia kell. Ez a gőg az amerikai nemzeti szellem alapja, amely semmi mást nem akar, csak birtokolni vagy rombolni. Középút nincs.

Ennek a pionír mozgalomnak a zászlóvivője Ridgeway, a fejvadász, aki elől Cora anyjának sikerült elmenekülnie. Ridgeway-nek így rögeszméjévé válik Cora, és a televíziós sorozatot elnézve, Jenkinsnek pedig a fejvadász rendhagyó figurája. A regény egy-egy elejtett mondatából az író-rendező egész belső univerzumot teremtett Ridgeway számára, amely folyamatosan fortyog és mozgásban van. Tragédiájára, melynek origója az apja, a rendező egy egész epizódnyi játékidőt szán. Cora és Ridgeway így lesz ugyanazon érme két oldala. Ridgeway karakterére keresve sem találhattak volna jobb színészt Joel Edgertonnál, aki a sorozat legérdekesebb figuráját kelti életre. 

-

A sorozat legeredetibb párosa, Ridgeway és inasa, Homer  (Joel Edgerton és Chase Dillon) Fotó: Amazon

Whitehead regényének epizodikussága kedvez a sorozatformátumnak. Jenkins megtartotta a könyv szerkezeti sajátosságait, a Cora road movie-ját időnként meg-megtörő karakterizálást. Erre jól reflektál az epizódok eltérő játékideje, amely jellemzően 60-80 perc között váltakozik, kivéve egy alig fél órás részt.

Különös keretet ad a könyvnek és az adaptációnak egyaránt Mabelnek, Cora anyjának a sorsa. Visszatérve az ültetvényre Whitehead sokkol az anyaság intézményével. Jenkins Whiteheaddel szemben felmenti Mabelt, aki a szülés utáni pszichózis rémképeitől kiborulva kerül rendszeren kívül. A Holdfény rendezője a befejezés terén is optimistább: Cora okrái - a szélsőséges körülmények közt is megtermő, rendkívül szívós, afrikai zöldség magvai – végül szimbolikusan az anyaföldbe kerülnek valahol északon. A valódi utazás igazából ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút egyszer véget ér.

A föld alatti vasút televíziós sorozat az Amazon Prime streaming csatornáján magyar szinkronnal is megtekinthető.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A föld alatti vasút végállomása sosem a szabadság

...

Életműdíjat kapott Colson Whitehead, A föld alatti vasút írója

Újabb rangos elismerésben részesült a Pulitzer-díjas Colson Whitehead – ezúttal a Kongresszusi Könyvtár adományozott neki életműdíjat az amerikai próza terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért – adta hírül a 21. Század Kiadó.

...

Colson Whitehead immár a negyedik író, aki kétszer nyerte el a Pulitzer-díjat

Colson Whitehead A Nickel-fiúk című regényével Booth Tarkington, William Faulkner és John Updike után a negyedik író, aki kétszer nyerte el a legjobb szépirodalmi műért odaítélhető Pulitzer-díjat.

SZÓRAKOZÁS
...

Johnny Depp belevág A Mester és Margarita megfilmesítésébe

Vajon melyik szerepben gondolkodik?

...

Örkény egy percben: egy elegáns férfi az elmegyógyintézetbe megy kalapot vásárolni

Újabb Örkény egyperces animáció! 

...

Megvan, ki lesz a főszereplője A szolgálólány meséje spin-off sorozatának

A új sorozat cselekménye a regény folytatásán, a Testamentumokon alapul.

Kiemeltek
...

Kőhalmi Zoltán: Nagyon kell a visszajelzés, ezt szoktam meg a színpadról

Vegán disznótor címmel jelent meg Kőhalmi Zoltán humorista harmadik kötete – interjú

...

Skandináv nyáréjszakák, testvérviszály és egy mázsás súlyú titok – Lars Elling: A tóvidék hercegei

A norvég Lars Elling könyvében minden megtalálható, ami egy vérbeli skandináv történethez kell.

...

Amikor a barátság a legnagyobb erő – a Woodwalkers ifjúsági fantasyról

A lendületes ifjúsági fantasy 10 éves kortól ajánlott.

Hírek
...

Jövőre jelenik meg Paul Auster özvegyének megrázó memoárja

...

Több méteres Jókait helyeztek el Budapest szívében

...

Itt az Amazon újítása: már olvasás közben is kérheted az AI segítségét

...

Jane Austen már 200 éve megírta, milyen a wellness őrült férfi

A hét könyve
Kritika
A Mormota-nap dán verziója filozófiai mélységű kultregény – itt egy irodalmi szenzáció az év végére
Miért döntött úgy Krasznahorkai, Esterházy és Nádas is, hogy külföldre viszi a hagyatékát?

Miért döntött úgy Krasznahorkai, Esterházy és Nádas is, hogy külföldre viszi a hagyatékát?

Budapest helyett Bécs vagy Berlin: összefoglaltuk, miért kerülnek külföldre a magyar szerzők hagyatékai. 

...

Kollár Betti: Nincs olyan könyv, ami mindenkinek tetszik

...

Hajdú Balázs humorista: Annyira megfoghatatlan számomra az élet, hogy emiatt minden vicces tud lenni

...

Dr. Bőgel György: A mesterséges intelligencia olyan, mint a klinikai kísérletek nélkül bevezetett gyógyszer // Futurotheca 02.

Polc

Milyen érzés idős nőként rádöbbenni arra, hogy semmit nem kezdtél az életeddel?

...

Nádas Péternél a barátság még a szocializmus önellentmondásai között is kitart

...

Egy bántalmazó kapcsolatban a legapróbb döntésnek is óriási súlya lehet – Florence Knapp: Nevek

...

Ez a thriller megmutatja, hogy a szamurájok világa nem csak a harcművészetről szólt

...